Ahol a terroir mindent felülír?
Gondolatok a Winelovers Nagy-Somló kóstolója apropóján
2017-09-18 | Takács Andrea
Meghökkentő ötletnek tűnik az őszi borfesztiválos szezonban külön estét szentelni egy ennyire kicsike borvidéknek - de nem indokolatlan. Ezeket a borokat így, együtt kóstolni bajos, a gazdákat helyben bejárni nem egy estés program. A nagyok többnyire már nem, a kicsik még nem járnak borfesztiválozni (a Budavárira legalábbis), és nincs kereskedő, akinél minden pincészet együtt megtalálható. A Winelovers Wednesday szeptemberi, teltházas Nagy-Somló kóstolóján 12 pincészet közel 50 borát kóstolhattunk.
Területe ugyan alig 600 hektár, ám a helyi mikroklíma, a rendkívüli, vulkáni eredetű málladékos tufa és bazalt, a törmelékes lösz és barna erdőtalaj határozott, ásványos terroir jelleget, sajátos somlói karaktert eredményez a vidék öt meghatározó fajtája - az olaszrizling, hárslevelű, furmint, tramini és juhfark - boraiban. Utóbbi önmagában is kuriózum, e borvidéken kívül csak néhány helyen fordul elő az országban, de itt csodákra képes.
Somló kapcsán ugyanakkor számos ambivalenciával kell megküzdenie termelőnek, kereskedőnek, rajongó fogyasztónak egyaránt.
Érthető, hogy ennyire pici és sajátságos területen érdemes a fajták legszebb, legveretesebb megjelenésére törekedni, lehetőleg minél magasabb áron, hiszen a létrehozható mennyiség erősen korlátos. Egyszerre kellene megjeleníteni a vidék kimagasló képességeit, sajátos karakterét és mégis kitűnni valami egyedivel.
Az árverseny, a kereskedő és a közönség elvárásai is a drágább, fajsúlyosabb, nagy és testes tételek felé sarkallnak,
itt minden tőkének domborítania kell.
Már ha az évjárat is úgy akarja. A biztos sikerért házasítunk, hordózunk - uniformizálunk, habár a könnyedebb, gyümölcsösebb, naturálisabb változatokban esélyesebb eltérőt, sajátosat remekelni.
Versenyez itt még a konvencionális parafadugó, de megjelennek a csavarzárasok is. Elcseréljük-e a várható érett palackbukét a csavarzár megbízhatóságára – vagy kockáztatunk: a dugóhúzás ceremóniájáért a távoli vevő egyetlen palack nagyon drága bora is lehet dugós? (A bemutatón is megesett – csak itt minden esetben mentette a helyzetet a következő palack).
Örömteli volna a világban egyszerre reputációt, presztízst szerezni a somlói (rajtuk keresztül általában a magyar) boroknak - akár irreálisan-divatosan magas áron, de persze szeretnénk megőrizni itthon is hozzáférhető finomságnak. Legyen drága, mert megérdemli, de egy szint felett már csak idegenben talál megfelelő vevőt; az átlagos hazai borkedvelő hoppon marad. Ünnepeljük a külföldre figyelő, de a hazai közönségre alapozó borászokat is.
Somlói borok kapcsán gyakorlatilag minden tételnél ki lehetne emelni az ásványosságot - mineralitást, testet, mélységet, a somlóiságot. Egyformák? Vagy csak nagyon hasonlók?
„Ahogy ott álltam és néztem az ujjaim végén lévő vízcseppeket, ahogy egyenként a fűre és a kövekre estek, rájöttem, hogy AZ íz, és amit most érzek nem más, mint az a nagyon mélyről jövő ásvány-mag, amihez minden idősebb [somlói] bor idővel és kivétel nélkül megtér, függetlenül attól, hogy milyen szőlőből készítették eredetileg”
(Alder Yarrow – Ford. Gazda Albert)
Lássuk tehát, hogy a várható boldogságos Somló-élményből mit ad a mai mustra.
SOMLiO
Rövid tépelődés után a terem végében kezdődik a délután. Ezt az első tétellel, és a nevével egyszerre érdemelte ki: „A SOMLiO név választásával arra kívánunk emlékezni, hogy a Somló hegyen már az ókori Római Birodalomban termeltek bort." Azóta volt itt egy kis történelem, filoxéra, számos birtokátrendezés, de éljünk a mának: a Csókolj meg babám! olaszrizling habzóbor 2015 meghökkentő, mély, gazdag „öreg olaszrizling” aromákkal – de buborékokkal, ez így új kombináció – nekem legalábbis. Az összezavarodott nyelv gyorsan ráérez a műfajra. Hasonló meglepetésekre készüljünk? A picit nyers savú Macsó olaszrizling-furmint cuvée 2013 az előző után nem tűnik harmonikusnak.
