Legendás dűlők Magyarországon
Ismerj meg 10 legendás hazai dűlőt!
2025-09-30 | Szabados Enikő
A dűlő a bornak olyan, mint az embernek a szülőhely: meghatározza, hogy mivé válhat. A szőlő esetében sem mindegy, hol nevelkedett, hol vannak a gyökerei – ez adja az egyéniségét. Fedezzük fel együtt Magyarország 10 történelmi dűlőjét!
A dűlő jelentősége a borászatban óriási: hatással van a bor stílusára, ízvilágára, karakterére és presztízsére is. Különösen akkor, ha az egyes fekvések talaja és mikroklímája olyan mértékben különbözik, hogy azok sajátos terroir-t, vagyis egyedi termőhelyi jelleget adnak a bornak. Ilyenkor a borászok gyakran készítenek dűlőszelektált borokat, amelyek kifejezetten egy-egy kiváló dűlő terméséből származnak.
Ahhoz, hogy megértsük a „határok” kijelölésének jelentőségét, több mint 300 évet kell visszautaznunk az időben. Amikor XIV. Lajos francia király megkóstolta a II. Rákóczi Ferenctől kapott tokaji aszút, híres mondatával méltatta azt: „C’est le roi des vins, et le vin des rois” – vagyis „A borok királya és a királyok bora.” Ettől az időszaktól kezdve vált általánossá a Tokaj-Hegyalja elnevezés a borvidékre, a bort pedig egyre szélesebb körben ismerték meg „tokaji” néven. A Rákóczi-szabadságharc idején a fejedelemség államigazgatása országos szintű borvidéki minősítést vezetett be, amely öt kategóriába sorolta a magyar bortermő területeket és ezek közül egyedül Tokaj-Hegyalja kapta meg az első osztályú (prima classis) besorolást. Ettől kezdve vált tudatossá a dűlők szerepe, különösen a bor minősége és piaci értéke szempontjából. (Forrás: https://winesoftokaj.hu/hu/borvidek/toertenelem)
1730-ban, egy vagyonösszeírási folyamat részeként került sor az első dűlőklasszifikációra Tokaj-Hegyalján. A kor neves földrajztudósa, Bél Mátyás – Matolai János szőlész-borász közreműködésével – rögzítette a szőlőterületek termőhelyi besorolását, prima, secunda és tertia classis (első, másod- és harmadosztályú) kategóriákba sorolva azokat.
Ne feledjük, ez a világ első dűlőbesorolása, amely több mint 100 évvel megelőzte a híres franciaországi borvidékek – például Bordeaux vagy Burgundia – hasonló lépéseit.
„Tokaj hegyaljai szőlők legkiválóbbjai azok a dűlők, melyek délkeleti, napos fekvésűek, köves, sziklás talajjal bíró területeken helyezkednek el. Ezek a dűlők, mint a Szent Tamás, Betsek és Király, évszázadok óta nevezetesek kiváló aszúborukról, mely a világ minden táján ismert és keresett.” (Bél Mátyás: Notitia Hungariae Novae Historico-Geographica)
Néhány évvel később, 1737-ben, ismét úttörő lépés született a szabályozásban: megtörtént Tokaj borvidékének jogi lehatárolása, és ezzel együtt a világon elsőként vezették be az eredetmegjelölés kritériumait, ezzel elkészült a világ első eredetmegjelölésre vonatkozó szabályozása.
Ismerkedjünk meg 10 legendás, hazai dűlővel!
Szent Tamás-dűlő (Tokaji borvidék)
A már említett, legelső dűlőosztályozás során prima classis, azaz első osztályú besorolást kapott terület Mád közelében található. A dűlő történetéről számos érdekességet tudhatunk meg például Ripka Gergely díjnyertes TokajGuide kiadványából, valamint Nagy Kornél Dűlők legendája című könyvéből.
Egykor egyszerűen mádi szőlőhegynek nevezték ezt a területet, amely a mai nevét feltehetően a katolikus templom védőszentjéről, Szent Tamásról kapta, ahogyan a fölötte emelkedő hegy is. Annyi bizonyos, hogy 1600-ban nemes Várkony Gáspár 424 forintért vett területet a Szent Tamás-hegyen, amikor a Betsek, Kővágó vagy a Percze-dűlőkön már ennek a többszöröse volt a telekár.
