Zazzi Cukrászda, Solymár
2011-02-14 | Slow Food Central BudapestHogy miért lehet színes egy ködbe burkolózó novemberi délután? Például a százféle színben pompázó francia kultikus desszerttől, a Macarontól, melyért nem kell ám Párizsba kiruccanunk. A solymári „PEMÜ” lakótelep üzletsorán üdítő szigetként 2005 óta üzemel a Zazzi cukrászda, amit három nyugdíjas hölgy alapított pusztán hobbiból, merthogy: „miért ne!”.
Ám hamar fel lehet fedezni a párhuzamot a Raymond Queneau „Zazie a metrón” című könyvében megismert főhőssel, akinek egy nagy vágya van az életben: utazni a párizsi metrón. A hölgyeknek is volt egy nagy vágyuk: megmutatni, hogy a Rigójancsin túl is van élet. Persze álom és hobbi aztán hamar átalakult szenvedéllyé, és a hölgyek az estébe nyúló kísérletezgetés mellett a legnevesebb francia cukrásztanfolyamokon (pl.: Le Notre) mélyítették el a mousse készítésének mesterfogásait.

Dr. Erdős Melinda, a nyugdíjas fül-orr-gégész doktornő fogadott minket, aki ott jártunkkor épp egy cukrászsegédet tanított be. „Nem bírjuk már.” – mondta. „Az egyik kolléganőm épp Franciaországban van, a másik pedig a Centrál kávéháznak segít a Macaron készítésben. Fel kellett venni valakit.” Az első csoda, a mák-citrom mousse kóstolása után eltűnik a hely zsúfoltságából adódó feszengés és mind neki, mind nekünk megered a nyelvünk.
Melinda szerint Magyarországon a legnagyobb probléma a megfelelő, kompromisszumok nélküli alapanyag beszerzése. Az első időkben nem találtak itthon például mandulalisztet, amely a legtöbb francia sütemény alapja, sokáig kellett saját maguknak Franciaországból behozni. De hasonló problémával küszködtek a fagyasztott gyümölcsök esetében is, melyek felolvasztáskor egyszerűen szétestek. Mára többé-kevésbé megszűntek ezek a problémák, és a - többségében még mindig francia - alapanyagokat magyar szakkereskedésekből vásárolják.

A cukrászda különlegességei egyébként a francia ihletésű sütemények, a gyümölcs-, a csokoládé- és karamellhabok (mousse), valamint persze a Macaron, amelyek Magyarországon ritkaságnak számítanak. A választék idényjellegű, úgyis mondhatnánk, hogy igény szerint alakul, hiszen heti rendszerességgel bővül és változik az új kísérletek eredményeiként. A frankofón édességek mellett természetesen a tradicionális „magyaros” édességek – a Dobos-torta, a krémes, vagy éppen az Eszterházy-torta és a lúdláb - is megtalálhatók a szortimentben. A hölgy végül egy pár Macaronnal köszön el, melyek szinte művészien kivitelezett, precíz sütik, és a bennük lévő csokikrém, valamint a színes külcsín egyszerűen zseniális párosítás.

Titokban sikerült ellesni a nyugdíjas Melinda tekintetét, ahogy a Macaronjait kóstolgattuk: szemében kimondatlanul és leplezetlenül ott volt a kissé gyermekes, de kedves és örömmel teli csillogás. Csak a nagymamák tudnak ilyet, ha az unokáknak sütnek.
Süli Tamás