Végigittuk a bécsi császári palotát

VieVinum 2016

Akinek már volt benne része, az jól tudja, hogy nem akármilyen élmény a bécsi Hofburgban kóstolgatni a legkiválóbb osztrák borokat. Az idei VieVinumon ebben több mint tizenötezer látogatónak volt része. Osztrák, német, és magyar borokat is kóstoltunk a császári palotában.

Mivel idén jubilált a rendezvény, elmúlt tíz évét összeadva a résztvevők létszáma már jóval túlhaladja a százezret. Az induláskor, még 1998-ban a rendezvény szervezői, és kiemelt partnerük, az Osztrák Bormarketing Szövetség elsődleges célként az osztrák bor népszerűsítését határozták meg. Ehhez mind a mai napig tartják magukat. Az idei 550 kiállító között is az osztrák borászatok voltak a meghatározóak. A legtöbben Niederösterreich-ból (Alsó-Ausztria)  érkeztek, őket a burgenlandi, a stájer és bécsi borászatok követték.

A Hofburg földszinti részén szinte kizárólag az osztrák borvidékek mutatkoztak be. Köztük Wachau is, így aztán adta magát, hogy a rizlingekkel és a zöldveltelinikkel kezdjem a kóstolást. A csaknem negyven borászat közül is azokat céloztam meg, akik ismereteim szerint a legjobbak közé tartoznak. Voltak vagy tucatnyian, de végül szűkítenem kellett a kört. A sorban állás miatt ugyanis túl hosszú időt vett igénybe egy-egy tételsor végigkóstolása. Így voltak, akik bizony kimaradtak. Sajnáltam, mert hihetetlen magas volt a színvonal. Bár nagy minőségbeli különbségek nem voltak, azért a legjobbak közül is kiemelkedtek az Alzinger, a Knoll, a Prager, a Pichler-Krutzler borok.

Ezek után talán nem is volt szerencsés, már az emeleten a dél-tiroli folytatás. Náluk leginkább a traminire lettem volna kíváncsi, ám alig volt ebből pár tétel. Az pedig, amit kóstoltam, egyáltalán nem jött be nekem. A pinot blanc-jaikat, és a pinot grigio-ikat azért lehet dicsérni.

A stájerek sauvignontengerében viszont akadt jó tramini is, a csúcsot mégis a Sattlerhof és a Tement pincészet sauvignon blanc-jai jelentették. Burgenland nem annyira a fehérborairól híres, ám Heinz Velich már régóta bizonyítja, hogy ez a vidék kiválóan alkalmas a fehér fajták termesztésére is. Remek volt az olaszrizlingje, a muscat ottonelje, valamint a TO, a chardonnay-olaszrizling-pinot blanc-ból készült cuvée-je.

A vörösborokra a reméltnél kevesebb idő jutott, így teljes sort csak a carnuntumi Muhr-van der Niepoortnál tudtam kóstolni. Nem bántam meg, kiváló tételek kerültek a poharamba.

A továbbiakban a kékfrankosokra koncentráltam, s arra a megállapításra jutottam, alighanem megvan vörösborból is az osztrákok világmárkája. Kiválóak borokat kóstoltam a Wellansitz, a Weninger, a Claus Preisinger, a Renner, az Umathum, a Krutzler, Wachter-Wiesler, és a Hillinger borászatnál.

A külföldiek közül ezúttal a német kiválóságokat készítő VDP-borászok álltak a VieVinum középpontjában. A Dr.Loosen, a Kruger-Rumpf, és a Robert Weil borászatok rizlingjei a fajta hihetetlenül széles választékát mutatták meg.

Európa keletebbik része, köztük Magyarország is a számomra kissé meglepő, New Europa elnevezés alatt kapott bemutatkozási lehetőséget. Ez a térség borászati hagyományait tekintve aligha tekinthető újnak. Itt voltak szekszárdi, tokaji és villányi borok.  Önállóan egyetlen magyarországi borászat, a Villa Sandahl mutatkozott be. A badacsonyiak kiváló rizlingjeikkel állták a versenyt a kimagasló mezőnyben.

Hogy a buborékos italok se maradjanak ki a sorból: a kiváló osztrák pezsgők mellett kóstoltam több champagne-t is. Ezek közül a legemlékezetesebb talán a Roger Constant Lemaire pezsgőpincészet Trianonja volt, főleg azért, mert ez éppen június 4-én került a poharamba.