Tokaji borban a gyógyerő?
A tokaji gyógybor története
2007-12-22 | Vizi CsengeFolytatva előző havi témánkat a borban rejlő gyógyerő vizsgálatának tekintetében utunkat most Tokaj felé vettük. Ugyanis a tokaji bor gyógyhatása már évszázadok óta ismert és nem csak kis hazánkban, hanem a világ több részén. Akkor hát ne hagyjuk ki a titok keresését a somlói gyógyító szerek után ezen a történelmi vidéken sem! Ahogy a somlói borokat meg lehetett találni a patikákban, nem volt más a helyzet a tokajiakkal sem. Talán csak annyi, hogy a tokaji esetén beszélhetünk az eszencia néven emlegetett csodáról, melyet régen mindenki tokaji nektárként emlegetett. Nektár, amit az angyalok csepegtetnek a földi halandóknak.
Ha megkérdeznénk bárkit arról, hogy Tokajról mi jut eszébe, valószínűleg a szőlő, vagyis inkább annak folyékony változatára, a borra asszociálna. Azon belül is a híres aszú az, amivel tüzetesebben megismerkedünk az egészségmegőrzés szempontjából, no és persze a fent már emlegetett Eszencia, melyet nem véletlenül írok nagybetűvel. Ez maga az ital!
Kezdjük először a gyökereknél, vagyis a szőlőnél. Mint azt szinte mindenki tudja, a szőlőben többféle vitamint vehetünk magunkhoz, úgymint: A, B1, B2, B6, C és E. A sorban első helyen álló
A-vitamin a látás folyamataiért, a bőr és más szövetek épségéért és különböző immunfolyamatokért felelős, a következő vitamincsoport, a
B vitaminok családjának funkciói:
· B1 – szénhidrát anyagcsere, főbb energiaszolgálatató folyamatok, az idegrendszer és a szív megfelelő működése;
· B2 – a zsírsavak lebontása, a szénhidrátok anyagcseréje, szöveti légzés, méregtelenítés;
· B6 – aminosavak és fehérjék megfelelő működése, esszenciális zsírsavak anyagcseréje, az idegrendszer működése, bőrfelület épsége, következzék a
C-vitamin talán a legközismertebb, ami – a teljesség igénye nélkül - az oxido-reduktív folyamatokat, az immunrendszer megfelelő működését és a hormonok szintézisét és a vas- illetve rézfelszívódását segíti elő, végül, de nem utolsó sorban jöjjön az
E-vitamin és annak jótékony hatásai: antioxidatív folyamatokhoz, védőfaktorként öregedési folyamatok gátlásához nélkülözhetetlen.
A vitaminok mellett ásványi anyagok is akadnak jószerivel a szemekben: K, Ca, I, Mg, F.
A fentiek fényében azt hiszem egyértelmű, hogy a szőlőszemben bizony erő van. Aszúsodáskor pedig egy-egy szem elveszti nedvesség-tartalmának nagy részét, így töményen, koncentráltan marad bennük a „gyógyhatás”. Ebben még az embernek semmi munkája sincs, hisz a Természet ezt elvégzi nélkülünk is. A palackba kerülő nedűről azonban már az ember gondoskodik.
Erről majd később bővebben, most nézzük csak meg, hogy Szirmay Antal, egykori zempléni nemes, helytörténetíró miben látta a tokaji hatását: megszűnteti a fejfájást, talpra állítja a már haldoklót, meggyógyítja a negyednapos hideglelést és „különösen estve bevéve sokat használ a szaporaságra”.
És hogy pár híres név is elhangozzon a gyógyító erő kapcsán: Thököly Imre gyakran hörpintett a borból, mely jót tett beteges testalkatának, orvosai tanácsára I. Pius pápa, sőt súlyos műtéte után V. György angol király is az aszúval teli poharat kortyolgatott rendszeresen egészsége mihamarabbi visszanyerésére.
De hogy picit a magyar uralkodói család tagjai között is szétnézzünk, vegyük például Mária Terézia királynőt, akivel orvosa, Swieten minden napra előírt egy pohár tokajit. A királynő annyira bízott a nedű gyógyhatásában, hogy még papagáját is ezzel itatta.
