A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Véget ér-e az európai-amerikai borháború Bidennel?

Szakértői elemzések pro és kontra

2020-11-19 | Geri Ádám


Véget ér-e az európai-amerikai borháború Bidennel?

Joe Biden frissen megválasztott amerikai elnök semmilyen alkoholt nem fogyaszt, mégis az óceán két oldalán egyaránt reménykednek benne, kormányzása alatt új fejezet kezdődik a EU és USA közötti kereskedelmi kapcsolatokban. De vajon joggal?


 

Címlapfotó: moneyandmarkets.com

 

Bár közel két hónap van addig, hogy a leköszönő Donald Trump átadja a Fehér Ház kulcsait demokrata párti utódjának, kiegyensúlyozottabb viszony várható Brüsszel és Washington között és több esély mutatkozik rá, hogy tárgyalóasztalnál fejeződik be az utóbbi években egyre „véresebbé” váló vámháború – olvasható a winenwes.it minap megjelent „Európa üdvözli Bident - Mi változik a borvilágban” című cikkében. (Az USA és az EU közötti közel másfél évtizede tartó vámháborúról lásd a keretes írást.)

 

Vámháború: Boeing kontra Airbus

 

A tavaly kirobbant vámháború gyökerei 2004-re vezethetők vissza. Az Egyesült Államok, valamint a Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Spanyolországot képviselő Európai Bizottság között ekkor robbant ki a vita a világ két legnagyobb repülőgépgyártója, az amerikai Boeing és az európai Airbus szubvencionálásáról. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) illetékes testülete hol az egyik, hol a másik félnek ad igazat, legutóbb tavaly októberben például azt mondta ki, hogy évi 7,5 milliárd dollár kárt okoztak az Egyesült Államoknak az Airbusnak kölcsönök formájában nyújtott, tiltott uniós támogatások. Válaszul erre a Trump-adminisztráció büntetővámot vetett ki ugyanekkora értékben európai termékekre, többek között az említett négy ország boraira. A sztorinak ezzel természetesen távolról sem volt vége: ugyancsak a WTO idén októberben az EU-nak engedte meg, hogy amerikai termékekre vámot vessen ki 4 milliárd dollár értékben. Európa sem késlekedett élni a lehetőséggel: borok nem, de a vodka és a brandy bekerült a szórásba, az amerikai import whiskey-t pedig már régebb óta 25 százalékos adó terheli.

 

A büntetővám következtében becslések szerint felére esett vissza például a francia borok forgalma a tengerentúlon, miközben az olasz borok 2020 első nyolc hónapjában 2,5%-os növekedést értek el, nagyrészt a keletkezett piaci résnek köszönhetően. „Hatalmas csalódás volt, hogy a vámok augusztusi felülvizsgálatnál Trumpék nem vették ki az európai borokat a megadóztatott termékek közül” – nyilatkozta a decanter.com-nak Ben Aneff, az Amerikai Borkereskedelmi Szövetség elnöke. Mint elmondta, az európai borok drágulása ugyanis legalább annyira sújtja a járvány által amúgy is megtépázott amerikai vendéglátó szektort, mint magukat az európai borászokat.

 

 

És bár Tony Blinken, Joe Biden külügyi tanácsadója már a szeptemberi kampány során hangsúlyozta az EU-s kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének fontosságát,  hogy ez mikor és milyen formában valósul meg, az még a jövő zenéje – figyelmeztet W. Blake Gray a wine-searcher.com-on november közepén megjelent elemzésében. „Az új elnök nem vet véget a vámoknak” című írásában a szakember előrevetíti, nem fognak Trumppal eltűnni a védővámok, és még azt sem tartja kizártnak, hogy maradék hivatali idejében a regnáló elnök további szankciókkal sújtja az EU-s termékeket.

 

Az sem segíti az álláspontok közeledését, hogy az Európai Unió a WTO számára kedvező októberi döntése után (lásd keretes fent) egy pillanatig sem habozott válaszlépéseket tenni.

 

„Reméltem, hogy megvárják Biden hivatalba lépését és tárgyalás útján próbálnak megoldást találni az új vezetésünkkel. Elképzelhetőnek tartom, hogy az amerikai fél is újabb adókat vet ki hamarosan az európai termékekre. Csak abban bízok, hogy a bor kimarad ebből, mert mostanra a döntéshozóink belátták, hogy azzal nem tudnak semmiféle nyomást gyakorolni” – adott hangot csalódottságának a már említett Ben Aneff.
 

Az említett döntéshozó, vagyis az USTR (Office of the United States Trade Representative –  Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala) vezetőjének személye is egy bizonytalansági tényező. A védővámok atyjának mindenki egyértelműen Robert Lighthizert tartja, akinek teljes életműve összhangban volt és van Donald Trump protekcionista szemléletével. Az is igaz viszont, hogy ismerői szerint alapból inkább Kínát tekinti ellenfélnek, Európa-ellenessége egyfajta hivatali kötelesség volt az elmúlt négy évben. Jelenlegi állás szerint egy dolog biztos: ha Biden a saját emberét akarja ebbe a pozícióba ültetni, azt a repbublikánus többségű szenátuson kell átvernie. A legnagyobb kérdés azonban – veti fel a wine-searcher cikke –, hogy ez az egész egyáltalán mennyire lesz sürgős Bidennek akkor, amikor sokkal égetőbb például a járványhelyzet kezelése vagy a mára az EU-helyett már inkább második számú gazdasági hatalommá előlépő Kínával kapcsolatos álláspont kialakítása.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!