A dűlők titkai: hogyan születik egy borvidék jövője? – új, ígéretes OEM-ek
2025-12-18 | Kókai-Nagy TímeaAmikor egy palackon azt látjuk, hogy tokaji furmint vagy szekszárdi kékfrankos, az nemcsak egy borvidék neve: egy jogilag védett minőségi ígéret. Az eredetvédelem azonban nem lezárt rendszer, hanem folyamatosan alakuló térkép – benne olyan dűlőkkel, amelyek ma még kevéssé ismertek, de szakmai szemmel nézve már most látszik, hogy önálló OEM-ként, vagy egy jövőbeli OEM-gerinceként is megállhatják a helyüket.
Az eredetvédelem az a rendszerrel, amely garantálja, hogy ami a címkén szerepel, valóban az van a palackban. Az eredetvédelmi jogszabályoknak már az említése is elrettentő lehet, ám nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy megértsük az alapokat, ami aztán hasznunkra válhat: magabiztosabban találunk izgalmas, kevéssé ismert borokat – főleg akkor, ha Tokajon vagy Villányon túl keresgélnénk. Lássuk tehát a tudnivalókat!
Kálvária templom Kőszeg (kép forrása: koszegibor.hu)
OEM és OFJ – mit rejt a két rövidítés?
Magyarország 2009 óta az uniós szabályozással összhangban működik, két fő megjelöléssel: OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) és OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzés). Az OEM szigorúan meghatározza a termőhelyet, a fajtát, a hozamot és a borászati eljárást, míg az OFJ rugalmasabb, de még mindig védett minőséget jelent.
Az eredetvédelem a fogyasztók számára bizalmi rendszer: garancia arra, hogy egy tokaji furmint, somlói olaszrizling vagy szekszárdi kékfrankos valóban onnan származik, amit a címke ígér. A cél egyszerű: ne lehessen bármit bárminek nevezni. Ha tehát OEM jelölést látunk a címkén, biztos lehetünk benne: a palackban egy konkrét termőhely karakterére jellemző italt találunk. Ez a terroir: talaj, klíma, domborzat és hagyomány találkozása – a bor igazi személyisége.
Honnan tudhatjuk, hogy igaz, amit a címkén látunk?
A háttérben egy láthatatlan, de nagyon is működő rendszer dolgozik. Ennek kulcsa a VINGIS, a magyar szőlő- és borágazat térinformatikai adatbázisa. Egy digitális térkép, amely parcellaszinten rögzíti, mi honnan származik. Minden tőke azonosítható. Minden hektár regisztrált. Minden eredetigazolás visszakövethető. Ez a hitelesség „fekete doboza”: biztosíték arra, hogy tokaji felirat ne kerülhessen olyan palackra, amelynek szőlőjét máshol szedték.
Gombos-hegyi pincesor, Hercegkút
Az eredetvédelem kapcsán egyre többször kerül elő a dűlőalapú szemlélet. A dűlőnév nem puszta marketing, hanem információ a bor karakteréről. Minél pontosabb ugyanis a helymegjelölés, annál többet tudunk meg arról, hogy milyen ízvilágra, struktúrára és stílusra számíthatunk. A terroir – talaj, klíma, fekvés, tradíció – dűlőszinten érvényesül legelőször.
Erről a témáról az egyik leghitelesebb hazai szakértő, Kielmayer Kristian, a Borkollégium oktatója, DipWSET, Weinakademiker, bor- és párlattanácsadó osztotta meg velünk meglátásait, és felhívta a figyelmet több kevésbé ismert, de komoly potenciállal bíró OEM-re is, ahol szintén hangsúlyossá vált a dűlőszemlélet.
A hazai dűlőszemlélet Tokajban a legkiforrottabb, de ma már számos más borvidéken is megfigyelhető. Kielmayer Kristian kiemeli, hogy az elmúlt években több új OEM született, ezek közé tartozik többek között az etyeki pezsgő, Kőszeg, Sümeg, a Nivegy-völgy vagy éppen a Mura-vidék is.
