Poncichter (németesen Ponzichter)

2008-09-15 | Vizi Csenge

Így hívták és sokszor hívják még ma is a soproni szőlősgazdákat. A szó maga a német Bohnenzüchter (babtermelő) kifejezésből ered. Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, hisz ez a szó nem gúnynévként ragadt rá a szőlősgazdákra, hanem kissé viccesen utalt tevékenységükre, vagyis arra, hogy a tőkék között babot termesztettek. Ennek kettős jelentősége is volt: egyrészt a bab gyökerében nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, ami nem csak a babnak, hanem a szőlőnek is hasznos, hiszen így sok mikroelemhez jut mindkét növény, másrészt a bab felszíni hajtása növeli az élő vagy zöld trágyának nevezett „felületet”. Azonban nem csak babot ültettek ily megfontolásból, hanem paradicsomot illetve burgonyát is.
Ami miatt nagy jelentősége volt még a babtermelésnek, az az, hogy ez után nem kellett adót fizetni és a poncichterek a mindennapi kemény munkához egy kalóriadús alapanyaghoz jutottak.

A poncichter szó amúgy a 19-20. századforduló környékén jelent meg. Exportálták is e nevet, hiszen Kőszegen is találkozhatunk vele. Minderre akkor került sor, amikor a filoxéra vész idején a megcsappant kőszegi borok pótlására soproni borok kerültek oda, ekkor kezdték el használni a kőszegi szőlőgazdák magukra is a poncichter kifejezést.

Címkék

sopron poncichter

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!