Sok hűhó saszláért, avagy szomj és légszomj Svájcban

Az egy éve elhunyt kollégánkra, Sánta Zoltánra emlékezünk az egyik blogposztjával

Arvine, amigne, humagne blanche, resi, heida, cornalin, fendant. Ivott már a kedves olvasó e fajtákból készült borokat? A fendant-ról esetleg chasselas-ként hallottunk legalább. Svájc borait alig ismeri a világ, pedig néhányuk okozott már meglepetést világversenyeken. Pincészetei megérnek egy kis hegymászást.

A Weinakademie Österreich, a Swiss Wine és a Les Vins du Valais szervezésében idén eljutottam Svájcba, méghozzá abba a gyönyörű szegletébe (melyik nem az arrafelé?), ahol a fenti és még jó néhány sohasem hallott fajta otthonra lelt: Valais, vagy németesen Wallis, az ország legnagyobb borvidéke. A Genfi tótól keletre, ahogy szűkül és emelkedik a Rhone, Európa egyik leghosszabb borfolyójának völgye, egyre magasabbak lesznek a hegyek és egyre gyorsabban zúg alá az itt még meglehetősen keskeny folyó. Sierre, Saillon, Sion, Vétroz, Balavaud, Salquenen (Salgesch), Visp ősi falvak-városkák voltak főbb állomásaink, szinte csak a beavatottak által ismert pincészetekkel.

Nem ismerjük, de nem is jutna

Svájcban alig 15 ezer hektárról szüretelnek, és ez el is fogy az ország határain belül: a svájci borok mindössze egy százaléka kerül exportra. Áruk miatt amúgy sem lenne rájuk nagy kereslet másutt. Igaz, a magas árnak megvan az oka: míg Bordeaux-ban hektáronként 300 munkaórával számolnak évente, ez a szám Svájcban 400 és 1500 óra között ingadozik. A sok munkával megtermelt drága tételek viszont nem oltják ki a helyiek szomját, a fogyasztásuk hatvan százalékát külföldről kell beszerezniük.

Egész Svájc büszkesége a chasselas, a mi saszlánk, vagy ahogy itt Valais-ban nevezik, a fendant. Sokan csóváljuk fejünket: hogyan lehet ez a csaknem lapos, alacsony savú, kicsit jellegtelen borokat adó fajta az ország büszkesége? Miért éri meg közel ezer méter magasan, meredek emelkedőkkel tarkított szőlőskertekben, teraszokon, kézi erővel megtermelni ezt a bort? Akaratlanul is A Tanú c. film jut eszembe: kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk. Igazságtalan lennék azonban, ha nem mondanám el: a chasselas hosszasabb érleléssel egészen fantasztikus palackbukét produkál, és isteni párost alkot az ország másik büszkeségének némelyikével, egy-egy érleltebb sajttal.

Valais szőlőskertjeiben ezzel együtt 12 őshonos és 13 történeti (legalább 1900 óra termesztett) fajtát találunk, bár az autochton fajták kevesebb, mint hat százalékot tesznek ki. Kicsit irigyek a szomszédos Aosta-völgyre, ahol a 400 hektáron 28 szőlőfajta osztozik. Magyar kapcsolatokat persze itt is találtunk. Az egyik sierre-i villa kertjében magam is felfedeztem a plantscher nevű szőlő tőkéjét, ami a mi hárslevelűnk igen közeli rokona, és így a furmint leszármazottja.

Svájc nem olcsó, de ha szerét ejthetjük, ne hagyjuk ki. A hatalmas hegyek láttán Petőfi gondolatai zárójelbe kerülnek, de Valais/Wallis és - tegyük hozzá - a Lausanne közelében található Lavaux vidéke egy winelovernek kihagyhatatlan. A különlegességekre, no és világbajnok syrah-kra, merlot-kra és pinot noirokra vágyó borbarátok és a jóféle házias étkek és sajtok kedvelői tobzódhatnak az élvezetekben.

