A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A klímaváltozás itt van: mit kezdjünk a szárazsággal?

Új modellek

2016-04-10 | Szilágyi Bence


A klímaváltozás itt van: mit kezdjünk a szárazsággal?

Hosszantartó aszályos időszakok hazánkban is egyre gyakrabban fordulnak elő, ami főként a klímaváltozás számlájára írható. A hiányos vízellátás komoly problémákat okozhat a szőlő- és borágazat számára, mind a termésmennyiség, mind pedig a minőség tekintetében. A Geisenheimi Egyetem kutatói regionális klímamodellek készítésével próbálják megjósolni, hogy mire számíthatnak a borászok a nem is olyan távoli jövőben.


 

A szőlő egy kimondottan klímaérzékeny növény, melynél már csekély időjárásváltozások is nagy hatással lehetnek a bogyóban lévő íz- és illatanyagok összetételére, és így a belőle készülő bor minőségére is. Ebben nagy szerepe van a vízháztartásának, hiszen a szőlőre a túl magas és a túl alacsony vízellátottság is negatívan hat.

 

A túl sok csapadék a kívántnál intenzívebb növekedést okoz, sűrű lombozatot és tömött fürtöket hoz létre, kedvez a rothadásos betegségeknek, ilyen módon az ültetvény zöldmunkaigényét is jócskán megnöveli. Az erős szárazságstressz pedig gátolja az értékes anyagok fejlődését a bogyókban, illetve drasztikusan csökkentheti a termés mennyiségét. Optimális esetnek az tekinthető, amikor a növény egy mérsékelt vízhiányban szenved. Ilyenkor kerül a növekedés, és a bogyókban képződő anyagok koncentrációja a minőség szempontjából kedvező egyensúlyba.

 

 

A 90-es évek óta a hőmérséklet és a sugárzás is jelentősen növekedett a régióban, ami a talajban raktározott víz elpárolgását gyorsítja. A fokozott elpárolgás és a csapadék szélsőséges eloszlása pedig egyre gyakrabban vezet aszályos időszakokhoz, vagyis szárazságstresszhez. Napjainkban egyre több termelőnek okoz gondot a hiányzó vízmennyiség.

Ez a jelenség főleg a fejletlen gyökérzettel rendelkező, frissen telepített ültetvényekre, illetve a rossz vízraktározó képességük miatt, az erős lejtésű területek szőlőire lehet különösen veszélyes. A talaj vízraktározó képességén kívül azonban a potenciális elpárolgás, az ültetvény geometriája, és a talaj megművelésének módja is fontos a klímamodell előállításánál. Fontos ezen kívül az ültetvény fekvése is, hiszen a déli lejtőkben a nagyobb besugárzás hatására intenzívebb párolgás is várható.

 

A klímaváltozás itt van: mit kezdjünk a szárazsággal?

 

A klímamodell

A klímamodell ezeket a faktorokat figyelembe véve vizsgálja a csapadék mennyiségét, és a napsugárzás különböző értékeit. A komplex adatrendszer kiértékelése után megtudhatjuk, hogy mekkora az a vízmennyiség, amely a szőlő számára rendelkezésre áll a talajban, illetve mekkora ennek a hiánya. Klímamodell alatt bonyolult számításokat, képleteket értsünk, amelybe adott szőlőterület alapos felmérése után annak számszerűsített tulajdonságait helyettesítjük be. 

 

A mérések rendszeres elvégzésével képet kaphatunk arról, hogy hogyan alakul ültetvényünk vízháztartása a jövőben, ami nagyon fontos a borászok számára, hiszen a növekvő szárazság elleni védekezéshez mielőbbi megoldásokra van szükség.

 

A kutatások a csapadékmennyiség drasztikus csökkenését jósolják az elkövetkezendő 30 évben, amire sok helyen az ültetvények öntözéses művelése jelentheti a megoldást. Ennek a lehetősége rengeteg további kérdést vet fel, amelyekre érdemes minél előbb megoldásokat keresni, hiszen az öntözésnek az európai szőlőtermesztésben nincs hagyománya, illetve az ehhez szükséges rendszerek bevezetésének komoly környezetvédelmi és anyagi vonzata is van.

 

Ehhez különösen nagy segítség lehet a különböző területek, akár dűlők, vagy parcellák vízháztartásának feltérképezése klímamodellek segítségével.  

 

Klímaváltozás és erózió: a tokaji kutatásokról itt olvashat>>

 

A cikk eredetileg a Hochschule Geisenheim 2015/2-es kiadványában jelent meg, online elérhető az egyetem honlapján>>



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!