A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Létezik etikátlan bor?

Fenntarthatóság, környezettudatosság, etika

2016-06-10 | Dr. Csapó Szandra


Létezik etikátlan bor?

Fenntarthatóság, környezettudatosság és etikusság. Rokonjellegű és napjainkban gyakran hangoztatott szavak. De vajon értelmezhetők a borkészítés vonatkozásában is? És ha igen, akkor léteznek fenntarthatatlan, környezetszennyező, vagy akár etikátlan borok is?


 

A fenntarthatóság, környezettudatosság és etika fogalmának meghatározása nemcsak azért nehézkes, mert olyan rokonságot mutató kifejezésekről van szó, amelyek egymás nélkül talán nem is értelmezhetők, hanem azért is, mert olyan újkeletű követelményrendszert megalapozó elvárásokról beszélünk, amelyekkel a magyarországi – vagy a világ más részein található borászatok nagy része éppen csak ismerkedőben van. Különösen igaz ez az etikus bortermelés esetére.

 

Ha feltétlenül ragaszkodunk a fogalmak definiálásához, akkor talán azt mondhatjuk, hogy a fenntarthatóság egy olyan, átfogó jellegű üzleti és szakmai szempontrendszernek tekinthető, amely egyidejűleg foglalja magába a környezettudatosság kiemelt kezelését, valamint a munkavállalókkal és a társadalommal szemben tanúsított etikusság követelményeit is.

 

A borkészítés tekintetében a környezettudatosság elsősorban a természeti erőforrások ésszerű felhasználását, és a károsanyag kibocsájtás minimalizálását célozza. Ennek során kiemelt figyelmet kap a talajok megóvása - amelyek esetében a borászok a talaj használatára, és nem kihasználására törekednek -, a növényvédő szerek igénybe vételének csökkentésére, vagy akár megszüntetésére, illetve a víz- és energiatakarékos módszerek alkalmazására, mind a termesztés mind a feldolgozás során.

 

Létezik etikátlan bor?(Illusztráció: Mette Dreyer)

Az etikus borkészítés fogalmát megragadni a fentieknél még nehezebb feladat.

A kifejezés elsősorban talán a munkavállalókkal és a társadalommal szemben tanúsított magatartás mikéntjére utal, ugyanakkor a mai napig nem alakultak ki olyan általános jellegű elvárások és standardok, amelyek teljesítésével az etikus jelző általánosan elfogadott jelleggel elnyerhető.

 

A fenti probléma kezelése kapcsán állt elő megoldási javaslattal a Systembolaget nevű svéd nagyvállalat, ami néhány évvel ezelőtt elindított egy projektet a termékek etikai szempontú értékelése céljából. A projekt fizikai megnyilvánulásaként a Systembolaget egy úgynevezett etikai jelölést kezdett el használni, amelynek hiánya azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen típusú címke nélküli borok automatikusan etikátlannak minősülnének – hangsúlyozta a BKWine Magazin írója Mikael Karlin, a Systembolaget etikai projektért felelős alkalmazottjával való találkozóról készített írásában.

 

A 2016-ban indult projekt keretében 22 különböző – az etikai megfelelőség szempontjából a Systembolaget által kockázatosnak minősített – országból származó, összesen 829 tétel kerül megvizsgálásra. A projekt reprezentatív jellege vonatkozásában Mikael Karlin kifejti, hogy bár a kiválasztott országok mindössze a bortermelő országok 21%-át, míg a vizsgált tételek az elérhető tételek 5%-át teszik ki, ugyanakkor a nagy mennyiségben történő eladásuk folytán elérik a teljes értékesítési volumen 95%-át.

 

 

A projekt keretében a 2016-os évben a Systembolaget közel 100 ellenőrzést tervez elvégezni a beszállítóknál, amely eljárás során olyan (saját fenntarthatósági programmal is rendelkező) skandináv nagyvállalatokkal működnek majd közre, mint például a finnországi Alko és a norvég Vinmonopolet. Az ellenőrzések alapját a Business Social Compliance Initiative /Üzleti és Társadalmi Megfelelőségi Kezdeményezés/ (BSCI) előírásai képezik, amelyeket a Systembolaget már eddigi működése során is szem előtt tartott.

Milyen előírások, alkotják az etikus bor minősítés követelményrendszerét?

A BKWine cikke – a Systembolaget etikai projektért felelős alkalmazottjával való találkozó alapján – az alábbi listát állította össze:

Létezik etikátlan bor?

