A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Bordeaux-nak sem mindig megy jól

Sok-sok hagyomány csipetnyi frissességgel

2015-11-04 | Mátyási Boglárka


Bordeaux-nak sem mindig megy jól

A Bordeaux-i vörösbor a borvilág bástyája, legkeresettebb terméke, sziklaszilárd alapokkal, több száz éves hagyományokkal. Nagy királyok kedvelték és fogyasztották, a Bordeaux-i Chateaux-k a világ prominens borászatai közé tartoznak. De mire elég mindez?


 

A címlapképen a Beau Sejour.

 

Mi a titka a Bordeaux-i vörösbornak? Mi a Bordeaux-i stílus eszenciája? Elmondhatjuk-e, hogy a vörösborok, amelyek itt készülnek, képesek a változásra, egyáltalán kell-e változniuk és milyen irányba ahhoz, hogy világszerte sikeresek maradjanak? A közelgő Bordó Blend, a nagy Bordeaux-i házasítások hazai csúcsrendezvénye kapcsán két cikkben szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat, ez itt az első rész.

Bordeaux fejlődése, történetének kulcsmomentumai

Bordeaux története egészen a római időkig nyúlik vissza, már Kr. e. az első században kedveltek voltak az itteni borok. Anglia és a királyi család nagyon fontos szerepet játszott Bordeaux történetében, II. Henrik és Aquitániai Eleonóra házassága révén Bordeaux közel 300 évre angol fennhatóság alá került. Gyermekük, I. (Oroszlánszívű) Richárd kedvenc bora is Bordeaux-i volt, ami által a borok kereskedelme a két ország között igencsak fellendült.

 

A következő fontos állomás a Bordeaux-i bor történetében a hollandokhoz fűződik, akik fontos felvásárlóknak számítottak. A kereskedés megkönnyítése érdekében utakat építettek a régióban, lecsapolták a mocsarakat, ezáltal sok-sok új megművelhető terület született. Szintén rendkívül fontos lépés volt, hogy ők már kéngyertyákat égettek a hordókban a töltés előtt, amivel megnövelték a borok élettartamát. 

 

Bordeaux-nak sem mindig megy jól

 

Haut BrionMargaux, Lafite és Latour voltak az első chateaux-k, akik sikereket értek el, Nathaniel Johnston, Schroder, Schyler, Lawtons pedig az első negociant-ok (kereskedőházak), amelyekből Bordeaux egyedülálló kereskedelmi rendszere felépült. A középkor során számos tehetős Bordeaux-i földbirtokos és a királyi család tagjai is impozáns chateaux-kat építettek, és újabb és újabb földterületeket vetettek szőlőművelés alá.

1855 a Bordeaux-i bortörténelem egyik fordulópontja

1855-ben megszületett a hivatalos klasszifikáció Médoc-ban, 5 osztályban kiemelve a legfontosabb chateaux-ket (egy chateau származott csupán Graves területéről), ami igazi nemzetközi sikerpályára állította a Bordeaux-i vörösöket. A besorolás a lehető legjobbkor történt, a következő években voltak a 19. század legkiemelkedőbb évjáratai – pl. 1865, 1870, a prosperáló Bordeaux mágnesként vonzotta a befektetőket. Ebben az időben a nagy vörösök általában 3-5 évet töltöttek francia hordóban és palackozás után nem sokkal már fogyasztásra is kerültek.

 

 

Az 1870-es években megjelenő filoxéra Bordeaux-ban is óriási pusztítást okozott.Az oltványos védekezésre a cabernet sauvignon, merlot és cabernet franc reagált a legjobban, így ezek a fajták elkezdték kiszorítani a malbec, carménére és petit verdot tőkéket. Ekkor bizonyosodott be, hogy mely fajtának melyik part a tökéletes választás: cabernet sauvignon – bal part – kavicsos talaj; merlot és cabernet franc – jobb part – agyagos, mészköves talaj.

