A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A palackok ruhája

Címketan 1. rész

2011-09-03 | Vizi Csenge


Sokan sokfélét írnak a boros palackok ruhájáról, a címkékről. Van olyan, aki próbálja megkeresni a legszebbet, a legextrémebbet, a legvagányabbat, a lényeg, hogy valami újat, különlegeset szólaltasson meg, de vannak olyanok is, akik kutatómunkával állnak neki e téma kibontásának. Az utóbbit követve mi is szeretnénk átfogó képet nyújtani a jelenleg piacon lévő boros címkékről, az új trendekről szakemberek segítségével. Így egy sorozat gondoskodik majd e téma teljes körbejárásáról.


 

Vajon a jó bornak tényleg nem kell a cégér? Manapság ezt az állítást egyre többen tagadnák, hiszen olyan világban élünk, ahol a jó bor sem adható már el könnyen megfelelő dizájn nélkül. A polcokra özönlenek be a világ minden részéről a hol kiváló minőségű, hol kevésbé jól iható borok, de mit tesz az ember, ha nem ismeri az adott pincészet nedűjét, de a címkéje megfogja modernsége, játékossága miatt?

Hamarabb megveszi, mint az egyszerűen, kicsit ódivatúan felépített társát. Persze aki ismeri az adott tételt vagy magát a borászt, tudja, hogy mire számíthat, ha a pohárba kerül a bor, annak nem jelent akadályt egy hagyományőrző ruha.

Azonban hogyan vélekednek erről hazánk ismert boros címketervező grafikusai? Ipacs Géza például mit tart szem előtt, amikor Bolyki János, Miklós Csabi vagy épp a St. Andrea „ruháit” tervezi? Forrai Ferenc milyen irányvonalon halad, mit valósít meg egy-egy felkérés során? Mitől lesz egyedi egy címke a borász szemével?

Van-e köze az eladásokhoz egy jól megkomponált arculatnak és címkének a kereskedő szemével? Milyen újdonságokkal lepik meg fogyasztóikat a borászok évről évre? Milyen anyagból készüljön a címke? Ha Tokaj, akkor kötelező az arany szín használata? Ezekre és még több kérdésre keressük a választ a következő hetekben.

De vajon mi a célja egy borásznak borai eladásával? Kik célcsoportjának tagjai? Egy terveztetőnek ezeket a kérdéseket mindenképp érdemes feltennie magának, ha épp egy arculatot szeretne borászatának kialakíttatni, vagy ha csak újítani szeretne a jelenlegi címkék kinézetén. Több trend is követhető, felkérhetünk egy-egy nevesebb vagy épp kevésbé neves grafikust elképzelésünk megvalósítására, határt csupán a marketingre költhető tőkénk szabhat.

A palackok ruhája

Kerettörténetet is alkothatunk portfóliónknak, ami lehet az adott borvidék egy mondája, a családunk története, egy kedvenc mesénk, vagy alakok a saját vagy épp grafikusunk képzeletének világából, ezekről a Vylyan Szőlőbirtok,a Bodri Pincészet vagy épp a már említett Bolyki Pince palackjain találkozhatunk. Ha sikerült ezeket a kérdéseket letisztázni, még akkor is számos dolognak kell megfelelnie a címkénknek, amelyek törvényi szabályozás alá esnek.

Amire köteleznek

Mivel sokan nincsenek tisztában azzal, milyen adatok és miért szerepelnek egy-egy boros címkén, és azok közül mi az, amit kötelező feltüntetnie a borásznak, egy csokorba szedtük a kissé száraz szabályozásokat. Ezzel remélhetőleg mindenki ki tud majd igazodni a számok és jelzések világában, idővel pontosan tudja, melyek azok az információk, amik a fogyasztók érdekében lettek feltűntetve, és melyek azok, amik a hatósági szervek felé való elszámoltathatóság jelei.

Az Európai Unió borreformjának következtében 2009 szeptembere óta határoz meg bizonyos jelzéseket, amelyek a földrajzi elhelyezkedésre vonatkoznak, ezek az OEM, vagyis oltalom alatt álló eredet megjelölés, OFJ, vagyis oltalom alatt álló földrajzi jelzés és az FN, ami a földrajzi jelzés nélküli borászati termék rövidítése. Ezeket kötelező minden palack címkéjén feltüntetni.