A dűlő vulkanikus alapkőzetére jellemző a vöröses színű, riolitos, kvarcos és riolittufás talajösszetétel, amely kiváló alapot biztosít. Az innen származó borok – különösen a furmint – karakteres savgerinccel, markáns ásványossággal, ugyanakkor elegáns, kiegyensúlyozott gyümölcsösséggel rendelkeznek. A dűlő mintegy 70 hektáros területén közel 40 borász osztozik, köztük olyan neves termelők, mint a Szepsy család vagy Balassa István.
kép forrása: Vingis.hu
Kopár-dűlő (Villányi borvidék)
A Villányi borvidék egyik legismertebb és legkülönlegesebb területe, ahol a napfényben gazdag klíma és a változatos talajösszetétel alakítja ki a borok karakterét. A sziklás mészkőalap, a meredek lejtők és az ásványokban gazdag termőföld együtt teremti meg azt a különleges terroir-t, amely a Kopár borait világszerte elismertté tette.
Nevét a Szársomlyó-hegy felső, szemmel láthatóan kopár részéről kapta, ahol a csupasz mészkőfelszínek uralják a tájat. A dűlő a hegy déli lejtőin terül el, így rendkívül meleg fekvésű területnek számít – nem véletlenül nevezik a „nagy vörösborok hazájának”. Érdekesség, hogy 60 évvel ezelőtt még a világ egyik legjobb olaszrizling-termőhelyeként tartották számon. Olyan neves borászok készítenek itt ikonikus borokat, mint Gere Attila, Bock József, vagy a Szemes Pincészet.
kép forrása: Vingis.hu
Görögszó-dűlő (Szekszárdi borvidék)
A Görögszó-dűlő a Szálkai-hegy tetején terül el, mindössze két kilométerre Szekszárd városától, dél irányban. A szőlők délkeleti fekvésének köszönhetően a reggeli nap gyorsan felszárítja a területet, a szeles hegytetőről pedig hamar eltűnik a pára – így a gombabetegségeknek kevés esélyük marad. Ez a sajátosság különösen kedvez a bio szemléletű szőlőművelésnek. A dűlő talaja vastag löszréteg, amely kiváló vízháztartást és ásványi anyag-ellátottságot biztosít a tőkéknek.
Nagy Kornél történész kutatásai szerint a dűlő nevét a grábóci szerb ortodox Szent Mihály Arkangyal-monostorról és püspökségről kapta, amely mintegy három és fél évszázadon át birtokolta a területet. Az itt élő szerzetesek ugyanis az ó-egyházszláv mellett görög nyelven – vagyis „görög szóval” – is tartották a liturgiát.
Ma a Görögszó-dűlő a szekszárdi borászat egyik zászlóshajója: Dúzsi Tamás, a Sebestyén Pince és a Takler Borbirtok is készít innen származó, díjnyertes borokat, amelyek a szekszárdi vörösbor eleganciáját és harmóniáját mutatja be.
kép forrása: Vingis.hu
Nagy-Eged-hegy dűlő (Egri borvidék)
„Egy dűlő mind felett” – e kifejezés ifj. Lőrincz Györgytől (St. Andrea Szőlőbirtok) származik, mely jól tükrözi, milyen sokat jelent számukra a Nagy‑Eged‑hegy dűlő. Hazánk legmagasabban fekvő szőlőterülete a Nagy‑Eged‑hegyen található, amely 500 méter fölé emelkedik. Míg az Egri borvidék egésze vulkanikus, riolittufás kőzeten terül el, addig a Nagy‑Eged‑hegy és a Kis‑Eged‑hegy talaját triász kori mészkő alkotja. Egyedi fekvésének, talajösszetételének és klímájának köszönhetően ezért kulcsfontosságú szereplője a hazai prémium borok világának.
