Hárslevelű adta az első sikerélményt
Látogatóban Fekete Bélánál 2. rész
2013-03-29 | Tóth AdriennA somlói borásszal, Fekete Bélával készített interjúnk első részében a Somlói borvidék adottságairól beszélgettünk, majd belevágtunk a hegyre jellemző szőlőfajták tárgyalásába. E téma igazi kifejtése azonban csak most következik. Tegnap ott hagytuk abba, hogy sor elején a furmint áll; a többi fajta kapcsán változott a hozzáállása az elmúlt években?
Cikkünk előző részéhez kattints IDE!
Jó pár évvel ezelőtt szinte általánosan elfogadott volt, hogy a juhfark a sor végén helyezkedik el. Mivel olyan magas savtartalom volt rá jellemző, hogy ez a szerkezeti elem teljesen elnyomta az ízvilágát. Sokat gondolkodtam azon, hogy ennek mi lehetett az oka.
A válasz, úgy vélem az, hogy a vékony héja miatt ez egy roppant kényes szőlőfajta: ha eső jött, hamar elkezdett rothadni, gyorsan megjelent rajta a nem kívánt botritisz, így szinte lehetetlen volt megvédeni. Mi azonban nem mondhattunk le róla, mert az emberek keresték, mindig ez a bor fogyott el a leggyorsabban.
A helyzet jobbá tételének érdekében kutattuk a minőség javításának lehetőségeit. Ha korán szüreteltünk, hogy a szőlőt megvédjük a betegségektől, ennek az volt a következménye, hogy kellő idő hiányában az aromaanyagok sem tudtak kifejlődni. Mára többé-kevésbé sikerült megoldanunk a problémát, hála a korszerűbb növényvédelmi módszereknek.
Óriási a jelentősége annak, hogy ma már meg tudjuk védeni a szőlőt, mert ez teszi lehetővé, hogy be tudjuk várni az érést. Így már akad olyan év, amikor a juhfark az első helyre ugrik a fajták sorában.
Meg lehet fogalmazni olyan időjárási tényezőket, amelyek összefüggenek azzal, hogy melyik fajta melyik évben szerepel jobban?
A csapadékosabb nyár és naposabb ősz a késői érésű fajtáknak kedvez, míg az esősebb tavasz és melegebb nyár a korábbi érésűeknek. Ebből a szempontból a legutolsó, 2012-es évjárat kivételnek számított, szinte ugyanolyan cukorfokkal, gyakorlatilag egy időben érett be minden.
Mit gondol az olaszrizlingről?
Sokáig csak egy kisebb ültetvényt műveltünk ebből a fajtából, de pár éve vásároltunk hozzá még területeket, és mások tulajdonában álló olaszrizlinget is gondozunk. Ez alapján úgy tapasztaltuk, hogy az olaszrizling abból a szempontból speciális szőlőfajta, hogy ha nem alkalmaznak megfelelő korlátozást az esetében, kifejezetten bő termést hoz, de persze ez mindig a minőség rovására megy. Ha azonban megfelelően szabályozzuk az egy tőkére jutó fürtök számát, akkor magas minőséghez juthatunk.
Hiába dicsérem ugyanakkor a furmintot, a juhfarkot vagy az olaszrizlinget, számunkra az első sikerélményt a hárslevelű adta, hiszen ebből a fajtából rendelkeztünk az első nagyobb ültetvénnyel. A területet a Badacsonyi Állami Gazdaságtól vásároltuk, a telepítéshez az oltványokat Tokajból hoztuk.
Immár harminc év is eltelt azóta, hogy az termőre fordult. Emlékszem, volt akkoriban egy borverseny Somlón, én pedig boldog, új szőlősgazdaként beneveztem rá, és a bor aranyérmet kapott. Örömünket csak tovább fokozta, hogy a Gundel Étteremből rögtön érdeklődni kezdtek a bor iránt, amelyet ezt követően sok évjáraton keresztül rendre felvásároltak az étterem számára. Ez az élmény nagyban meghatározza a szőlőfajtához való viszonyulásomat.
Milyen a hárslevelű a gazda számára?
Az egyik legfontosabb jó tulajdonsága, hogy esetében könnyű a növényvédelem. Hosszú, laza fürtjei vannak, ezért hatékonyan lehet permetezni, már ha nem olyan extrém az évjárat, amilyen 2010-ben volt.
A természet sokszor kemény leckét ad fel. Mit tehet ilyenkor a borász?
Minden évjáratból okulunk, és minden évben igyekszik az ember korrigálni. Fontos, hogy odafigyeljünk más borászok meglátásaira, sokuktól – például Szepsy Istvántól – igazán sokat lehet tanulni.
Persze az év folyamán fontos, hogy alkalmazkodni tudjunk az aktuális adottságokhoz. Ha például azt tapasztaljuk, hogy a meghagyott fürtmennyiséghez túl hűvös az idő, így veszélybe kerül a beérés, előfordul, hogy augusztus végén a fürtök alsó egyharmadát levágjuk. Azt ugyanis tudjuk, hogy a fürt alja sosem egyenértékű a felső részekkel, mert ide már csak kevesebb tápanyag tud eljutni. Mustfokban is érezhető a különbség.
Hol tart most a pincészet, és mik a tervek a jövőre nézve?
Szinte a nulláról indultunk annak idején, sokáig a hivatali munka mellett műveltük a szőlőt, készítettük a bort. Pont amikor nyugdíjba mentem, akkor fordultak termőre a nagyobb ültetvényeink, azóta számolhatunk jelentősebb volumennel. Ma négy hektáron gazdálkodunk.
Mivel úgy tapasztaljuk, hogy sajnos a belső piac a magasabb kategóriájú borok tekintetében szűkülőben van, nyitnunk kellett a külföld felé. Ennek ösztönzésére tavaly Londonban, Berlinben és Stuttgartban is tartottunk borbemutatót, ahol általában sok pozitív visszajelzést kaptunk a helyi szőlőfajták miatt. Decemberben egy nagyobb borszállítmány ment ki az Egyesült Államokba, Németországból is komoly rendelésünk van. Bízunk abban, hogy külföldi értékesítéseink révén hozzájárulhatunk a magyar borok nemzetközi szinten történő népszerűsítéséhez is.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!