Sassicaia, a forradalmár 1. rész
A borról, ami borvidéket teremtett
2009-06-19 | Tóth Adrienn
A Sassicaia bor története gyakorlatilag a Bolgheri borvidék története. Így az őt előállító Tenuta San Guido pincészet alapításának körülményeit kell megismernünk ahhoz, hogy megértsük azt a toszkán borvidéket, amely több évszázados álmából rázta fel az olasz borászokat. Az első szuper-toszkán a semmiből érkezve a legelőkelőbb helyeket vívta ki magának a nemzetközi borlapokon és a szaküzletek polcain.
A történet úgy kezdődik, hogy adva van egy Piemontéből származó báró, bizonyos Marchese Mario Incisa della Rocchetta, aki Pisában tanul mezőgazdasági ismereteket. Az egyetem alatt megismerkedik egy fiatal toszkán nemes hölggyel, akit nőül is vesz. A házassággal földterületek is járnak, ám nem a tartomány jó nevű, bortermeléséről ismert belső területein, hanem Bolgheri városának környékén, a tengerparton.
Azon a vidéken, amelyen évszázadok óta óriási szegénység uralkodik, köszönhetően annak, hogy a jórészt mocsaras tájakon malária fertőz, így a lakosság a hegytetőkre kényszerül, ott építve fel településeit. A korlátozott lehetőségeket az is mutatja, hogy a rendelkezésre álló, halakban gazdag tengerpart megközelítése olyannyira nehéz és veszélyes, hogy a helyieknek leginkább a vadászat jelenti az elsődleges élelmiszerforrást.
Történetünk idejében azonban a tartomány vezetői komoly erőfeszítéseket tesznek a vidék mocsártalanításáért, a fölösleges víz elvezetéséért. Így az emberek lassan lemerészkednek a hegyekből, mezőgazdasági tevékenységbe kezdenek, zöldséget, gyümölcsöt termesztenek. Emellett mindenkinek van szőlője, amelynek terméséből előállítja családja éves borszükségletét. A sík földeken rosé és fehérborok készülnek, míg a hegyoldalakban sangiovesét terem, amiből könnyed, egyszerű vörösborok születnek.
Emberünk ezen a tájon kap ifjú felesége révén nagyobb földeket, azonban nem nyerik el a tetszését a helyi borok. Ez nem is meglepő, hiszen az olaszok is úgy tartják a sangioveséről, hogy inkább a szárazföld belsőbb részeiben, nagyobb tengerszint feletti magasságon ad kiemelkedő termést, a Bolgheri környékén fekvő területektől senki sem várt sokat.
Mario Incisa della Rocchetta azonban a fejébe veszi, hogy jó bort fog itt készíteni, mégpedig francia, bordeaux-i mintára, hiszen arra, az általa felettébb kedvelt borvidékre emlékezteti ez a tengerparthoz közeli, sík vidék.
A báró 1942-ben ülteti el az első cabernet sauvignon és merlot tőkéket, amelyeknek terméséből évtizedeken át a legnagyobb igényességgel és kísérletező kedvvel úgy készít bort, hogy környezete őrültnek nézi, hordóinak tartalmát pedig nem adja el. Makacsságára van szüksége ahhoz, hogy ilyen hosszan kitartson, évről-évre komolyabb, érettebb, kerekebb borokat készítve.
A következő fordulópont 1968-ra tehető, amikor is megjelenik az első Sassicaia a piacon. Ezzel egy olyan bor kerül a fogyasztók elé, amely egy, a minőségi borkészítés szempontjából teljesen ismeretlen vidékről származik, olyan szőlőfajából és olyan módón elkészítve, amely Olaszországától idegen.
A Sassicaia előtt és után
Rögtön átütő sikert, hazai és nemzetközi elismerést arat, és egy lavinát indít el, amely nem csak a közvetlen környezetében, nem csak Toszkánában, hanem egész Olaszországban feje tetejére állítja azt a módot, ahogyan az emberek a borkészítésről, a borkultúráról gondolkodnak.
Hogy melyek voltak azok a tényezők, amik ezt lehetővé tették? A következőkben végigvesszünk a sikerhez vezető út néhány elemét, ezeket ma a világ legtöbb minőségorientált borásza alkalmazza. Ma már megszokottak, azonban ötven évvel ezelőtt meglehetősen forradalminak számítottak.
A legfontosabb dolgok természetesen a szőlőben dőlnek el. Így az, hogy az Itáliában egyébként nem szokatlan tőkénkénti 25 kilogrammos termést másfél kilóra csökkentették, nagymértékben javította a gyümölcsök beltartalmi értékét.
Az egy növényre jutó fürtök számának drasztikus csökkentése együtt járt az ültetvények szerkezetének átalakításával. Hiszen, ha ennyivel kevesebb gyümölcs jut egy szőlőre, mi más lehet a teendő, mint hogy megemeljük az egy hektárra eső tőkék számát? A normálisnak számító 2-3000 növény helyett így a báró 1942-ben 5000-et ültetett egy hektárnyi területre. Ma egyébként már ezen is túlléptek a borvidék új pincészetei, nem ritkán 8-10 000 tőkét telepítenek ugyanekkora területre.
Az újítás következő lépcsőfokát a hosszabb időtartamú tölgyfahordós érlelés jelentette, hiszen Piemontén kívül egyáltalán nem volt elterjedt ez a technika. A borok eddig általában úgy készültek, hogy mire a következő évjárat a hordókba került, az előző már el is fogyott.
Asztali bor a csúcson
Borunk tehát más volt, mint a többi, annyira más, hogy nem is fért bele a mélyen hagyománytisztelő olasz bortörvénybe. Ekkor jött létre a „szuper-toszkán” kifejezés, amellyel a Sassicaiát és követőit illették, ezek annak ellenére, hogy világszerte a legjobb olasz bornak számítottak, és a legdrágábban keltek el, mégis a legalacsonyabb hivatalos kategóriába tartoztak, asztali borként kerültek forgalomba.
Ez az ellentmondás azonban annyira megrázó volt, hogy a törvényi szabályozásnak nem volt más lehetősége, ha lépést akart tartani a jelen valóságával, követnie kellett az elvárásokat, és újítania eddigi hozzáállásán.
| Bolgheri 2005 Augusztus második fele hűvösebb volt, ami lelassította az érést. Nem lettek rosszak az évjárat borai, de a 2006-osokhoz képest sokkal szikárabbak. Bolgheri 2006 Nagyon jó évjárat. Egyáltalán nem volt sablonos, kezdetben elég száraz volt, és bár rendelkezésre állt megfelelő mennyiségű víz a zivataroknak köszönhetően, ezek meglehetősen szabálytalanul jöttek. Összességében azonban a szüret idejére szebbek lettek a szőlők, mint 2005-ben. |
A Bolgheri Sassicaiai DOC
A DOC kategória egy eredetvédelmi jelölés, általában egy jól körülhatárolható földrajzi elnevezést takar. Esetünkben egyedülálló azonban az, hogy egy DOC-t egy borral, nem csak egy területtel azonosítanak. A Bolgheri Sassicaia DOC-t kizárólag a Tenuta San Guido birtokolja. Így, bár számtalan nagyszerű bort készítenek a borvidéken, azok maximum a Bolgheri DOC vagy a Bolgheri Superiore DOC kategóriába kerülhetnek bele.
A cikket hamarosan folytatjuk.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!