A palackok ruhája

Nézzük meg, hogy a három jelölési típus közé, vagyis a Kötelező jelölések, a Szabályozottan használható választható jelölések és a Szabadon használható jelölések milyen kritériumokat tartalmaznak.

Kötelezően feltűntetett jelölések:

  1. Termékkategória megjelölése, vagyis a 17 kategória közül meg kell jeleníteni az adott tételről, hogy pl. bor, pezsgő, szőlőmust, borecet stb.
  1. OFJ és OEM boroknál a minősítés szerinti kategória és az oltalom alatt álló név, ahol kötelező teljesen kiírni, hogy oltalom alatt álló eredet megjelölés (OEM), oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) vagy ezek szinonimáit.
  1. Tényleges alkoholtartalom, amelyet térfogatszázalékban kifejezett, fél térfogatszázalék-egységekben kell feltűntetni. Ez „% vol” formában jelenik meg a címkén
  1. Űrtartalom
  1. Származási ország, abban az esetben, ha a szőlő termelése és feldolgozása ugyanabban a tagországban történt, akkor írható rá, hogy „…-ból származó bor” vagy „…-i termék” stb., természetesen több más kombináció, és ezzel kötelező felirat is lehetséges a szőlő termelésének és feldolgozásának helye függvényében.
  1. Palackozó (pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minıségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében: termelő vagy a forgalmazó), az a természetes vagy jogi személy feltüntetése.
  1. Cukortartalom (pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében), ahol a cukortartalomnak megfelelően a Brut nature, extra brut, brut, különlegesen száraz, száraz, félszáraz megnevezés ajánlott.
  1. Tételszám, vagyis LOT vagy gyártási tétel szám, amely a termékek azon csoportját mutatja, melyek adott időben, adott gyártósoron, azonos eljárással készültek, vagyis megegyező tulajdonsággal bírnak.
  1. Allergéntartalom, ami jelenleg csak a szulfit, kén-dioxid termékek megadására vonatkozik.
  1. Import esetén importőr feltüntetése

A palackok ruhája

Következzenek a szabályozottan használható választható jelölések, amelyekből a fogyasztók a legtöbb információt szűrhetik le:

  1. Évjárat, aminek megjelenítése csak akkor lehetséges, ha az adott évben szüretelték a borban található szőlő 85%-át (a mustjavításra használt sűrített szőlőmust sem haladhatja meg e százalékot).
  1. Borszőlőfajta neve, ebben az esetben csak a borkészítésre alkalmas szőlők neve adható meg, magyar nyelven.
  1. Cukortartalom feltüntetése, amelyet pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, illatos minőségi pezsgő, minőségi pezsgő kivételével nem kötelező, de lehetséges. Így száraz, félszáraz, félédes és édes kategóriák lehetségesek.
  2. Közösségi szimbólum feltüntetése, amely az OEM és OFJ termékeken használható jel.
  1. Egyes előállítási eljárásokra utaló kifejezések, hagyományos kifejezések és egyéb korlátozottan használható kifejezések, például a barrique, a jégbor, a főbor, a szemelt, a blanc de blanc, az aszú, a bikavér stb.
  1. Palackozás helyének megjelenítése
  1. Az OEM vagy OFJ szerinti területnél kisebb földrajzi egység jelölése
  1. Az „e”-jel: a palackozó/csomagoló felelősséget vállal arra, hogy a termék megfelel az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről szóló rendeletnek.
  1. Egyebek, vagyis termékleírások, rendeletek alapján meghatározott kritériumok.
  1. Szőlő ökológiai termesztésére vonatkozó szabályok feltűntetése.
  1. Minőségmegőrzés, vagyis a termék minőségének megőrzésére vonatkozó dátum.

Végezetül a szabadon használható jelölések körébe tartozik minden ábra, adat, fogalom stb., amelyek eddig nem voltak a fentiek alapján megjelenítve, de a vásárlót nem lehet megtéveszteni, erre vonatkozóan törvény védi a fogyasztót.

Látható, hogy nincs egyszerű helyzetben sem a borász, sem a grafikus, hiszen igen kötött feltételek mellett valósítható meg egy-egy műalkotás megjelenítése a címkén. Ennek ellenére vagy épp emiatt a kihívás miatt egyre több izgalmas megoldással találkozhatunk a piacon, amelyek megvalósításáról beszéljenek majd sorozatunk következő elemeiben a szakemberek!

További cikkeink e témában:

Beszélgetés Ipacs Géza grafikussal
Példázatokkal élve

 Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!