Anjou, Franciaország
Borismeret
2015-02-07 | Tóth Adrienn
Anjou vidéke Saumurrel és Touraine-nal együtt adják a Loire völgyének középső részét. A régió nevét viselő apelláció, az anjou aoc 128 település határában készíthető mind fehér-, és vörösborok, mind pedig pezsgők formájában. A vörös anjou cabernet franc, cabernet sauvignon, pineau d’aunis és gamay fajtákból állhat, míg a fehérborok legalább 80%-át a chenin blanc-nak kell adnia. Anjou vidéke azonban ezen bortípuson túl további fontos eredetvédett boroknak is otthont ad, így itt születnek például a bonnezeaux, a coteaux du layon, a savennières és a quarts de chaume tételek is.
Történelem
Anjou borai a középkorban főként Franciaország határain belül keresettnek számítottak. Az itt készített borok stílusa szempontjából a fordulópontot az jelentette, amikor a holland kereskedők felfedezték maguknak a vidéket, és támogatásukkal fellendítették az édes borok készítését.
A XVI-XVII. században ennek a figyelemnek köszönhetően több anjoui bor fogyott el Rotterdamban, mint máshol a borvidék határain kívül. Egészen a XIX. századig tartott, hogy Párizs váljon a legfontosabb piaccá. A filoxéravészt megelőzően a fehér fajták uralkodtak errefelé, a járvány kitörése után aztán a borvidék leírt egy vargabetűt a hibrid fajták kapcsán, mire elérte mai állapotát, amikorra a kék szőlők kerültek túlsúlyba. Manapság kereskedelmi szempontból a rozék, a prémium borok mezőnyében pedig a vörösborok megerősödését tapasztalhatjuk.
Szabályozás
Anjou régiójában készül a két legfontosabb Loire-völgyi édes bor, mindkettő kizárólag chenin blanc-ból áll. A bonnezeaux és a quarts de chaume borok alapanyaga egy-egy, a Layon jobb partján fekvő település határából származhat, amely az előbbi esetében a Thouarcé (90 ha), míg az utóbbinál a Rochefort-sur-Loire (45 ha) névre hallgat. E tételek esetében kötelező a kézi szüret, amely általában több körben zajlik, mindig a megfelelően túlérett fürtöket válogatva ki. A botritisz nem kötelező része ennek a bortípusnak.
Cabernet franc
A világ klasszikus borvidékei közül Anjou az a régió, ahol rajtunk kívül egyre többen látnak fantáziát a cabernet franc-ban a sauvignonnal szemben.Elhelyezkedés, természeti adottságok
A borvidék kontinentális klímája mentes a szélsőségektől, mindez egyrészt az Atlanti óceán e régióig is eljutó hatásának, valamint a dél-nyugat felől érkező szelektől és esőktől védelmet biztosító Vendée-i erdőknek köszönhető. Az éves csapadék mennyisége mindössze 500 mm évente. A Loire mellett a Layon és az Aubance folyók a botritisz szempontjából lényegesek, hiszen a megnövekedő páratartalom hozzájárul a gomba terjedéséhez.
Tipp borvásárláshoz, ételpárosításhoz
Ha könnyed borokat vásárolnál Anjouból, az egyre népszerűbb rozék jelentik az első lehetőséget. A klasszikus, általunk ismert friss rozé kategóriájának a rosé de loire felel meg, amely cabernet sauvignon és franc szőlőfajtákból készül.
A rosé d’anjou és a cabernet d’anjou abból a szempontból különleges, hogy e tételek maradékcukor-tartalommal bírnak, utóbbi két rozé esetében a származási hely az anjou borkategória határainak felel meg. Ha azonban valami izgalmasra vágysz, érdemes a savenniéres feliratot keresni a címkéken, a kizárólag chenin blanc-ból készített nagy formátumú száraz borokat készítőik és fogyasztók is egyre komolyabban veszik.
Borkészítés
Loire a sokféle bortípusának megfelelően széles spektrumú eszköztárral bír a borkészítés terén. A korábbi évszázadban, amikor kevésbé volt tudatos a szőlőművelés, ez azért volt szerencsés, mert attól függően, hogy milyen adottságú volt az évjárat, a pezsgőktől az édes borokig, a rozéktól a száraz vörösekig más-más műfajok felé tolódhattak el a hangsúlyok. Manapság persze a piaci jelenlét miatt is fontos a megbízhatóság, a stabilitás, de a sok egymást területileg részben átfedő eredetvédelmi kategória még mindig rugalmasságot biztosít a termelőknek.
Ha oda látogatsz…
Saint-Barthélemy-d'Anjou városában készítik a híres likőrt, a Cointreau-t. Az ital a triple sec családba tartozik, így ez is egy narancsízesítésű likőr. A Cointreau-t Franciaországban aperitifként és digestifként egyaránt fogyasztják, de gyakran kerül belőle koktélokba is. Az 1849-ben alapított céget egy cukrász indította, aki első sikereit meglepő módon egy meggylikőrrel érte el. Komolyabb anyagi eredményt azonban az édes és a keserű narancs héjának és a tiszta alkoholnak a házasítása hozott számára.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!