A díjnyertes Arany Laci olaszrizling 2015 más stílusú, nagy olaszrizlingeket idéző, testes ital, magas, de arányos alkohollal, aromagazdag, de nem annyira gyümölcs, mint inkább BOR - csupa nagybetűvel. A natúr fás "jó-lesz-nekem" illatú, nagyon macsó, nagy savú, de tartalmas Juhfark 2013 0,5-ös palackban igen kellemes portéka, bármikor jöhetne. Végül a Hárslevelű 2015 szolidan virágos, nem tolakodó, a benne lévő levegősség-érzet, könnyedség ellenére hosszan időznek az aromái a szájban.
Eddig szépek.
Tornai Pincészet
A Tornai Pincészet elsődleges szempontja a precizitás és tisztaság a technológiában.
"Különleges örökséget kaptunk a hegytől … A mi dolgunk annyi, hogy tiszteletben tartva a terroirt, a szőlő és a napfény ízét palackba zárjuk.” (Tornai Tamás)
A Friss Zenit 2015 középmagas alkohollal reduktív, nagyon somlói, jóllehet meglepően nagy testű a fajtához képest, nem lehet belekötni. A Prémium Furmint 2015 15%-nyi újhordós hányaddal, kicsit talán keserűmandulásabb a végén a kelleténél, de van alkalom, van nyelv, mikor így jön be.
Az Aranyhegy Juhfark 2015 is hordós, szép, ropogós savakkal, kevésbé sűrű. Ez a "többször tölts, beszélgessünk vele" típusú ital, utóízében némi karamelles-szacharinos keserűség is felmerül.
Kancellár Birtok
Ezen a néven új borászat (négy éve büszkélkedhetnek saját boraikkal); most még a korábbi Oszvald pince lassan húsz éves ültetvényeiről készítenek csak reduktív, acéltartályos borokat.
Érdekes, ígéretes, légiesebb tételek. 2015-ből mind az Olaszrizling, mind a Furmint kellemes aromákkal bír, könnyedek, talán több savat meghálálnának, de az irány jó. Viszont a Hárslevelű mindkét bemutatott évjáratból (2013, 2015) furcsa, idegen párákkal, már-már szagokkal lep meg tiszta virágillat helyett. Mintha valami túlbuzgó vegyészinas belebarkácsolt volna valamivel és nem egészen sikerült eltüntetni a nyomokat. Talán apró technológiai malőr rezeghet a titok mögött, a korábbi birtokos Hárslevelűjéről még dicsérő vélemények olvashatók. Esetleg a fajélesztővel - gondolataim lentebb - nem kompatibilisek, nem tudom, de remélem, hamarosan beugrik valakinek a megfejtés – kár a kis matt foltért a fiatal pince pirospozsgás képén. A 2013-as Juhfarknak (még mindig Kancellár) ellenben olyan komplex ízei vannak, mintha még picit hordós is lenne, pedig ezt makacsul hárítják, élvezetes, egyensúlyos darab.
Kell, hogy szót ejtsek a fajélesztőről: persze, hogy ez is is beáll az ambivalencia lehetséges felelőseinek sorába. Szinte mindenki használja, és az (a mesélő borász szerint) mind olasz termék. Nagyon jó lenne egy (több) hazai fejlesztésű változat az adott körülményekre szelektálva-nemesítve, külön-külön talán meglenne a pénz, technológia, akarat és megfelelő kereslet is rá – csak eddig ezek négyen valahogy nem tudtak egyszerre találkozni?
Szent Margit Pincészet
Az egymás mellett tanyázó pultok közül a véletlenül éppen ráérő Szent Margit Pincészet borát kóstolom előbb, és ez jó választásnak bizonyul. Bár itt is Nagybajuszú Jász Laci a borász – aki az asztal másik felén a „saját” borait mutatja - , a Szent Margit borok a könnyedebb verziót képviselik.
Bazalt Gyöngymosoly 2016 nevű gyöngyöző Juhfarkjuk szelíd, nőies, csinos, mégis mély, kedves, szinte mézes-virágos illatokkal kényeztet. A juhfark újabb arca. Levesz a lábamról.