Nevét a középkori Nyugat‑Európa egyik közkedvelt és nagy tiszteletnek örvendő bencés szerzeteséről, Szent Egyedről kapta. A görög származású szent a mai Provence területén élte le életét, ahol többek között a szőlőművesek patrónusaként is tisztelték.
kép forrása: kirándulástippek.hu
A Nagy‑Eged‑hegy dűlő termése világszínvonalú borokat ad: a Bukolyi Marcell Wine Farm, a St. Andrea Szőlőbirtok és a Thummerer Pincészet is kiváló tételekkel örvendezteti meg a borbarátokat.
Ágyús-dűlő (Badacsonyi borvidék)
A Tóti‑hegy déli oldalán, 250 méter magasan található, mindössze 1 hektáros terület. Vulkanikus talaja kiváló alapot nyújt a 2025. május 29‑én Hungarikumok Gyűjteményébe felvett badacsonyi kéknyelű szőlőfajtának.
A dűlő a Váli Birtok tulajdona, melynek egyik legkülönlegesebb tétele, a Kéknyelű Amfóra Ágyús‑dűlő 2022, kizárólag az Ágyús‑dűlő szőlőiből készült. Ez a bor spontán erjedéssel készült: 12 napig héjon tartották, majd fekete amforákban érlelték két évig, hogy minden alkotóeleme tökéletes egyensúlyba kerülhessen.
kép forrása: VáliBor
Slikker-dűlő (Balatonfüred-Csopaki borvidék)
A Slikker-dűlő a Csopak OEM egyik történelmi dűlője, közvetlenül a régi római út mentén terül el, így valószínű, hogy már a kezdetektől szőlő borította. A 4 hektáros dűlő talaja mélyvörös perm homokkő máladék, az alapkőzet pedig perm vörös homokkő. Ez a legidősebb kőzet- és talajtípus, amin szőlő terem Magyarországon.
Nevét a 19. századi tulajdonosairól kapta. Akkoriban gyakran nevezték el a dűlőt az aktuális gazdájáról, így történt ez a Schrikker család esetében is. Az évtizedek során a „Schrikker” név egyszerűen „Slikkerré” alakult, így őrizve meg a család nevét.
Érdekesség, hogy itt található a paloznaki plébánia megmaradt szőlőterülete, amelyet 1079-ben Guden vitéz felajánlott a plébániának, cserébe misét kért lelke üdvösségéért. Guden végrendelete a tihanyi alapítólevél után néhány évtizeddel keletkezett, így ez a második legrégebbi írásos emlék az Árpád-korból, egyben a legrégebbi, amely szőlőt említ.
A Slikker-dűlőben termelt borok közül kiemelkednek az olaszrizlingek, amelyek tökéletesen tükrözik a helyi terroir sajátosságait — ezt bizonyítják a Szent Donát Birtok borai is.
kép forrása: S.T Donát
Sárhegy-dűlő (Mátrai borvidék)
A Sár-hegy Magyarország borvidékeinek egyik valódi geológiai különlegessége: az egykori vulkánok legdélebbi, felszínen maradt tagja. Felsőbb rétegeiben aprózódó vulkáni kőzetek, míg lábánál löszös üledékek találhatók, melyek a déli fekvéssel együtt páratlan terroirt alkotnak. Ez a kivételes kombináció rendkívül alkalmassá teszi a területet a prémium minőségű borszőlők számára.
Sárhegy (Mátra), kép forrása: Dubicz Borászat
Az elmúlt években a Dubicz Borászat Sárhegy-dűlőn termett csúcsborai számtalan hazai és nemzetközi elismerést nyertek el.
Steiner-dűlő (Soproni borvidék)
A Sopron-Balf településrészhez tartozó Steiner-dűlő a borvidék egyik legnevesebb termőhelye. A környéken többségében német eredetű dűlőnevekkel találkozunk, a Steiner területét pedig kisebb aldűlőkre is bontották: Oberer Steiner, Spern Steiner, Spitz Steiner, Unterer Steiner és Steinige Satz. Nevét az egykori birtokos Steiner családról kapta, akik hosszú időn át művelték ezt a kiváló adottságú dűlőt.