A tokaji eszenciák hatását ma is több helyen vizsgálják a világon: Angliából, Németországból, Ausztriából, sőt még Japánból is érkeznek megrendelések erre az italra. Azt remélik a szakemberek, hogy ezt a magyar csodát kutatva megtalálhatják a szellemileg elmaradott emberek és leukémia gyógyításának kulcsát. Magyarországon is több laborban folynak kutatások a titok megfejtésére és későbbi alkalmazására, így pl. Debrecenben, az Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében, ahol az idegrendszer gyógyítása és a nemi hormonok serkentése céljából öntözik szét kémcsövekbe a nektárt.
Akkor most nézzük is meg, valójában mi ez a sokat emlegetett tokaji eszencia?
A gyógyászatba Vinum Tokajense Passum néven emlegetik és már az 1800-as években is lehetett kapni a patikákban. Ez azért fontos tény, mert maga az eszencia nem is igazán bor. Alacsony alkoholtartalma miatt inkább a gyógyitalok közé lehetne besorolni.
Akkor mégis hogyan lehetséges, hogy palackozzák és miért kapható a borszaküzletekben (meglehetősen magas áron)? Ugyanis az Európai Unióban a „különleges minőségi bor” címhez is van egy alkoholtartalmi minimum (4,5%), amit el kell érnie az adott italnak. Ez nem minden évben sikerül az eszencia esetén, hisz az alkohol tartalma 2,5-6,0% között mozog. Azonban úgy tűnik, a prevenció győzött, hisz az Európai Unió végül engedélyezte a besorolást. Így a tokaji borkülönlegesség elkészítési technikáján nem kell változtatni a jövőben.
De vajon milyen technológiáról van szó?
Az eszencia esetében talán picit túlzás technológiáról beszélni, hisz csupán arról van szó, hogy a Tokaj-hegyaljai vidéken októberben a hűvös éjjeleket napfényes, meleg nappalok váltják fel, ami több más tényező jelenlétében elősegíti a szőlő nemesrothadását. Ennek a folyamatnak az elindítója a „Botrytis cinerea” névre hallgató gomba, mely betöppeszti a szőlőt, víz távozik belőle, így koncentrálódik annak cukortartalma.
Tehát a technika „ördöge” itt egy gomba. Sokunknak a fejében negatív érzéseket vált ki, ha egy penészgombáról hallunk. Penész. Rögtön a mindent beborító, kiirtani lehetetlen, fekete gombára vagy a pékárukon – hosszú tárolás után – megjelenő zöld csúnyaságokra gondolunk.
Holott gondoljunk csak a sajtokra: nincs is finomabb egy fehér- vagy kékpenészes csodánál, főleg ha az egy jó bor mellé párosul. De térjünk vissza a tokaji nedűk penészéhez, a Botrytishez. Ez a gomba egy igazi kozmopolita. Bárhol előfordulhat a világon, ahol növényt termesztenek. Sőt! A növényen is bárhol előfordulhat. A gomba nedves, meleg tavasszal támadja meg a rügyeket, a virágokat, a frissen zsendülő bogyókat, hajtásokat, vesszőket.
Tavasztól egészen őszig a konídiumok, vagyis a gomba ivartalanul képződő spórái folyamatosan jelen vannak a levegőben és a növényi felületeken. Ezekkel a spórákkal fertőz. Szaporodásának gátat csupán a hőmérséklet és a páratartalom szabhat (no meg a növényvédelem, vagyis a permetezés). Így fordulhat elő, hogy az átokból ősszel áldás lesz: száraz, meleg késő őszi időjáráskor a fertőzés leáll, a szőlőszemek aszúsodni kezdenek. Ugye máris érthető, honnan ered a nemessége e penésznek?
Az aszúsodás beindulása után következhet a szüret, amikor is a fürtökből kézzel, szemenként kiválogatják az aszúszemeket, majd a mustra várakozás közben az aszúszemekből saját súlyától fogva kicsorgó levet összegyűjtik és máris kész a csoda: a Tokaji Eszencia.
Most, hogy tisztáztuk a tokaji „bor”-ban rejlő gyógyerőt, döntse el mindenki saját maga, hogy érdemes-e befektetnie egy drágább, de éltető nektárba, azt kortyolgatnia időnként, amely sokkal inkább használ, mint árt, édes élvezetet ad és még a szánk is összetapad egy piciny lenyelése után.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
A Top 100 legjobb bor közé már csak aranyérmesek kerültek
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!