A Bazalt Juhfark 2015 szintén a lágyabb, simulékonyabb vonal, mégis izgalmas aromák, gerinces kis keserűség, drágakövek (és bazaltgyöngyök) sziporkája hosszan a korty után is.
Végül a Bazalt Olaszrizling 2015 a fajta összes jellegzetességével, ásványossággal, komplex harmóniában, szépen, hosszan üldögélős-beszélgetősen.
Nagybajuszú Jász Laci
Nagybajuszú Jász Laci a saját pincéjében inkább a kinyerhető mélységeket célozza meg; nagy hangsúlyt fektet a bio szemléletű borkészítésre, növényvédelemre. Borkezelésre csak zsurlókivonatot, ként és algakészítményt használ, a borokat narancsbor eljárással - mint a vörösöket szokás - hosszan héjon tartja, így mélyebb színű, összetettebb aromatikájú borokat készít.
A 2015 Salto Mortale 6 hónapig héjon erjesztett, hordózott zöldveltelini, aszúsan sárga színnel, meglepő mazsolás, citrusos illattal - mi tagadás, jól elbújt mögötte a veltelini. Már-már sherrys karaktere van, a mazsolásság a kortyban is érezhető, de az ígéretnél talán vékonyabb, gyümölcs helyett hosszú, keserűmandulás sóhaj marad belőle a korty után.
A Csak Zs.A.K. 2015 nevében a Zsurló-Alga-Kén, a palackban 80% olaszrizling-szürkebarát és 20% egyéb szőlőfajták lakoznak. Intenzív, furcsa illata van, talán a nagyon érett merlot tintás karakterére hajaz, a teste, vastagsága a folyton változó, hosszan alakuló ízében is megjelenik. Ezzel a stílussal is össze kell szoknia a meglepett kóstolónak – nem kell érteni, csak érezni, a saját preferenciák egyre terjengősebb térképén elhelyezni az ismeretlen aromákat.
Vulkán Lehelete 2015 – a kóstoló egyetlen vöröse, sághegyi szőlőkből, kétharmad teljes érésben szedett cabernet sauvignonból és egyharmad rész túlérett shirazból. Kicsit váratlan itt és most, viszont kétségtelenül szép ez a szintén hosszan héjon tartott, mély, gyümölcsös, gazdag aromájú, de nem elnehezült, korrekt házasítás.
Somlói Vándor Pince
A Szikár 2016 ( sauvignon blanc) fajélesztő nélkül készült, fele hordóban, fele tartályban érett. Rezeg benne a feketeribizlis-bodzás-valeriánás illat, talán a sav és a hordóhatás is soknak tűnik, elveszti a fajtajellegét, inkább deviáns juhfarkot idéz így. Kárpótlásul a hordós Juhfark 2016 sétagaloppban győzi le, savakkal, aromákkal együtt érdekesebb, kompaktabb, nem csapja kupán a hordó, inkább kiteljesíti.
A Cuvee 2014 40% furmintból, 60% olaszrizling-juhfark-hárslevelűből épült csoda. Harmonikus, virágos, méz és érett szőlő illatú, finoman kesernyés, nagyon somlói, minden cseppje rendben van.
Kőfejtő Pince
A jó kezekbe került örökség: a fiatal pincészet máris remek borokkal kápráztat.
Az Olaszrizling 2016 megkapóan szép bor, gyümölcsös, gazdag, jó savú, ásványos, mégis könnyed hatású, meleg, finom lehelet. Egy éves bortól lenyűgöző tartalom. A Kőfejtő Cuvée 2015 olaszrizling, furmint, juhfark, 14 hónapja van palackban, nagyon komplex, szinte sok. Valószínűleg nem hosszú sorban kell inni, hanem önállóan - teret kér, időt és levegőt, hogy kibontakozhasson.
A Kőfejtő 2012 boltban már nem kapható, csak mutatóba maradt jeles alkalmakra. Olaszrizling, hárs, juhfark, furmint, gyönyörű lábakkal ringatózik a pohárban, sárgabarackosság és némi animalitás, kis mandulás keserűség, nagyon komplex, hosszú élmény. (Kár, hogy ez a tétel elfogyott - még sok ilyen remekművet!)
Fekete Pince
Régi nagy kedvenc - 2015 óta új tulajdonosokkal, de a legjobb hagyományok és aromák megőrzésének szándékával folytatva Béla bácsi munkáját. A megőrzött borok mellett mutatják a már saját Juhfark 2015 borukat: fele hordós, fele tartályos, 2 hete van palackban, „könnyedebbnek gondoltuk, de nem lett az”, mézes, zamatos, bőven van még ideje, ígéretes nedű.