Az etyeki pezsgő termékleírás ugyan engedélyezi a dűlő megnevezését a palackon, de Kristian bevallása szerint még nem találkozott tisztán dűlős pezsgővel, tehát a szabályozáshoz még nem kapcsolódnak konkrét tapasztalatok, ám adottságok alapján az Öreg-hegy dűlőinél látja a legnagyobb potenciált arra, hogy dűlőszelektált pezsgő szülessen Etyeken.
Füred esetében a termékleírás külön említi a dűlős borokat: készülhet tehát hegybor és dűlős bor is – ez utóbbinál vörösek esetében kékfrankos, fehéreknél az olaszrizling és a furmint a két engedélyezett fajta, kizárólag komoly hozamkorlátozással.
Már régóta tudjuk, hogy a klímaváltozás nagy hatással van a borvidékekre és a különböző borstílusokra is: Balatonszőlősön például izgalmas kérdés, hogy a magasabban fekvő, és emiatt hűvösebb stílusú, ám nagy lehetőségeket magában rejtő Gella-dűlő szerepe hogyan alakul a környezetvédelmi hatások (felmelegedés) következtében: mivel melegszik a terület, emiatt adottságai is jobbak lesznek, ezért érdemes odafigyelni rá, csakúgy, mint a Sóskút- vagy Száka-dűlőkre is.
Nivegy-völgy, Balaton-felvidék
A Nivegy-völgy – Óbudavár, Szentantalfa, Monoszló és Tagyon – ma még alig ismert a fogyasztók körében, pedig kiváló adottságú területek olaszrizlinghez. Kőszeg szintén nagy lehetőségeket rejt, elég csak a Kálvária-hegyet említeni, ahol az Unger Bormanufaktúra mutatja meg, mekkora potenciál rejlik a területben.
Ha már Kőszeget említjük, akkor érdemes a közeli Sopronba is ellátogatni. Sopronban a Steiner-dűlő történetileg és geológiailag is kiemelkedő, ám adminisztratív összevonások miatt elveszett a finomabb dűlőtagolás, viszont az itt gazdálkodó Wetzer, Weninger és a Steigler pincészet is bizonyítja, hogy lehetne akár egy önálló Steiner-OEM-ben gondolkozni, ami külföldön nem példa nélküli – elég belegondolni abba, hogy Burgundiában a Côte-d'Or-on minden grand cru egy különálló OEM-et jelent. Ráadásul sok esetben a grand cru területek hamarabb születtek meg, mint maguk a települések (Clos Saint Denis-t például már 1023-ban említik a krónikák, míg maga Morey St-Denis hivatalosan csak 1927-ben született meg.)
Sümegen Kielmayer Kristian személyesen is részt vett az OEM termékleírás kialakításában. A Várhegy-dűlő közvetlenül a Püspöki Palota oldalában található, Egly Márk pezsgője pedig már most sokat elárul a terület erejéről. A Mura-vidéken Cseke Gábor vagy a Bussay Pincészet borai jelzik, hogy a térségben hosszú távon is komoly lehetőségek rejlenek. Kiemelt területek a Vörcsöki-hegy, a Kövecs-hegy és a Dalánc.
De miért fontos ez a borfogyasztóknak?
A dűlő megnevezése segít átláthatóbbá, érthetőbbé tenni a borválasztást: ha tudjuk, hogy a „Várhegy”, a „Kálvária” vagy a „Vörösmál” mit jelent, ha megtanulunk három-négy dűlőt a kedvenc borvidékünkről, az üzletek polcai előtt is magabiztosabbak leszünk. Ráadásul a dűlőalapú gondolkodás felemeli a borvidék egészét: a precíz eredetmegjelölés presztízst, minőséget és szakmai igényt közvetít, miközben a fogyasztó számára egyszerre felfedezést, tudást és élményt jelent ezek megismerése.
A magyar bor eredetvédelmében ma fordulópont van. A Tokajon túlmutató dűlőszemlélet, az új OEM-ek megjelenése és a szakértői figyelem – köztük Kielmayer Kristian gyakorlati tapasztalata – azt jelzik, hogy a következő években új borvidékek, konkrét dűlők és kis parcellák kerülnek előtérbe. Aki ma elkezdi követni ezeket a helyeket, első kézből láthatja a magyar bor fejlődésének következő fejezetét.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!