Meleg, száraz fekvésének és változatos talajának köszönheti hírnevét: a csillámpala, a mészkő és a humuszban gazdag erdőtalaj különleges harmóniát ad a boroknak. Déli kitettsége és sajátos mikroklímája pedig lehetővé teszi, hogy a borszőlők a legjobb formájukat mutassák.
A Steigler, Wetzer és Weninger pincészetek borai méltán képviselik a Steiner-dűlő terroirját, és a soproni borvidék nemzetközi elismertségéhez is hozzájárulnak.
kép forrássa: Steigler Pincészet
Kishegy-dűlő (Balatonboglári borvidék)
A Balatonboglári borvidék egyik legikonikusabb területe a balatonlellei Kishegy, amely a borvidék történelmében és jelenében is kiemelt szerepet játszik. Már a római korban is művelték itt a szőlőt, és a középkor óta folyamatosan a helyi bortermelés egyik központja.
A Kishegy különlegessége a talaj és a fekvés harmóniájában rejlik: a löszös, agyagos és helyenként vulkanikus kőzetekben gazdag talaj kiválóan tartja a nedvességet, miközben ásványi anyagokban is bővelkedik. A déli fekvés és a Balaton közelsége kedvező mikroklímát biztosít: a tó visszaveri a napsugarakat, és mérsékli a hőingadozást, ami elősegíti a szőlő lassú, egyenletes érését.
Nemcsak a borok, hanem a dűlő kulturális értéke is figyelemre méltó: itt áll a barokk Szent Donát-kápolna, amely a szőlősgazdák védőszentjének tiszteletére épült a 18. században és festői panorámát nyújt a kirándulóknak. A Kishegy-dűlőhöz több neves borászat kötődik, köztük a Konyári Pincészet és a Bujdosó Pincészet, amelyek prémium boraikkal öregbítik a terület hírnevét.
kép forrása: balaton.info
Meleges-dűlő (Neszmélyi borvidék)
A borvidék szívében fekvő Meleges-dűlő délkeleti kitettségű terület, amelyet mérsékelt kontinentális klíma, a Duna frissítő légáramlatai és meszes alapkőzet jellemeznek. Ez a kedvező mikroklíma, valamint a folyó közelsége biztosítja a szőlő lassú és egyenletes érését. A dűlő 210–270 méter tengerszint feletti magasságban terül el, talaját kétféle típus alkotja: a felső részeken karbonátos földes kopár, míg az alsóbb területeken karbonátos erdőmaradványos csernozjom található. Ez a változatosság egyedi karaktert kölcsönöz a termőhely borainak.
A Meleges-hegyen működő Hilltop Borbirtokot Kamocsay Ákos vezeti, aki 2017-ben elkészítette borászatának különleges chardonnay dűlőválogatását. Ez az öt dűlő terméséből készült szelekció kiválóan megmutatja egy-egy dűlő karakterét. A Meleges-dűlő szelekciója különösen finom, könnyed és elegáns bort eredményezett, ahogy Kamocsay Ákos fogalmazott: „A Meleges-dűlő bora a többi meleges-hegyi dűlő terméséből készült bornál könnyedebb, fineszesebb bort ad.”
kép forrása: Vingis.hu
A magyar nyelv hihetetlenül kifejezően és természetesen építi be a mindennapokba azokat a kifejezéseket, amelyekkel pontosan leírhatjuk gondolatainkat. Amikor azt mondjuk, hogy „dűlőre jutunk” valakivel, az azt jelenti, hogy sikerült megegyeznünk, közös nevezőre jutnunk, vagy egy helyzet megoldódott. A szólás eredete gyönyörűen kötődik a földhöz: a gazda akkor érezhette magát biztonságban, amikor a szántás végére ért, és a lovak vagy az ökrök a szilárdabb dűlőútra léptek a teherrel. (Noéh Ferenc: A földhöz kapcsolódó magyar szólások és közmondások)
Ezzel valóban a végére értünk – vagyis dűlőre jutottunk. Ha már idáig elértünk együtt, nincs is más hátra, mint koccintani egy pohár (dűlőszelektált) borral, hiszen minden dűlő története a poharunkban teljesedik ki igazán.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!