Ha barbár nevet kap egy bor
Barbárünnep
2014-04-04 | Tóth Adrienn
Balkáni alapokon nyugvó világzenével, egy kortárs költőnő bordalával, egy lapos borítékból borosüveget elővarázsoló világbajnok bűvésszel, valamint Szakcsi Lakatos Béla Allegro Barbaro-improvizációval ünnepelték a Barbár negyedik, 2011-es évjáratának bemutatóját Szekszárdon. Az eseményen a most debütáló tétel mellett a korábbi évjáratok is a poharakba kerültek marharostélyos, erdei gombás őzragu, marhalábszár és füstölt véres hurka kíséretében. Az esemény apropóján ifj. Heimann Zoltánnal ültünk le beszélgetni a Barbárokról.
Melyek voltak az előzmények?
Borászatunk lépésről lépésre épült mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. A mai koncepció szerint működő pince alapkövét még az 1997-ben elkészített Cervus Cuvée jelentette. Ez volt az első olyan bor, amely már a szüleim elképzelése szerint született meg: a házasítás a világ felé történő nyitást is szimbolizálta, hiszen az alapját cabernet franc és kékfrankos adta.
A következő lépést az jelentette, amikor sok friss telepítésünk termőre fordult, például olyan ültetvények, amelyekhez a merlot és cabernet franc klónjai Franciaországból érkeztek. A területeink öt hektárról húszra nőttek az 1997-2006 közötti időszakban.
Ekkor már rendelkezésre állt a szőlő, így fel kellett tennünk magunknak a kérdést, hogy milyen borokat szeretnénk belőlük készíteni. Ebből a törekvésből született meg a Stílusgyakorlat-sorozat. Az elnevezés ugyan egy munkanévnek indult, de végül úgy döntöttünk, hogy konkrétan így jelentetjük meg a piacon. A kérdés lényege az volt, hogy mit kezdjünk a francia klónokkal és a Gál Tibor tanácsára behozott olyan francia és olasz szőlőfajtákkal, mint a tannat és a sagrantino. Végül e munka eredményeképp született meg 2006-ban először a Barbár.
Milyen koncepció alapján készült el végül ez a bor?
Az alapját a cabernet franc és a merlot adta. Ezt részben a tannattal egészítettük ki, amely egy vaskos, izmos bort adó szőlőfajta, amelyre egyaránt jellemző a magas sav- és tannintartalom, valamint az ízgazdagság. Mindehhez még kékfrankost adtunk, hiszen ez savai révén eleganciát, könnyedséget visz a borba, egyúttal hozzájárul ahhoz, hogy a végeredmény jól iható legyen. A cél az volt, hogy a tannat és a kékfrankos bevonása által a bor több legyen, mint egy klasszikus bordeaux-i házasítás.
Mekkora jelentőséggel bír ez a bor?
Úgy gondolom, a Barbárnak köszönhetjük, hogy országosan ismertté váltunk.
Honnan jött a név?
Az ötlet az édesapámé volt, de sokáig érett bennünk, mire mellette döntöttünk. Az inspirációt Bartók Béla Allegro Barbaro című zongoradarabja szolgáltatta. A műről érdemes tudni, hogy Bartók dacból írta, amikor azzal kritizálták, hogy a zenéje barbáros. Párhuzamot éreztünk magunkban a darab és a bor között, hiszen bár utóbbi is az erőről és az újszerűségről szól, mégsem mondható durvának.
Számomra ezzel kapcsolatban fontos emlék, hogy amikor Geisenheimban elkezdtem egyetemre járni, feltettem magamnak a kérdést, hogy hol is helyezkedünk el mi valójában a borvilágban. Az első évben még bizonytalan voltam. Aztán lassan kialakult egy baráti társaság, akikkel gyakran kóstoltunk együtt. Egyszer szerveztem nekik egy évjáratkóstolót, ahol bemutattam a borainkat, az első Cervustól a 2006-os Barbárig. Aztán olyan jó lett a hangulat, hogy táncra perdültem, eljártam egy kalotaszegi legényest.
A táncra és a Barbárra érkező reakció döbbentett rá, hogy van a kultúránknak egy olyan aspektusa, amely teljesen ismeretlen és nagyon izgalmas a külső szemlélő számára. Nekem a barbárság ezt a sorok között felsejlő értéket is jelenti.
Mely évjáratok követték a 2006-os bort?
2007, 2009 és2011. Ha e négy bor érési pályáját nézzük, számomra most a 2006-os van a csúcsán, az a leginkább kiteljesedett. Érett, komplex, mégis a hűvösebb nyár miatt savainak köszönhetően elegáns. A 2007-es és a 2009-es most fejlődő stádiumban van, erőt sugároznak, de még szétbogozhatatlanok, nem értek fel a csúcsra. A 2011-es pedig nagyon friss, most nyolc hónapja van palackban.
Történtek-e változások az egyes évjáratokban?
Az alapkoncepció változatlan, maximum a fajtaarányok tekintetében mentek végbe kisebb átalakulások, mindig az évjárat adottságainak megfelelően. Ha magát a folyamatot vizsgáljuk, egy lényeges lépést ugyanakkor kiemelhetünk. A 2010-es évjárat óta a szüretkor beérkező fürtöket szigorúan osztályozzuk, válogatjuk. A 2011-es meleg évjáratban a töppedő fürtöket különválogattuk, azok nem kerültek bele a Barbárba. A tannat esetében ez a beérkező gyümölcs 10%-át jelentette.
Milyen célból teszitek ezt?
Egyrészt azért, hogy a gyümölcs frissebb aromákat közvetítsen, másrészt ez az alkoholtartalom visszafogásának legkézenfekvőbb módja, egyúttal elkerüljük a lekvárosságot és az esetleges oxidált aromákat.
Bár a 2011-est még csak most mutattátok be, a jövőbe tekintve hadd kérdezzünk arról, készül-e Barbár a következő évjáratokban.
A 2012-es már elkészült, összeházasítottuk, és várhatóan még idén sor kerül a palackozására. 2013-mal kapcsolatban még nem döntöttünk, ami valószínű, hogy ha elkészítjük is a csúcsborainkat, azok tételszáma nem lesz olyan nagy. Szakmailag érdekes évjáratnak tartom 2013-at, mert ugyan nélkülözi azt a fokú koncentrációt, amely a megelőző évekre jellemző volt, de cserébe egyensúlyos, elegáns és szerintem nagyon jól érlelhető lesz.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!