 

A 20. század eleje nehéznek bizonyult Bordeaux számára, 1899 és 1900 után több mint 20 évet kellett várni egy kiemelkedő évjáratra, miközben a világháború is súlyosbította a helyzetet. A ’20-as évek viszont sorra hozták a kitűnő vörösöket, ’21, ’26, ’28 és ’29 mind sikeres évek voltak, amiket a ’30-as években szinte csak rossz évjáratok követtek, kísérve az ekkor zajló pénzügyi válsággal. Ez a csőd szélére juttatott sok chateau tulajdonost.

 

A 2. világháború és a német megszállás katasztrofálisan érintette a régiót, azonban sok zsidó kereskedő, például a Rothschild-ek ekkor telepedtek meg Bordeaux-ban. A következő évtizedek már a fokozatos erősödéről, jó időjárású évekről szóltak ’45, ’47, ’48, ’49, ’50, ’52, ’53, ’55, ’59, illetve a legendássá vált 1961-es évjárat.

 

Bordeaux-nak sem mindig megy jólChateau Clinet

 

1972-ben kezdődött el az a jelenség, ami azóta is időről-időre sújtja a Bordeaux-i piacot, a túlárazás és az azt követő pénzügyi gondok. 

A magasságok után a mélységek következnek

Ez történt a 70-es években is, szinte a teljes piac összeomlott, a vásárlások elapadtak, az árak a földet érték. Ekkor zajlott az ominózus 1976-os Steven Spurrier borverseny is, ahol a Bordeaux-i vörösök alulmaradtak Kaliforniával szemben, mely mélyen megrengette a Bordeaux-i identitást.

 

A korszakot az 1982-es évjárat, illetve Robert Parker mentette meg, aki azóta Bordeaux emblematikus figurájává vált. Újra felfedezte a Bordeaux-i bor értékeit, aminek hatására az árak újra emelkedni kezdtek, lelkes, új vásárlók és befektetők jelentek meg a piacon, illetve Bordeaux-ban is erősödni kezdett a gyümölcsösebb vörösborok trendje.

 

A 80-as években vette kezdetét mai formájában az en primeur koncepció, vagyis a borok egész „csecsemőkori” megítélése, és ezáltal jövőbeli felvásárlása, a szüret után csupán 6 hónappal. Mindezen lépések hatására egy hosszabb sikeres időszak következett Bordeaux-ban a 2000-es években. 2005, 2009 és 2010 kimagasló évjáratok voltak, drasztikus áremelkedést vonva maguk után, ami ugyan leginkább csak a csúcsborokat, tehát a vörösborok kb. 3%-át érintette, értékben azonban több mint 20%-ot jelentett.

 

Bordeaux-nak sem mindig megy jól

Mouton-Rothschild 2014-es en primeur kóstoló (Forrás: Winespectator)

 

Kettészakadt piac

A csúcsborok rekordárakat döngettek, melyek legfőbb mozgatórugója az ekkoriban előretörő ázsiai országok kereslete volt. Az egyszerűbb, alacsonyabb árú borok azonban a belföldi fogyasztás visszaesése, és az újvilági tömegborok megjelenése miatt is nyomás alá kerültek, majd az áruk zuhanni kezdett.

 

Bordeaux rendkívül árérzékeny, amire az évjáratok minősége talán még más borrégióknál is jobban kihat, 2011-re már közel 40%-os árvisszaesés keletkezett, ami újra kezdte megmozdítani a stagnáló és kissé hitét vesztett felvevőpiacot. A régió egyre inkább polarizálódik az utóbbi években, a top termelők és a kisebb, átlagos chateaux-k között.

 

2015-ben újabb hír rázta meg a Bordeaux-t, Robert Parker visszavonulását jelentette be az en primeur kóstolóktól, ami egészen bizonyos, hogy új fejezetet fog jelenteni a régió életében. A változások érinthetik egyrészt a következő évjáratok árait, illetve új stílusbeli irányokat is. Parker ugyanis erősen pártolta az érettebb, teltebb, gyümölcsösebb vörösöket, aminek hatására a csúcsborok között is egyre inkább kezdett előretörni ez a vonal. Távozásával lehetséges, hogy ez megtorpan.

 

A történelmi felvezető után holnap arról írunk, hogy mitől lett sikeres Bordeaux, hogyan alakult termékstruktúrája, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a jelenben, és a jövőbeli lehetőségeiről is szót ejtünk.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!