Vészhelyzet a szőlőben! 1. rész

Betegségek a szőlőtőkén

2010-08-27 | Vizi Csenge

A képzett szőlész legszívesebben burok alatt tartaná a tőkéket, hiszen a növények, ahogyan az ember és az állatok is, számtalan kórokozónak, kártevőnek van kitéve. Akik kedvelik a borokat, azok biztosan hallottak már néhány betegségről, de vajon pontosan tudjuk-e, mit takar például a háncsnekrózik? Előfordulhat az is, hogy egy palackot kibontva, érezzük, valami nem stimmel vele, hibás, ami például a lisztharmat gomba fertőzésének következménye is lehet. Ismerjünk hát meg néhány szőlőbetegséget!

Peronoszpóra

Ha felüti a fejét, gyorsan terjed, néhány nap alatt megsemmisítheti az egész termést, így érdemes minél jobban odafigyelni megjelenésére!

Kórokozó: Plasmopara viticola

Kórkép: A szőlőperonoszpóra egy moszatgomba, amely kora tavasszal kezdi meg károsító munkáját. Először a fiatal leveleken jelenik meg az áttelelt spórából kikelő gomba sárgás-zöldes, kör alakú folttal. Majd a levélfonákon feldúsúlhat szaporító képlete, ami fehér sporangiumgyep formában mutatkozik. Az idősebb leveleken mozaikos foltosodást okoz, ami a levelek elszáradásával és lehullással jár (ezeket érdemes a talajba forgatni, mert következő évben a rajtuk áttelelő oospórák újabb fertőzést okozhatnak). A gomba nem áll meg ezeken a növényi képleteken, további útja a fürtökhöz vezet, amelyek zsendülésükig igen könnyen áldozatul is eshetnek e kórnak. Ekkor a fürt bogyói, a kocsányok, a virágok sárgulni kezdenek, majd elszáradnak.

Védekezés: Új telepítés esetén a széliránynak megfelelően kell a sorokat kialakítani, míg idősebb tőkéken réztartalmú permetezőszerekkel vehetjük fel sikeresen a küzdelmet a peronoszpórával.

Lisztharmat

Sok gondot okoz a szőlősgazdáknak, hiszen a tőke bármely részét képes megtámadni, ráadásul minden szőlőfajtánk hajlamos a fertőzésre.

Kórokozó: Oncinula necator

Kórkép: Gomba, amely a Tömlősgombák osztályából kerül ki. Szaporodása során a növény levelét, fürtjét vagy akár a vesszőt is károsíthatja. Kezdetben nehéz felismerni, de aztán lisztszerű, hintőporra emlékeztető megjelenésével már biztosak lehetünk a fertőzésben. A hajtások növekedését gátolja, a vesszőn pedig vöröses-barnás foltokat képez. A bogyók végső stádiumban felrepedhetnek, ami további fertőzéseket okozhat, a levelek pedig bepödrődnek, majd lehullanak. A lisztharmat megjelenésére júniusban lehet leginkább számítani, hiszen ekkor ideális számára a hőmérséklet (15-28 C, amikor a nappalok forrók, az éjszakák pedig hidegek), a páratartalom (mérsékelt), és a csapadék mennyisége.

Védekezés: Új telepítés során figyeljünk arra, hogy a tőkék szellősek legyenek, ezzel gyorsan szárad majd az esőzés után, a kisebb páratartalom pedig megakadályozza a lisztharmat terjedését. Megfelelő metszés is szükséges, ha előző évben volt fertőzésünk, ugyanis a fertőző ágensek áttelelhetnek a hajtásokon. Egyébiránt kontakt és regeneráló hatású növényvédő szerekkel meggátolható a kórokozó elterjedése.

Botritiszes rothadás

Kórokozó: Botrytis cinerea

Kórkép: Virágfakadáskor a mind a virág kocsánya, mind a virág elhalhat, a bogyók pedig folyamatos veszélynek vannak kitéve, míg el nem érik a 12,4-es mustfokot, illetve a 25 fokos hőmérséklet és a nagyon magas páratartalom is komoly odafigyelésre buzdítja a szőlészeket (ez ideális a szaporodásához). Ha bekövetkezik a károsodás, a bogyók lehullanak a fürtről. A gomba a fiatal, zöld bogyókba azok lenticelláin keresztül hatol be, de egy-egy seb is ideális ajtaja lehet a fertőzésnek. A bogyókon megjelenik egy szürke, konídiumokat tartalmazó réteg.

$\"\"$

Az érett gyümölcsön való megjelenése a botrytisnek a nemesrothadás útját készíti elő. Ezt például a Tokaji borvidéken örömmel fogadják, hiszen az aszúkészítés alapját adják e „beteg” bogyók.

Védekezés: Mivel képes élő és már elhalt bogyókon is áttelelni, majd könnyen terjed a széllel, a szellősen telepített tőkék előnyt élvezhetnek, ha beindul a fertőzés. Kontakt, lokálszisztematius és szisztematikus hatóanyagú védőszerekkel óvhatjuk meg növényünket.

Háncsnekrózik, feketefoltosság

Súlyos esetekben komoly terméskiesést okozhat, de a tőkéket minden esetben legyengíti, a termés minősége pedig emiatt kárt szenved.

Kórokozó: Phomopsis viticola

Kórkép: A tavaszi esők hatására hajtásokon, leveleken, fürtökön foltok formájában jelenik meg a gomba, különösen a téli metszések alkalmával. A foltok a levélen sárgásak, a hajtásokon azonban fekete árnyalattal rendelkeznek. Ha a virágok kocsányán jelenik meg, számolnunk kell azok elszáradásával. A károsító hatása szüret előtt indul be igazán, ekkor a hirtelen fellépő, gyorsan terjedő fertőzés komoly veszteséget okozhatnak.

Védekezés: Mivel a gomba képes áttelelni, érdemes gombaölő szerekkel néhányszor kezelni a tőkéket, de a metszés, főképp fertőzött egyedeknél igen nagy jelentőséggel bír.

Levélsodródás

A gombák köréből kilépve, azonban a vírusok birodalmában betérve, az egyik legagresszívebb kórokozóval szállhat szembe a levélsodródást leküzdeni vágyó gazda.

Kórokozó: Grapevine leafroll associated closterviruses

Kórkép: Mint az nevéből is kitűnik, ez a vírus a levelek deformálódásához vezethet. A betegség június végén, júliusban jelenik meg, majd egyre erősödhet. Másként viselkedik a fehér szőlőfajták, és másként a vörösek levelein. Az előző levelei megsárgulnak, az utóbbié pedig vörösödni kezdenek, az erek mentén zöldes sáv jelenik meg, megvastagodnak, végül a fonák felé eltorzulnak. Ezt nevezzük sodródásnak. Ráadásul a fürtök minőségében is romlás figyelhető meg, a bogyók pedig színtelenek, aprók lesznek.

Védekezés: Mivel oltással könnyen átterjedhet a vírus új egyedekre, ráadásul a kabócák is, mint természetes hordózói tovavihetik, érdemes odafigyelni a szaporításra, és a kabócák elleni védekezésre, hiszen laborban előállított növényvédőszer nincs a vírusok ellen. Ha van rá mód, lehetőleg vágjuk ki a fertőzött tőkéket.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!