Barta Öreg Király Furmint 2011
Furmintlegendák 6. rész
2013-02-27 | Tóth AdriennA Furmint Február alkalmából furmintlegendákat mutatunk be. Idei utolsó furmintunk abból a szempontból különbözik a korábbiaktól, hogy nem egy mára bortörténelminek számító ereklyével van dolgunk, hanem egy aktuális, piacon lévő, friss palackkal. Persze ez nem jelenti, hogy a borban ne lenne történelmi perspektíva, hiszen termőhelye 2005-ös újratelepítését megelőzően ötven évig Csipkerózsika-álmát aludta. A mádi Király-dűlő felső részéről, az úgy nevezett Öreg Királyról származik a bor, amelyről Barta Károlyt kérdeztük.
Az Öreg Királyról van egy 1959-ből származó fényképünk. Ezen látszanak a mai napig álló teraszok, viszont szőlő egyáltalán nem. Ezeket kiirtották, máig nem tudjuk pontosan, miért. Persze a legvalószínűbb az, hogy a KGST idején bevett gyakorlatnak megfelelően a laposabb területek kedvéért itt is egyszerűen elhagyták a meredekebb hegyoldalakon található szőlőket, mert azokon gépesíthetőek voltak a munkaműveletek, és nagyobb volt a termelhető mennyiség.
Amikor mi belebotlottunk ebbe a területbe, az a gondolat éledt fel bennünk, hogy érdemes lenne a végére járni, milyen bor készíthető el ma arról a dűlőről, amelynek termése Tokaj 17-18. századra eső fénykorában az egyik legnagyobb presztízzsel bírt a borvidéken.
Milyen módon művelitek az itteni ültetvényt?
A talajrendezési munkákat követően 2004-2005-re sikerült befejeznünk a telepítést. Egy olyan terület került a birtokunkba, amelyen immár fél évszázada nem folyt szőlőtermelés, így mentes volt a különböző kemikáliáktól, vegyszerektől. Ezt az állapotot a mai napig igyekszünk megőrizni, ezért bár hivatalosan nem számítunk biotermelőnek, igyekszünk a biogazdálkodáshoz mind közelebb álló módon művelni a tőkéket.
Mikor készültek el az első borok?
Az első, piacra nem kerülő, mennyiségét tekintve mikroévjárat 2006 volt, de ezt nem számíthatjuk, hiszen a palackok száma a 100-at sem érte el. 2007 került elsőként korlátozott mértékben kereskedelmi forgalomba, csak néhány helyen lehetett kapni, olyan éttermekben és kereskedőknél, akik megbíztak egy akkor teljesen ismeretlennek számító névben.
Alapvetően inkább gyűjtőkhöz került az évjárat, amelyről Caroline Gilby MW azt írta: egyszerűen lélegzetelállító. A borból nemrég bontottam fel egy palackot, és elégedett voltam az állapotával, ezért úgy döntöttem, hogy a holnapi, a Doblóban zajló kóstolóra viszek belőle.
2008 az évjárat adottságai miatt kevésbé volt alkalmas száraz bornak, ezért mindössze 5-600 palackot készítettünk. Az első „nagyobb” mennyiséget 2009 hozta a maga 1500 palackjával. 2010-ből 1200 üvegnyit töltöttünk le, de ezek még mindig a pincében érlelődnek, a 2011-es évjáratból már 3400 palack kerülhetett piacra.
Változott ez idő alatt valamilyen téren a koncepció?
Két fontos kérdésben lettünk tudatosabbak. Egyrészt, mivel a 2007-es évjáratot fahangsúlyosnak találtuk, azóta ügyelünk arra, hogy rövidebb időt töltsenek hordóban a borok. Ezt a törekvésünket természetesen segíti hordóállományunk korának növekedése is.
A másik fontos szempont, hogy a 2007-es, 2008-as és 2009-es boroknak köszönhetőn úgy látjuk, hogy az Öreg Király termésének elsősorban az elegáns, ásványos oldalát kell hangsúlyoznunk. Ezért komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy visszafogjuk az alkoholtartalmat.
Mit tesztek ezért a gyakorlatban?
Mivel a furmint egy kifejezetten jó cukorgyűjtő fajta, ha kivárjuk vele a teljes érettséget, általában magas alkohol, esetenként maradék cukor lesz a végeredmény. Ennek az az oka, hogy a fürtök érése egyenetlen: mire a teljes fürtmennyiség beérik, jó néhány fürt már túlérésbe kerül.
Ennek elkerülésére speciális szüreti technológiát alkalmazunk, az aszúszemezéshez hasonlóan a száraz borok alapanyagának szedésekor is többször, háromszor-négyszer-ötször megyünk végig a területen, mindig csak a megfelelően érett fürtöket leszedve.
2011-ben ezért négy különböző hordóba kerül az eltérő szüreti időpontokból származó termés. Az elsőnél a fürtök már nem voltak zöldek, de az átlagosnál magasabb sav- és alacsonyabb cukortartalom jellemezte őket. Ahogy haladtunk előre az időben, ez az arány természetesen megváltozott, az utolsó egység már lágyabb struktúrát adott, ugyanakkor szélességgel, testtel látta el a végső bort.
A borokat egyébként hordóban, spontán erjesztettük, majd nyolc hónapig fában érleltük. A házasításkor arra törekedtünk, hogy megfelelő legyen a sav-alkohol arány, az ízvilág pedig se zöld, se túlérett ne legyen. A bor tavaly decemberben került a polcokra.
Az első öt évjáratot követően hogyan írnád le a termőtáj karakterét?
Az Öreg Királyról származó furmint egyediségét az ásványossága adja. A mineralitás azonban itt abból a szempontból számít különlegesnek, hogy nem jelenik meg az illatban, nem torzítja el a szőlőből származó, egyedi gyümölcsösséget. A korty a savak és az ásványosság együttműködése alapján létrejövő vibrálás következtében pedig olyan „királyos” lesz.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!