Tíz tudnivaló a biodinamikus borokról
Föld Napja
2013-04-22 | Tóth Adrienn
A világon 1970 óta, itt Magyarországon 1990 óta ünnepeljük április 22-én a Föld Napját. Az immár az ENSZ által is elismert tematikus napon a Föld Napja Hálózatnak köszönhetően szerte a világon hívják fel a figyelmet természeti környezetünk megóvására. A mozgalom jelmondata: "Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" Ezen gondolathoz csatlakozva most tíz tudnivalót gyűjtöttünk össze a környezetet tiszteletben tartva készülő biodinamikus borokról.
1. A biodinamikus borok esetében a szőlőt a biodinamikus művelésmódnak megfelelően termesztik, majd a szüret után is hűek maradnak a Rudolf Steiner által meghatározott szellemiséghez. A borok hivatalos elismeréséért a legtöbb esetben a nemzetközi Demeter-rendszer felel, de ezen kívül működnek még további kisebb, engedélyeztetést végző szervezetek is.
2. A biodinamikus művelésmód nem egyszerűen egy a mezőgazdaságban elterjedt módszerek közül, hiszen alapjait inkább egy világnézet, mint tudományos tények határozzák meg. Így ahhoz, hogy autentikus gazda váljon valakiből, nem elég egy szabályrendszer pontról pontra történő betartása, sokkal inkább a látásmód elsajátítása és a kísérletező kedv megőrzése a cél.
3. Franz Weninger nyilatkozta egy, a Vinoportnak adott interjúban 2009-ben: „A munkánk a természetközeli és mély megfigyelésén alapszik. A Hold köztudottan kapcsolatban áll az apállyal és a dagállyal. A biodinamikus megfigyelések szerint ezek a folyamatok ugyanúgy lezajlanak a talajban is, ahol valamikor magasabb a vízszint, valamikor pedig jobban visszahúzódik a nedvesség. A Hold különbözőképpen veri vissza a Nap sugarait is, ami szintén hatást gyakorol a növényekre. Továbbá figyelembe vesszük az egyes évszakok váltakozását is. A munkánkkal ebbe a természetes ritmusba kell bekapcsolódnunk.”
4. A rendszer tehát tudatosítja, hogy milyen hatással van egy növény életére a világegyetem, így például különös jelentőséget tulajdonít az egyes munkafolyamatok időzítésének. Ezen túl azonban egy jól működő birtokra úgy tekint, mint egy önálló egységre; Steiner szavai szerint: „Egy gazdaság akkor teljesedhet ki a szó szoros értelmében, ha magában megálló individualitásként, önmagába zárt egységként fogható fel. Bár teljesen ezt nem valósíthatja meg, de a zárt individualitás állapotához minden gazdaságnak közelednie kell.”
5. Mivel a biodinamikus gondolkodás egységként tekint a gazdaságra, egy szőlészet esetében nem pusztán a gyümölcsre koncentrál, hanem nagy figyelmet szentel a talajnak is, azt önálló élőlénynek fogja fel, amelyet táplálni kell.
6. Nehéz meghatározni, hogy miben különbözik egy biodinamikus szemlélettel készített bor egy hagyományos művelésmóddal előállítottól. Tény, hogy az eszme lényege nem a nagyobb mennyiséget, hanem a magasabb minőséget jelenti. A legtöbb összehasonlító megfigyelés szerint a biodinamikus borok erőteljesebb, tiszta ízekkel rendelkeznek, és hosszabb ideig maradnak jó állapotban.
7. Sok biodinamikus borász ugyanakkor beszámolt már arról a tapasztalatáról, hogy a módszer alkalmazása óta nőtt tőkéi ellenálló képessége, és így az ültetvény általános egészségi kondíciója is javult. A szőlőt vizsgálva sokan említik azt a tapasztalatot, hogy az érési folyamat kiegyensúlyozódásával a mustfok növekedése párhuzamba állítható a fenolos éréssel, így akkor alakulnak ki a megfelelő ízek, amikor a szőlő eléri az ideális cukorfokot.
8. A biodinamikus borkészítés eszméinek bírálói az összehasonlító kóstolások során megkérdőjelezik azt a jelenséget, amely szerint a kóstolók több terroirjegyet vélnek felfedezni a biodinamikus borokban a hagyományosokkal szemben. Úgy gondolják, a különbséget a bor alapját adó ültetvény eltérő talajviszonyai jelenthetik.
9. Az óvatosabb kritikusok egyszerűen úgy fogalmaznak, a biodinamikus borok sikere egyszerű következménye a vegyszermentességnek, tehát a bio-művelésmódnak, és az e szemlélet alkalmazásával járó alapos, figyelmes munkának.
10. Utolsóként következzen egy idézet az egyik legnevesebb biodinamikus módszerekkel dolgozó francia borásztól, Nicolas Jolytól: „(A Föld) sokkal több, mint holmi szilárd test a lábunk alatt, hiszen valójában több száz kilométerre a fejünk fölött is folytatódik. A Földnek ebben a kevésbé látható tartományában zajlik le egy sor olyan kölcsönhatás, amely igaz kapcsolatot teremt a ténylegesen a Föld részét jelentő dolgok és azon dolgok között, melyek nem földi törvényeknek engedelmeskednek. Ezen a láthatatlan szövőszéken készül az anyag és az élet törvényeit összefésülő szövet.”
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Az anyaföld gyógyítása a mezőgazdaság által - Idén 100 éves a biodinamikus mozgalom
Mi történik ősszel egy biodinamikus szőlőben?
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!