A melnik, a mavrud és a pamid hazája
Tíz tudnivaló Bulgária borairól
2012-04-18 | Tóth AdriennSokszor hajlamosak vagyunk megsértődni, ha a borvilág tőlünk nyugatabbra eső fele keveset tud rólunk. Pedig, ha őszintén magunkba nézünk, mi sem beszélünk túl gyakran a nálunk keletebbre fekvő bortermelő országokról; arról már nem is beszélve, hogy nem túl sűrűn kóstoljuk boraikat. Hiányosságaink pótlását kezdjük a főleg vörösborairól ismert országgal: Bulgáriával.
1. A bolgár szőlészet és borászat története egyike a legrégebbieknek a világon. Az alkoholtartalmú italok fogyasztásának elterjedtségére utal, hogy itt született meg az első antialkoholista törvény, amelyet a rettenetesnek mondott Krum fejedelem hívott életre 802-814 közötti uralkodása alatt. Az is valószínű, hogy a helyi középkori szerzetesrendek az elsők között építettek hűvös, föld alatti pincéket borok tárolására.
2. A múlt rendszerben Bulgáriában is állami tulajdon keretei között működött a borkészítés, és hozzánk hasonlóan ők is elsősorban a keleti blokk országai számára termeltek nagy mennyiségben alacsony minőséget. A változás a nyolcvanas években indult el, amikor az ország nyitni kezdett a nyugati borfogyasztók felé. A fejlődés igazi teret azonban csak a kommunizmus bukását követően nyert, a régi pincék privatizációja és új borászatok létrehozása által.
3. Míg az ország északi részén a klíma jellemzően mérsékelt kontinentális, hűvös telekkel és forró nyarakkal, addig délre haladva jobban érvényesül a Fekete- és a Földközi-tenger hatása. A jelentősebb domborzati elemek itt is különleges mikroklimatikus viszonyokat és egyedi talajtípusokat alakíthatnak ki.
4. Bulgáriában 1960. július 13-án öt hivatalos borvidéket hoztak létre: a Dunai-síkságot (Észak-Bulgária), a Fekete-tengert (Kelet-Bulgária), a Rózsák-völgyét, a Felső-Trák-síkságot (Dél-Bulgária) és a Sztruma folyó völgyét (Délnyugat-Bulgária).
5. A nemzetközi szőlőfajták mellett itt is megtalálhatók tradicionális, helyi fajták. A kék szőlők közül az egyik ilyen a gamza, ez ugyanaz, mint a mi kadarkánk, és amelyet a térségben cadarkának és skadarskának is neveznek. Bulgáriában főleg az ország északnyugati és középső területén, a Dunai-síkságon foglalkoznak vele.
6. A mavrud szintén egy kék szőlő, amely a ma Rózsák-völgyének nevezett régióból származik, így tipikus trákiai fajta. Az apró bogyójú, alacsony termésmennyiséget adó, késői érésű fajta bora jellemzően tanninban gazdag, és hosszan érlelhető.
7. A mavrud szőlőfajta neve a legenda szerint abból az időből származik, amikor a korábban már említett rettenetes Krum fejedelem parancsot adott, hogy a birodalmában található összes szőlőt el kell pusztítani. Ekkor történt, hogy egy oroszlán elszabadult, akivel egyetlen fiatal férfi kivételével senki sem mert szembenézni, és aki végül legyőzte az állatot. Mikor a fejedelem megkérdezte a Mavrud névre hallgató fiú anyját, honnan nyerte ezt a kivételes bátorságot, az anya azt felelte, hogy egy kevés szőlőt titokban megőrzött, és bort készített belőle. A legenda szerint a fiú tiszteletére nevezték el mavrudnak a szőlőfajtát.
8. A melniket másként siroka melniskának is hívják. A kékszőlő-fajtát elsősorban Bulgária görög határának közelében termesztik. Borát jellemzően hordóban érlelik, így borával gyakran asszociált aroma a dohányé. A Vinoport által kóstolt melnik megtekintéséhez kattints IDE!
9. A pamid a negyedik fontos, helyi kékszőlő-fajta, amely már a trákok ideje óta jelen van ezen a földön. A fajta elterjedtsége ma az ország határain belül viszonylag kismértékű, előfordul azonban olyan környező országokban is, mint Albánia, Török- és Görögország. A közepes nagyságú fürtök bogyói kisméretűek.
10. A helyi illetőségű fajtákon túl többek között a következő nemzetközi fajták boraival is találkozhatunk: cabernet sauvignon, chardonnay, merlot, muscat ottonel, rajnai rizling, sauvignon blanc, tramini.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!