A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Kéknyelű

2008-03-17 | Tóth Adrienn



 

Akárcsak nálunk, a kéknyelű német nyelvterületen használt neve is a levélnyél kékes-vörös árnyalatára utal. Származása konkrétan ismeretlen, feltehetően régi magyar fajta, hungarikum. Az ország borvidékei közül hagyományosan Badacsonyhoz kötjük.

 

A kéknyelű ajánlott fajtaként ma is kizárólag Badacsonyban van jelen, engedélyezettként azonban telepíthető a Balaton-felvidéki borvidék Káli körzetében. Összességében mégis kevéssé elterjedt.

A kéknyelű azért különleges, mert megmaradt ősi valójában, ugyanis nem képes önbeporzásra, hanem egy másik szőlőre van szüksége ahhoz, hogy ez megtörténjen. Sokak szerint pont ebben a kuriózumban rejlik piaci potenciálja is. Azt mondják, hogy erre kellene felhívni a világ figyelmét. Hiszen végül is nincs sok más szőlő, amelynek szexuális élete lenne. A kéknyelű párja a budai zöld, amellyel vegyesen kerül telepítésre.

A két különböző szőlőfajta aránya körülbelül 70:30, a kéknyelű javára. Azt is tudni érdemes, hogy nem feltétlenül soronként váltogatják a fajtákat, az is lehet, hogy egy sorba többféle tőke kerül.

 



Külön érdekesség, hogy mostanában a budai zöldnek riválisa akadt a nem olyan rég nemesített rózsakő személyében. Ez a szőlőfajta a budai zöld és a kéknyelű keresztezésével jött létre, ízben közelebb áll a kéknyelűhöz. Ennek eredményeként szüretelni is könnyebb, a legtöbb esetben nem válogatják.

Jelenleg hazánkban szinte kizárólag a Badacsonyi borvidéken termesztenek kéknyelűt. Az utóbbi években több pincészet jelent meg a piacon: az Istvándy és Németh Pince, Nyári Ödön, az Imre Borpince, a Sipos Borház, a Villa Tolnay, a Laposa Pincészet, de - a talán legismertebb - Szeremley Pincészetet se felejtsük ki.

A kéknyelű bora jó évjáratokban testes, elegáns savú, jó minőségű bort ad.


Címkék

kéknyelű

Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!