Nők nélkül talán nem lenne sör, sem whisky

Még hogy nem isznak töményet...

Ha körbekérdezünk, vajon milyen lehet a tipikus whiskyfogyasztó, sokféle választ kapunk, de szinte biztos, hogy mindenki férfiakat (konkrét személyeket vagy típusokat) fog felsorolni. Ugyanígy, ha megkérdezzük, vajon milyen tömény alkoholt fogyasztanak a nők, a tipikus válasz az lesz, hogy valamiféle konty alá valót, esetleg nem is töményet, hanem édes(ített) likőrbort, vagy valamiféle édes(ített) gyümölcspárlatot, rosszabb esetben valami teljesen mesterségesen előállított, tinédzserkori bulik óta elkerült szörnyűséget, pl. almáspite-ízű vodkalikőrt. Ha megnézzük a reklámokat, sokszor jönnek szembe ezek a klisék.

Pedig ezek rettenetes tévhitek, amelyeket sürgősen el kell felejteni.

A nőknek a történelem során komoly szerepük volt az alkoholkultúra művelésében, a különféle technológiák kifejlesztésében, és az alkoholbizniszben is.

Ma pedig egyre nagyobb arányban vannak jelen a jó minőségű párlatok fogyasztói között.

A sörfőzést is a nők kezdték el művelni az ókorban (és bár ritkán, de ma is találni női sörfőzőket), olyannyira, hogy számos alapvető vegyület és készülék felfedezése sok forrás szerint egy Mária, a zsidónő (esetleg Miriam próféta) nevű alkimistanőhöz köthető. A nők egészen a kora középkorig Európa-szerte elég aktívak is maradtak, majd visszaszorították őket, hogy aztán a XIII. században újra feltűnjenek, ezúttal már párlatokat árulva, jellemzően gyógyszerként. Ez a boszorkányüldözésekkel változott meg, ekkor sok helyen az égetett szesz a nőknél a boszorkányság jelének számított, és ha a közelben bármi rossz történt, minden további nélkül a boszorkány nyakába lehetett varrni.

Söröshordót javító nő

Európához képest jelentős fejlődésen ment át Amerika, ahol a XVIII. századra rengeteg helyen készültek házi párlatok, amelyek előállítása a háztartásban élő nők feladata volt. A korabeli újsághirdetések szerint (állítólag) igen keresettek voltak azok a hajadonok, akik nemcsak vajat, de sört és whiskyt is tudtak készíteni. Nem véletlen, hogy a Bourbon készítésénél használt savanyú cefrés eljárást is egy nő, Catherine Spears Frye Carpenter találta fel.

Innen pedig egyenes út vezetett a női whisky-üzlet felvirágzásához, amivel csak az az egy probléma volt, hogy ennek fő helyszínéül a bordélyházak szolgáltak. A XIX. századra az amerikai bordélyoknak majdnem annyi bevételük volt tömény szeszek árusításából, mint amennyi tényleges szexuális szolgáltatásokból. Eközben persze a skótok sem maradtak tétlenek, például a Cardhu lepárlót több generáción át nők vezették vagy tulajdonolták, és az egyik legmarkánsabban füstös, leginkább férfiasnak tartott Laphroaig is volt női kezekben.

Gertrude Lythgoe

Amikor Amerikában beköszöntött az alkoholtilalom, az újabb lehetőséget jelentett a nőknek, annál a rendkívül egyszerű oknál fogva, hogy a nőket, különösen az egyedül autózó nőket a rendőrök nem kutatták, nem kutathatták át. Így kézenfekvő volt, hogy a csempészműveletek zömét nők végezzék, és a nők között is megjelentek a saját csempészbirodalmat építők, mint Gertrude Lythgoe, akit bíróság elé is állítottak, de elítélni nem tudtak, és végül sosem derült ki, hová lett a csempészéssel keresett vagyon.

Az alkoholtilalom után persze még sokáig eltartott, mire a nők és a tömény alkohol társadalmilag illetlen közös története feledésbe merült, és pl. újra lehetett nőként whiskyt reklámozni. Ezután viszont az egyre jobban kereső nők igen gyorsan elég nagy részt szereztek a whiskyfogyasztásból (a világ különböző pontjain a vásárlók 30-40%-át teszik ki), és újra megjelentek az üzletben is. Az úttörő a Maker’s Mark egyik megalkotója, Marjorie Samuels volt, azóta többen követték őt, először jellemzően az adminisztratív, majd a HR- és marketingterületeken, a szakújságírásban, de ahogy múlik az idő, egyre több nőnek lesz kellő, azaz több évtizedes tapasztalata ahhoz, hogy lepárlómester legyen.

Mindezek fényében ha valaki legközelebb bárhol azt mondja, hogy bármilyen whisky csak férfiaknak való, hogy a whisky nem nőies, vagy valami hasonlót, csak azt tudom javasolni, hogy nevessék ki hangosan. Fogyassza mindenki azt, ami ízlik, jól esik, legfeljebb csak arra figyeljen, hogy rossz whiskyre ne vesztegesse az idejét.