Barcza Pincészet
Remek szájízzel dolgozik, tiszteli és jól használja Somló terroir jegyeit.
Furmint 2015: friss, fiatalos, gyümölcsös furmint, 1/3 hordós, 2/3 tartályos rész, gyönyörűen egybefogja, nagyon jót tesz neki ennyi fa. A Gyalog 2015 cuvée, 70 éves, bakművelésű tőkékről, Hárs, olasz, furmint, egybe szüretelve. Fantasztikus gyümölcsök – de ez sajnos nem saját terület volt, a tulajdonos kivágatta, ilyen innen nem lesz többé. Juhfark válogatás 2015: új hordós, tartályos és régi hordós hányad is van benne; nagyon szép lett és nagyon karakteresen somlói.
Géró Pince
Géró Péter vágya az ásványosságot, gyümölcsös, vegetális illat- és ízjegyeket egyszerre tartalmazó okos, beszélgetős, barátkozós somlóik életre segítése. Mikroszkopikus méretű (0,4 hektár) földdarabról készít nagyon szép borokat.
Somlai 2016 cuvée: olaszrizling, juhfark, hárslevelű, lánykás, könnyed, sok fehér virág, szolid savak, szép. A Hárslevelű 2015 hasonlóan lágy ugyanakkor mély, gazdag is. A Juhfark 2015 összetett, műfajszerű, olyan beszélgetős-okosan hallgatós - amilyenre vágyik a borász.
Kolonics Pincészet
Minden szájízre van válasza. Olaszrizling 2015 „az igazi somlói íz”, friss, de testes, alkoholos, sűrű, élmény. A Juhfark 2015 lágyabb, mégis vállas verzió, hordós, férfias. A Furmint 2015 öreg tölgyhordóból, így is benne marad a virág és a méz sóhaja az aromák felett. Az Olaszrizling 2014 kiugróan szép, gazdag, gyümölcsös, illatos, széles, férfias, behízelgő.
Spiegelberg Artisan Winery
Somló egyik ikonikus borászata. A Somlói Furmint 2015 batonnage, avagy sur lie technológiával készült - azaz seprőn tartva, 1 év után kénezve. Virágok és kis keserűmandula, tavaszi rét, méhzümmögés (talán több savat elviselne, vagy talán ez a bor is arisztokrata – magában kéne kóstolni, illő hódolattal, főhajtással).
Somlói Olaszrizling 2015 – nagyon rendben van, még nem kereskedelmi tétel. A Somlói Hárslevelű 2013 - Szent Márton-dűlő, már nem túlságosan fiatal, nem illatbomba, bár
rezeg fölötte némi kiszellőztethető vegyszeres pára (megint egy hárslevelű...) – ez vajon mitől?! Következő borom a Nagy-Somlói Chardonnay 2013 – bár a fajtával itthon még (folyamatosan csökkenő) fenntartásaim vannak, ez mégis felvidít, nagyon korrekt, temperamentumos, jó savú, jó ivású, harmonikus, telis-tele élmény.
A bor élvezete minden esetben szubjektív: ahányan kóstolunk, annyiféle kedvencünk, nagy találkozásunk lesz a borral. És egyet sem elég egyszer kóstolni, számtalan körülmény alakítja az aktuális élményt, és minden új aroma – kedves vagy kevésbé – formálja a következőhöz való viszonyunkat. A bemutatón kóstolt utolsó finomság a Spiegelberg Somlói Nászéjszakák Bora 2013 lett a Szent Ilona-dűlőből, furmint és hárslevelű, de itt megszakadt a kóstoló jegyzet, csak egy tanulság íródott a bor mellé: ha a borász szerint az ő házasítása a Nászéjszakák bora, nem a juhfark, akkor ne veszekedjünk vele.
Mindenki azzal koccint a nászéjszakáján, amivel akar. Csak legyen somlói.
A bemutatkozó pincék betűrendben:
- "A nagy bajuszú Jász Laci" Pincéje
- Barcza Pincészet
- Fekete Pince
- Géró Pince
- Kancellár Birtok
- Kolonics Pincészet
- Kőfejtő Pince
- SOMLiO Családi Birtok
- Somlói Vándor Pince
- Spiegelberg Artisan Winery
- St. Margit Pincészet
- Tornai Pincészet
Fotók: Benkó M. Fanni
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!