Mászástól, kilátástól eláll a lélegzet

1. Château de Villa, Sierre

A villa melletti épületben található a szőlészeti és borászati múzeum, interaktív kiállítással, illatfelismerési próbával. Izgalmas. Ezt a helyi fajták kóstolója követheti a profin kialakított helyiségben. Sorra érkeznek majd poharainkba a fendant-ból, reze-ből, savagnin blanc-ból (amit a német nyelvű területeken csak heidának neveznek), arvine-ból készült borok. Megkóstolhatjuk a dole-t (pinot noir, gamay és egyéb fajták házasítása), a rouge du pays-t (amit Aostában használt neve után csak cornalinként emlegetnek a helyi gazdák), majd az humagne rouge-t, az humagne blanche-t, hogy nemzetközi fajták, pinot noir, syrah és a merlot zárják a sort. Csak az épület másik részébe kell átmennünk, hogy legalább tíz féle raclette-et kóstoljunk meg. Eltévedni lehetetlen, az illat odavezet. Persze nem kenyér, hanem héjában főtt parázskrumpli dukál hozzá, és mindegyikhez másféle bor.

2. Jean-Réné Germanier, Balavaud

Itt társtulajdonos és borász Gilles Besse, a svájci bormarketing jelenlegi vezetője. A pincészet az egyik legjobb név a boros szakmában. Fantasztikus környezetben fantasztikus borok, többek között idős fendant-ok. Még kortárs művészeti alkotásokban is részünk lehet. Meg kell ezért az élményért küzdeni, ha gyalog vágunk neki Vétroz-ból – ne zavarjon senkit, hogy a helyiek flip-flop papucsban is simán lehagynak.

3. Maison Gilliard, Sion

Ebéd életünk egyik leglélegzetelállítóbb helyén? Robert Gilliard szőlőjében, Európa legmagasabb szárazrakású támfalának tetején úgy lakomázhatunk, ahogy a helyiek: a tányéron szárított sonka, császárszalonna és hasonlók, saját sütésű barna kenyérrel. Hozzá a birtok borai. Soha rosszabbat! Köpőcsésze? A gazda szerint nyugodtan adjuk vissza természetnek, amit az nekünk adott!

4. Domaine des Muses, Sierre

A Domaine des Muses Pincét nem csak a Gault & Millau választotta a legjobbak közé, én is. A természet lágy ölén, egy drámai hegy lábánál elképesztő borokat kínál a tulajdonos Robert Taramarcaz. Mint az igazán nagyok: visszafogott, szerény ember, beszéljenek helyette a borok.

5. Clos de Tsampero, Lens

Pince gyönyörű kilátással, helikopteres permetezéssel, modern, kissé az Újvilágot idéző borokkal. A csúcsboruk üres palackja is egy kilót nyom - micsoda ökológiai lábnyom! De ki törődik ezzel, ha ilyen bor kerül a pohárba.

6. Chanton Weine, Visp

Ha valaki kíváncsi Svájc ismeretlen, akár csak pár száz tőkéről szűrt boraira, ne hagyja ki a Chanton borászatot. A borok lenyűgözőek. Itt végre megkóstolhatjuk a plantschert, az ottani hárslevelűt. Nem rossz, de éljen Berecz Stéphanie!

7. St. Jodern Kellerei, Visperterminen

Akinek nincs tériszonya, semmiképpen ne hagyja ki. Mint minden szövetkezetben, a borok sokfélék, az új borászat építészetileg és belsőépítészetileg is izgalmas. Na de a kilátás! Az 5 csillagos. Itt vannak a kontinentális Európa legmagasabbra telepített ültetvényei. 1150 méterre kúsznak fel a tőkék a tenger szintje fölé. Ugye kitalálják, mit szüretelnek ott? Hát persze, chasselas-t!

8. La Vigne à Farinet, Saillon

Az alig törölközőnyi a világ legkisebb bejegyzett szőlőskertje. Nevét egy pénzhamisító banditáról kapta, az alig két négyzetméter három tőkéjét pedig eddig már több mint 300 híresség művelte a Dalai Lamától Michael Schumacherig. A pár deci mustot neves pincészetek mintegy ezer palackjához házasítják, a bevételt pedig hátrányos helyzetű gyermekekre költik.

9. Restaurant le Nouvo Bourg, Saillon

Martigny és Sion között a legfontosabb vár volt Saillon, a XV. században azonban leégett. Ennek ellenére ma is turistalátványosság és nagyszerű játszótér a gyerekeknek.

Talán e várkastélyra utal e csillag nélküli, de rafinált fogásokat kínáló fine dining nem rég nyílt étterem. A kávé is nagyszerű! Ez Svájcban kincs…

10. Wine Grapes

Ha részletesebben is érdeklik e különleges svájci szőlőfajták a borkedvelő olvasót, e nagyszerű, Jancis Robinson MW, Julia Harding MW és José Vouillamoz svájci növénygenetikus által jegyzett nagyszerű könyvben minden megtalál, sőt, még sokkal többet is!