Tíz tudnivaló a parafáról
Csak a harmadik szüret számít igazán
2011-07-11 | Tóth AdriennVolt idő, amikor kizárólag a parafát ismertük, mint a borok lezárásának eszközét. A palack nyitásának érzése, a dugó bor felőli oldalának megszagolása sokáig elválaszthatatlanul hozzátartozott a borivás szertartásához. Mára bővült a paletta, a szilikon- vagy üvegdugók mellett ott van a csavarzár is. Most azonban koncentráljunk a nagy klasszikusra, vagyis annak alapanyagára, a parafára, abból az alkalomból, hogy a Vinoport is részt vesz abban a parafa dugó gyűjtőkampányban, amely a szeptemberi Bor- és Pezsgőfesztiválon csúcsosodik ki.
1. A parafa dugó a parafatölgy kérgéből készül. Ez egy közepes méretű, örökzöld fafajta, amely elsősorban Európa dél-nyugati és Afrika észak-nyugati részén honos.
2. Az a különleges kéreg, amely a boros palackokba kerülő dugó alapanyagát adja, bizonyos feltevések szerint azért alakulhatott ki az evolúció során, mert az erdőtüzek által gyakran sújtott régióban különösen jó megoldásnak bizonyult a fák megvédésére a többi fafajtával szemben, amelyeknek egy tűz után vagy magról kellett újra kihajtaniuk, vagy éppen a gyökerükből. A kéreg kiváló szigetelő tulajdonságú, ez védi meg a tüzektől.
3. A parafából készült termékek azért tekinthetők megújuló forrásból származónak, mert a kéreg lefejtésekor a fa nem sérül, így képes a speciális védőrétegét újranöveszteni, hogy az újra szüretelhetővé váljon.
4. A legjelentősebb parafatermelőnek - az erről híres portugálok mellett - Spanyolország, Algéria, Marokkó, Franciaország, Olaszország és Tunézia számít. Ezekben az országokban összesen több mint két millió hektárnyi területet borít ez a fafajta.
5. Portugáliában – ahonnan a világ parafatermésének körülbelül a fele származik – olyan megbecsülés övezi a parafatölgyet, hogy annak példányait csak elöregedés esetén, és akkor is csak egy hivatalos engedély kiadása után lehet kivágni.
6. Egy parafatölgy átlagosan száznyolcvan-kétszáz évig él, első termését kb. huszonöt éves korában hozza, amikorra magassága eléri a másfél métert, átmérője pedig a hetven centimétert. A fáról első alkalommal eltávolított kérget portugálul desbóia-nak nevezik. A szűzparafa rendszerint túl durva szerkezetű ahhoz, hogy dugó készülhessen belőle, így ezt kizárólag szigetelőanyagnak (fekete parafa) használják.
7. Az első szüretet követően, kilenc év múlva kerül sor a másodikra, ebből a kéregből már készülhet, úgy nevezett tárcsa, amelyet a pezsgős és kétlapkás dugókhoz használnak fel. Csak a harmadik hántolásnál lehet róla olyan réteget leválasztani, amely alkalmas a boros dugók alapanyagának. A műveletet 9 évenként kell megismételni a megfelelő minőség érdekében.
8. A szüretelés meglehetősen kényes művelet, mivel kizárólag kézzel történhet, és nagy szakértelmet kíván annak érdekében, hogy a fa ne sérüljön meg.
9. A kéreg leválasztására mindig abban az időben kerül sor, amikor a fa növekedési életciklusa a legaktívabb, ez Portugáliában május közepétől augusztus elejéig tart.
10. Egyetlen parafa dugóban kb. 800 millió sejt van. A parafának ez kölcsönöz különleges tulajdonságokat: a súly tekintetében a könnyűség, a tény, hogy vízhatlan és a különböző gázok is csak minimálisan tudnak közlekedni rajta keresztül, rugalmas és sűríthető, hang- és hőszigetelő, ellenáll a tűznek, valamint a kopásnak és morzsolódásnak is. Ezen adottságok együttes jelenléte teszi alkalmassá többek között boros palackok lezárására.
A parafa dugó gyűjtő kampányról többet is megtudhatsz Programajánló rovatunkból. Az akciót a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft., az Amorim, a Magyar Borutazó, a Zöld Övezet és a Vinoport támogatja.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!