A tettenért klímaváltozás

Jásdi István gondolatai

17 elgondolkodtató felvetés  a 11. „Olaszrizling szerintünk” elé 

1.

A mérsékelt égövön-különösen a 45. és 49-ik szélességi fok között kevés növény van, amelynek paramétereivel annyit foglalkoznak, mint a szőlőével. A NÉBIH archívumaiból – ha lenne ilyen – föl lehetne rajzolni borvidékeink klímájának alkoholban, savakban kifejezett alakulását is. Nehéz lenne egy szőlésznek borásznak bemesélni, hogy ma ugyanolyan klimatikus körülmények között termelünk, mint akár 20 évvel ezelőtt.

2.

1999-ben az egykori TSZ. szőlő ágazatvezetője, akinél akkoriban nagyobb szakértőt nem ismertem, azt állította, hogy az olaszrizling nem alkalmas 17 mustfoknál magasabbra.

3.

Ernyőművelést alkalmaztak akkoriban a legkorszerűbb, szakcsoportos ültetvényeken, ahol a fürtzóna a talajtól több mint egy méterre volt, a legtöbb helyen függönyön, másfélszer ilyen magasan. Tőkénként 3-5 kilót termeltek.

4.

A szüret időpontja – úgy száz éve változatlanul – október második hete volt.

5.

Az olaszrizlingnek a piacon rossz híre volt, nem volt kialakult stílusa sem. Botritiszes és éretlen tételek váltakoztak a piacon. A minőségi kategóriákat az alkohol volumen %-hoz kötötték.

6.

Eltelt két-három év és 2000-ben, 2003-ban Csopakon már a túl magas alkohol volt a problémánk. Igaz, közben áttértünk a középmagas kordonra, csökkentettük az ültetvények terhelését, növeltük a lombfelületet és ráadásul – akkoriban azt hittük, hogy kivételesen – nagyon meleg nyarak jöttek. A Balaton vízszintje 70 centire csökkent.

7.

A gasztronómia új irányai és saját elképzeléseink is hozzájárultak ahhoz, hogy a piacon a fejnehéz borok helyett egyre inkább a könnyedebb, karakteres, jó savú borokat kezdték keresni. Ilyennek alkottuk meg a Csopaki Kódex paramétereit is. Egyre korábban szüretelünk. Egyre gyakrabban szeptember első felében. Talán még az a kérdés, hány évtized után tekinthetünk klimatikus változásokat egy hosszabb trend részének.

8.

Az elmúlt két évtizedben több-kevesebb sikerrel egy-egy évjáratra kerestünk szőlészeti, borászati megoldásokat a megfelelő minőség eléréséhez. Zöldmunka, árnyékolás. Egyre többre értékeltük a magasabban fekvő, keleties fekvésű, jó víz ellátottságú ültetvények termését.

9.

Az új telepítéseknél is felértékelődtek a magasabb, a keleti és a jobb vízellátottságú területek.

10.

Eddig valószínűleg szerencsénk volt a csapadékellátottsággal. Az utolsó pillanatban – mint tavaly is – általában megérkezett az eső.  A Balaton vízszintje ma 120 cm. Talán a csapadék éves eloszlása változott.

11.

Nem sok segítséget kaptunk a borászati kutatóintézeti hálózattól. Ma is a szocializmusban fejlesztett klónokat telepítjük, nem születtek a megváltozó körülményekhez alkalmazkodó fajták vagy fajtaváltozatok. A hosszútávú megoldásoknál nem mondhatunk le a kutatóintézeti háttérmunkáról.

12.

Még mindig nagy tartalékaink vannak a borászati munkában. A 2019-es szüret 6,8-7,5-ös savaiból a palackozásra jó, ha 5,5-6-os marad.

13.

Az olaszrizlingre, mint fajtára nem panaszkodhatunk. Elviselte változó igényeinket, jól alkalmazkodott a lerövidült tenyészidőhöz és a megváltozott művelésmódokhoz.  Az új körülmények között is képes jó minőségre, egyenletes mennyiségű termésre. Kérdés azonban, hogy meddig bírja. Van miről beszélgetnünk.

14.

Tizenegyedik alkalommal jövünk össze január 31-én Csopakon, a Borteraszon. Pénteken este, zárt körben ezzel a nagyon divatos témával fogunk foglalkozni. A csapból is a klímaváltozás folyik, ilyenkor különösen fontos, hogy ne ragadjunk le a sajtószíntű közhelyeknél. Ezért olyan előadó tartja a bevezetőt, akiknek munkássága garancia a színvonalra és a közhelyes gondolkodás elkerülésére. Szathmáry Eörs akadémikus, evolúció biológus, akinek kutatási területe az élet keletkezésétől az emberi nyelv keletkezéséig terjed.  Gondolkodása különösen megtermékenyítő lehet számunkra. Az élő szervezetek változásokra való reakciói szerinte sok tekintetben azonos sémákat követnek. Két további rövid előadás Szabó Zoltáné és Bakó Ambrusé közelebb visz bennünket a szőlőhöz, a borhoz illetve aktuális problémáinkhoz.

15.

A 24 olaszrizling termelőtől az előadásokat követő szakmai kóstolásra olyan borokat várunk, amelyekkel illusztrálják az abnormális (különösen meleg, különösen csapadékos vagy kivételesen normális) évjáratok által okozott változásokat ill. az azokra adható rövidebb és hosszabb távú szakmai válaszokat.

16.

Jó lenne, ha a 11. „Olaszrizling szerintünk”-ön összegeznénk, amit ma tudunk és a fajta, tágabban pedig a magyar szőlő és bortermelés jövőjéről való közös gondolkodást indítanánk el.

17.

Február 1-én, szombaton délután az a 120 borszerető, aki jegyhez jutott, a Jásdi és a Szt. Donát borteraszon belekóstolhat huszonnégyünk tételeibe – a 19-es olaszrizling hegyborba és kedvenc dűlős tételeinkbe. Közben pedig beszélgethet a 24 bortermelővel – akár a klímaváltozásról is.