A vámháború következményei
Milyen hatással van mindez a magyar borokra?
2019-09-11 | Dohány Attila
Az utóbbi hónapokban egyre több hír jelenik meg az amerikai kormány által emlegetett vámemelésekkel kapcsolatban, amely intézkedések a Franciaországból származó borok importját is érintenék. De vajon mi várható, ha tényleg hatályba lép a módosítás?
Címlapfotó: www.kjvids.co.uk
2018 novemberében maga Donald Trump „robbantott”, amikor Twitter posztjában kilátásba helyezte a francia borokra vonatkozó vámtarifa megemelését. Ezt a kijelentését idén júliusban újra megismételte, ezúttal válaszul a Franciaországban a közeljövőben bevezetésre kerülő GAFA-adóra, ami az internetes óriáscégek megadóztatását tűzte ki célul, többek között olyan cégekét, mint a Google, az Amazon, a Facebook és az Apple.
A francia borokat érintő kereskedelmi vita azonban jóval korábbi, mint azt elsőre gondolnánk. A francia borokkal szemben első bojkottal 2003-ban riogattak, amikor Franciaország a katonai szövetséges kérésének ellenére sem volt hajlandó részt venni az iraki háborúban.
A két ország viszonya jelenleg sem nevezhető teljesen felhőtlennek, de mezőgazdasági kereskedelmükben a borászati termékek aránya még mindig kiemelkedő. 2018-ban az Egyesült Államokba importált francia borok értéke elérte a 2,16 milliárd dollárt és meghaladta az USA teljes borbehozatalának harminchárom százalékát. A borimportra mindkét ország egyaránt jelentős vámtarifákat alkalmaz, de azok mértéke alapvetően különbözik egymástól.
Mit mutatnak a számok?
A nyilvánosság számára is elérhető vámtételeket látva valamelyest érthető Donald Trump méltatlankodása, hiszen az európai vámtarifák átlagosan magasabbak a palackozott termékekre és a habzóborokra, pezsgőkre. A lédig boroknál viszont fordított a helyzet, az átlagos amerikai tarifák magasabbak, mint az EU által alkalmazott adók.
1 liter borra kivetett vám üveges (Bottled wine) és lédig (Bulk wine) esetében. 1 dollár kb. 90 centet ér. Forrás: www.theconversation.com (USITC)
A közzétett adatokat böngészve vitathatatlan, az Egyesült Államokba importált palackozott borokra kivetett vámok alacsonyabbak mint a Franciaországba importált palackozott borok vámtarifái, de azt is fontos megjegyezni, hogy a francia tarifákat az Európai Unió határozza meg, nem pedig Franciaország. Sőt, ezeket ugyanúgy kell alkalmazni a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) tartozó valamennyi nem EU-országra, így természetesen az Egyesült Államokra is.
A borkereskedelmet azonban a „nem vámjellegű” akadályok is nehezítik, mivel egy sor szabályozás létezik mindkét régióban, amik meghatározzák az értékesítési és forgalmazási lehetőségeket, ezzel növelve az exportőrök és a fogyasztók költségeit.
A várható következmények
Az Egyesült Államok vámtarifáinak megemelése értelemszerűen negatívan befolyásolhatja a borászati termékek kereskedelmét az EU határain kívül, és az ágazat jövedelmezőségében is változásokat hozhat. A vámok emelése nemcsak a francia borok árát növeli, hanem az összes uniós országét is, mivel a tarifák nem alkalmazhatók csak egy országra az EU-n belül, így a többi nagy európai borhatalom is hátrányos helyzetbe kerülhet. Az adóemeléssel járó költségnövekedés az európai exportőrökre, az amerikai importőrökre és végül az amerikai fogyasztókra hárulna, ez pedig bizonyosan hátrányosan érintené az európai borok értékesíthetőségét. A költségek emelkedésének csak egyetlen haszonélvezője lenne, a plusz adót kivető állam költségvetése.
Az Egyesült Államok nemcsak az EU-val, Kínával is kereskedelmi vitában áll.
A kereskedelmi háborúvá fajult ellentétekre adott kínai válasz az amerikai borokra vonatkozó vámok újbóli növekedése volt. A 2018 áprilisa óta tartó folyamatos adóemelés következtében az amerikai borokat már közel száz százalékos vám sújtja Kínában. Ez a hatalmas árnövekedés huszonöt százalékos export csökkentést eredményezett a tavalyi évben, idén további esés várható.
A kínai piac gyors leépülése jelenleg nem okoz számottevő bevételkiesést az amerikai borágazat számára, hiszen a 75,8 millió dolláros export eddig sem számított kiemelkedően nagy volumennek. Ennek ellenére Kína potenciálisan fontos piacnak tekinthető a helyi fogyasztók minőségi bor iránt növekvő igénye miatt. A Kínába importált borok oroszlánrésze nem az USA-ból, hanem Európából, legnagyobb részben (1,1 milliárd dollár értékben) Franciaországból származik. Az amerikai borokra kivetett kínai vámok vélhetően még erőteljesebben mérsékelik a keresletet, ezzel párhuzamosan pedig növelik a francia és az európai borok iránti érdeklődést. Az európai borokra vonatkozó amerikai adók emelésével az európai exportőrök számára tehát alternatív megoldást jelenthet új piacok keresésére a bővülő keresletet mutató Kína, így kompenzálva az USA-ban kiesett bevételeket.
Bárhogy is alakul a jövő borkereskedelme, az már előre borítékolható, hogy a nagyhatalmak által vívott vámháborúból valószínűleg nem a hétköznapi borfogyasztók kerülnek ki győztesen - olvasható a theconversation.com tudományos hírportálon.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!