Új szülei vannak a csabagyöngyének?

Konferencia a minisztériumban

2008-12-16 | Vizi Csenge

2008. november 24-én a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Mezőgazdasági Főosztálya egy tudományos konferencia keretein belül rendezte meg a Fiatal kutatók az élhetőbb Földért konferenciát, ahol a különböző szekciók előadásai mellett lehetősége volt a megjelent érdeklődőknek különböző területeken tevékenykedő fiatal kutatók munkájából készült posztereket végignézni. Egyik legérdekesebb és legaktuálisabb témának a térségünkben őshonos szőlőfajok megőrzéséről és kutatásáról tartott előadás volt.

Erről a témáról egy igencsak izgalmas tényeket feltáró szekció szólt: a NEMZETI KINCSEINK – MIKROSZKÓP ALATT, amely a szőlészeti és borászati szakmát nagyban érintette. Golenár Tünde (kukorica genetikai vizsgálata) és Király Ildikó (régi almafajták génbanki megőrzése) előadása mellett Lencsés Andrea Kitti elénk tárta „Molekuláris módszerek alkalmazása a kárpát-medencei szőlő génforrások megőrzésére” című kutatásának eredményeit: szerte a világban 10000 fölötti a termesztett szőlőfajták száma. Mivel a nemesítések, keresztezések és a spontán mutációk száma növekszik a sok kísérlet és ide-oda telepítés miatt, szükséges a helyi őshonos fajok megőrzéséről és folyamatos kutatásáról gondoskodni.

Az ő csoportjuk a helyi fajok génkészletének feltérképezése mellett azt is kutatja számos alkalmazott módszer segítségével, hogy vajon egy-egy keresztezésből született, híres fajtánk valóban azoktól az ősöktől származik-e, akiktől az irodalom levezeti. Készítettek egy DNS-ujjlenyomatot, amit vonalkódon jelenítettek meg, így gyorsan és egyszerűbben lekövethetők a szőlőfajták génkészletei.

Ennek alapján rájöttek arra, hogy az Erdélyből származó, valószínűleg a kövérszőlő és leányka természetes kereszteződéséből létrejött királyleányka egyik szülőjének, mégpedig a kövérszőlő alléljainak izolálása nem igazolja a fenti tényt, vagyis más az anyuka… A másik vizsgált növényük a közismert csabagyöngye, ami Stark Adolf békéscsabai vaskereskedő 1904-ben végzett magvetéséből származtatható. Az ő szülei a bronnerstraube és az ottonel muskotály voltak az írásos emlékek szerint, míg a legújabb kutatások egyik ős alléljainak azonosságát nem találták a gyermekben, így tovább vizsgálódtak, a jelenlegi állás szerint az irsai olivér és a mátrai muskotály pedigréje már alátámasztja a csabagyöngye tulajdonságait. Kutatásuk teljesen új perspektívákat nyitnak meg és a vonalkódok összehasonlításával lehetőség nyílik újabb és újabb tények igazolására, vagy épp elvetésére. Izgalmas új világ van kibontakozóban!

A konferenciára egyébként a FVM épületének Színháztermében került sor. A hat szekció ülését egy bevezető előzte meg, amelyen Simon Ferenc agrárgazdasági szakállamtitkár beszélt A hazai agrárkutatás kihívásairól a készülő nemzeti kutatási-fejlesztési és innovációs (K+F+I) stratégia tükrében. Őt Kolber István követte, aki mint kutatási-fejlesztési államtitkár nem másról beszélt, mint a perspektívákról és lehetőségekről a magyar K+F+I-ben. Ezt a kört Biró Tamás a FVM főosztályvezetője zárta, aki egy nagyon aktuális, a konferencia egyik alapját érintő témáról szólt néhány szót, előadásának címe a Fiatal kutatóink szerepe és jövője a hazai agrárkutatás rendszerében.