Noha a követelményeknek való megfelelés – a fentiekhez hasonló részletezettség mellett – nem tűnik számottevő kihívásnak, érdekességként érdemes megjegyezni, hogy például Olaszország, Spanyolország, vagy a fejlett gazdasággal rendelkező Egyesült Államok is az etikailag „kockázatos” országok csoportjába tartoznak. A besorolás indokaira a BKWine cikkéből nem kaptunk egyértelmű választ, azonban a hasonló tárgykörben kelt értekezések arra engednek következtetni, hogy a méltányos kompenzáció, illetve az üzleti etika követelménye számos olyan apróbb előírást is tartalmaz, amelyek még a fejlett nyugati országok gazdasági struktúrájában is nehezen adaptálhatók, nem is beszélve a szezonálisan és időszakosan alkalmazott, egyben rendkívül intenzíven igénybe vett bérmunka etikus követelményeknek megfelelő kezelésével kapcsolatos problémákról. Éppen ezért a hasonló felmérések során szerzett tapasztalat is azt mutatja, hogy az etikus borokkal szemben támasztott elvárásnak mindössze néhány tétel képes megfelelni. Az ilyen tételek közül szinte valamennyi egyszerűbb bornak minősül, amely jellemzőhöz – a követelményeknek való megfelelés költséges jellege folytán – a kedvezőtlen ár-érték arány is párosul.

 

A BKWine cikke alapján joggal merülhet fel bennünk a kérdés: ha az etikus címkével nem rendelkező bor önmagában nem etikátlan, akkor

miért éri meg egyáltalán a borászatoknak az etikus minősítésre törekedniük?

Az etikus bortermelésből származó előnyök egyik oldala a munkaerőpiacon mutatkozik meg. Egy friss nemzetközi felmérés szerint a munkavállalók – különösen a középkorú korosztályba tartozók – munkahelyük megválasztása során jelentős előnyben részesítik az etikus, társadalmi elvárásoknak megfelelően működő munkáltatókat, sőt a munkavállalók közel egy harmada akár alacsonyabb fizetést, vagy beosztást is elfogad egy közmegbecsülésnek örvendő munkáltató által felajánlott pozíció esetén.

 

Az etikus követelmények teljesítésének másik jelentős – azonban csak hosszabb távon megtérülő - pozitív hozadéka a borkészítéssel elérhető profit növekedése. A képlet azonban közel sem ilyen egyszerű, ugyanis a fenntartható termelésre, köztük az etikus munkáltatói és társadalmi követelményeknek megfelelő eljárásra való átállás rendkívül költséges a borászatok számára. 

 

A fenti helyzetet tovább bonyolítja, hogy a fenntartható és etikus termelés iránti igény a bort fogyasztó és a bor iránt érdeklődő vásárlói körökben is csak kialakulóban van. Egy a winespectator.com által is vizsgált 2014-es felmérés alapján a fogyasztók érdeklődése jelenleg igencsak változó a fenntartható, illetve etikus borászatok által előállított termékek iránt, különösen abban az esetben, ha az ilyen típusú termelési módok többletköltségei a fogyasztói ár növekedésében is megmutatkoznak. A felmérés kitért továbbá arra is, hogy míg a kisebb pincészetek tekintetében a vásárlók egyfajta garanciaként tekintettek a palackokon megjelenő fenntarthatósági jelzésekre, addig a nagyobb nevű borászatok esetében a fogyasztók elutasítóbbak a címkék által jelzett újdonsággal szemben, illetve minőségbeli változást feltételeznek mögötte.

 

Létezik etikátlan bor?

 

A fenntartható és etikus bortermeléssel jelentkező profitot az ilyen típusú eljárásokra áttérő borászatok feltehetőleg néhány éven belül érzékelik majd. A fenntartható termelésre való átállás általában olyan egyszeri alkalommal jelentkező, jelentős beruházásokat feltételez, amik hosszútávon segítenek a termelési költségek csökkentésében, a pazarlás kiszűrésében, illetve a hatékony működés kialakításában, így hosszabb távon a ráfordítások megtérülése várható.

 

Az etikus termelésre való áttérés segíthet a borászatoknak bizalomra és hosszú távú együttműködésre épülő kapcsolatot kialakítani a munkavállalókkal, így a borászatoknak lehetőségük nyílhat a kiszámíthatatlan minőségű idénymunka helyett a bizonyított, szakmailag is megfelelő munkaerő rendszeres időközönkénti foglalkoztatására, ami minőségi és hatékonysági fejlődést is eredményezhet.

 

A fentiek mellett a társadalmilag is elvárt etikus termelés hozzájárulhat a borászatok társadalmi megítélésének pozitív irányú fejlődéséhez, ami fenntarthatósági és környezettudatossági kampányok mellett jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a fogyasztói preferenciák között a fenntarthatóság, a környezettudatosság, sőt az etikusság követelménye is helyet kapjon.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!