\"Jó társaság, mert jó ember\"

Rohály Gábor 75 éves lett

2010-07-15 | Tóth Adrienn

Szepsy István írta le így Rohály Gábort, aki nemrég töltötte be hetvenötödik születésnapját. A modern, hazai borkultúra meghatározó alakjaként ismert szakembert tarthatjuk hívatásos borbírálónak, szakírónak és persze Tanár Úrnak is, pont az az izgalmas a személyében, hogy sok szállal kapcsolódik nemcsak a magyar borászokhoz, hanem a borok fogyasztóihoz is. A születésnapot idén is egy jótékonysági kóstolóval ünnepelték a Borkollégiumban, amelynek eredményeként közel 800 000 forint gyűlt össze. Ezt az összeget a Mészáros-Rohály házaspár a gyöngyösi Autista Segítő Központnak ajánlotta fel.

Megfordul a világ

Rohály Gáborral kapcsolatban a legtöbb embernek a Hét Borbírák Rendje ugrik be először, amelynek egyik alapítója volt. Ez az osztrák mintára alapított szervezet indította útjára többek között az Év Borásza díjat, és adta át az első kitüntetéseket, többek között Gere Attilának is. A villányi borász azóta is az egyik legkedvesebb élményeként tartja számon, amikor 1994-ben a Gundelben átvehette ezt a megtisztelő elismerést.

Más szempontból is vízválasztó volt a Tanár Úr megjelenése az újkori hazai bortörténetben. Gere Attila szerint ugyanis ő volt az az ember, aki annak idején szembe szállt a régi bor-elittel, és nyíltan vállalta véleményét az „új borokról”.

Az összes hazai borvidéken jelentősek voltak a rendszerváltást követő években a változások, a föld legerősebben talán mégis Tokajban rengett meg, és azóta is mozgásban van. Szepsy István még 1995 nyarán találkozott Rohály Gáborral, amikor a Sárga borház emeletén bírált a Borkollégium. Ez egy olyan nyilvános elemző kóstoló volt, amelyre addig nem volt példa, ezért első aszúival Szepsy István is elment, hogy meghallgassa az ott elhangzó véleményt. Amikor az 1989-es 6 Puttonyos Aszúhoz és az 1991-es Eszenciához értek, Rohály Gábor annyit mondott: „most álljunk meg, mert ezt meg kell beszélni”, majd mindkét borra a maximális öt csillagot adták.

Később még több tokaji kóstolót szervezett a Tanár Úr, például egy külföldiekből, főleg németekből álló csoportnak. A háború előtti évjáratok aszúi mellett három Szepsy aszút mutatott be. A mára meghatározóvá vált tokaji borász úgy emlékszik vissza erre a pillanatra, mint amikor először volt biztos abban, hogy bár még nem értek célba, de meg fogják találni a legjobb utat.

Nemcsak a borok változtak, de a fogyasztóik is

Rohály Gábor a „Tanár Úr” megnevezést először azzal érdemelte ki, hogy komoly részt vállalt a hazai sommelier képzés elindításában. A több évtizede oktató szakember azóta rengeteg embert segített magasabb szintre a borok világának útvesztőiben. Lőrincz György szerint sikerének titka az, hogy élete a bor körül forog, és az évtizedek alatt nyitott szívvel összeszedett hatalmas tapasztalatát szeretettel osztotta és osztja meg a bor ügyére érzékeny emberekkel, Elsődleges feladatának tekinti a borfogyasztók tájékoztatását, oktatását, a hit és a jó hír terjesztését.

Tiffán Ede is ezt tartja Rohály Gábor egyik legnagyobb érdemének: „A nihil után Gábor és a köré csoportosuló társaság hívta életre el azt a folyamatot, amelynek eredményeként itthon is kialakult egy olyan hozzáállás a borhoz, ami a nyugati fogyasztói társadalmakban már bevett gyakorlat volt. A általa indított borjournalizmus felkeltette egy igényes réteg érdeklődését, körükben társadalmi szimbólummá vált a bor, olyan témává, amelyhez illik érteni, és amelyről illik szakszerűen nyilatkozni. A kezdetben sznobizmusra épülő, betanult fordulatokat ismétlő laikusok idővel szakértőkké váltak.” Pont a hetvenötödik születésnapot ünneplő vacsorán találkozott Tiffán Ede néhány olyan fogyasztóval, akik számára is rendkívüli módon közeledtek a borhoz, komoly kóstolási tapasztalatukról tanúskodott, ahogy vakon kóstolták és értelmezték a borokat.

Hogy feleségével, Mészáros Gabriellával mennyit tett a borfogyasztók új, tudásra éhes generációjáért, Gere Attila szerint ez nem csak borismereti óráiban merült ki, hanem sokat számít a Borkalauz is, amelyben emberbarát és fogyasztóbarát módon mutatnak irányt az olvasóknak.

Rohály Gábor jelenléte mindig örömöt és biztatást jelent, amint azt Szepsy István elmondta, nemcsak neki, hanem a többi borásznak is. Ebben komoly része van annak, hogy mindenben a jót keresi. Van olyan bor, amiben az értékekből többet, akad olyan is, amiben kevesebbet talál. Ez azonban esetében csak annyit jelent, hogy többet, vagy kevesebbet mond róluk. Ezt a tulajdonságot persze kritizálhatják benne, de a tokaji borász mégis emiatt tartja nagyra, mert úgy gondolja, ez a pozitív hozzáállás hitből fakad.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!