Ezt követően három-három szekció következett, amelyben fiatal kutatók adták elő témájukat a sorokban feszülten figyelő hallgatóságnak. Az első szekció a SZIN(EN)ERGIA címet viselte, melyben négyen tartottak 10-10 perces előadást. A szekció névadó és talán egyik legizgalmasabb előadása Tóvári Péteré volt, amely az Élhető Föld kontra Éltető Energia, avagy Mit tegyünk, hogy ne fázzunk (rá)? Hangzatos, ámbár kicsit sem rövid címet viselte. A hazánkban is egyre ismertebb és a jövőre nézve igen fontos tüzelési anyagok felhasználási lehetőségről, a biomasszáról és a pellettről (kicsi mezőgazdasági termék) mesélt. Fő kutatásuk feladata a pellett vizsgálata, mely magyar fejlesztésnek, így idővel talán hungarikumnak tekinthető.

A második szekcióban igen izgalmas előadásokat hallhattunk, hiszen a külföldről hazatért két kutató, Jancsó Mihály és Cseke Klára mutatták be, hogy a világ másik végén miben is vettek részt. Előbbi a rizsfajták molekuláris genetikai és kórtani vizsgálatával, illetve ezen gazdaságilag igen értékes génforrások feltérképezésével foglalkozott. Utóbbi pedig Francia Guyanán töltött időt és az ottani esőerdőkutatásban vett részt.

A rövid szünet és a poszterek megtekintése előtt még egy szekció hátra volt. Bár ezek már érintették az orvoslásban gyakran használt kifejezésekkel a néha nehezen magunkává tehető területeket, mégis az előadók tehetségének köszönhetően sikerült lefordítani munkájukat mindenki számára érthető aspektusokká. A JÁRT ÉS JÁRATLAN UTAK AZ ÁLLATORVOSLÁSBAN ülést két előadás képviselte: Ferenczi Szilamér addíciós fehérjéinek antibiotikum célpontjaról, illetve Ardó László pontyok természetes immunválaszának javításáról szóló.

A szünetben a szőlészeti és borászati témában több poszterkincsre is rábukkanhatott az, aki tudományos érdeklődését e módon szerette volna csillapítani. Így tudtuk meg, hogy Tokaj-hegyalján talajvizsgálatot folytatnak fiatal kutatók a Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok támogatásával. Sőt! Olyan kutatási témával is találkozhattunk, aminek a címét is épp elég volt értelmezni: Molekuláris markerek alkalmazása a szőlő rezisztencia-nemesítés hatékonyságának növelésére.

A konferencia második részében a kezdő lökést az AMIKOR A LÁTHATATLAN LÁTHATÓVÁ VÁLIK ülés adta meg. Ebben a harmadik generációs GM (génmódosított) búzáról, a magas terméshozamú burgonyáról, a hibrid repcékről és a növényi kriptovírusok molekuláris elemzéséről szólt a fáma.

A végső, lezáró szekció a TUDOMÁNY A HUNGARIKUM SZOLGÁLATÁBAN címet kapta, amiben három teljesen különböző témát érintettek az előadók: állatok, növények és az ökoturizmus a hungarikumok tükrében. Szó esett a nyers juhtej összetételének és minőségének hatásáról a sajtkihozatal tekintetében, a fűszerpaprika penész-szennyezettségéről, végül pedig egy nagyon impozáns előadást hallhattunk a az ökoturizmusról, melyet a tájmegőrzés és a terület-fejlesztés eszközeként mutatott be az előadó.

Annak, aki ott volt, meggyőződhetett arról, hogy bizony Magyarországon kemény munka folyik a laborokban, és egyik-másik kutatás bizony mindannyiunk jövőjét nagy mértékben befolyásolja. Érdemes odafigyelni az eredményekre, legyünk szőlésze vagy borászok, gazdálkodók, de mivel a tájékozottság eddig még senkinek sem ártott, nekünk, laikusoknak sem fog az egészségünk kárára menni. Pár héten belül az anyagokat fel is töltik a www.agararkutatas.hu címre, és így itt bárki utána olvashat a ki nem fejtett témáknak!

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hasonló cikkek

Borban a közösség

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!