Ha Puglia, akkor primitivo
Mark Shannont kérdeztük
2015-05-14 | Tóth Adrienn
Többször feltettem már a kérdést magamnak, vajon a primitivo kékszőlő-fajta bírna-e a mai nemzetközi ismertségével, ha nem derült volna ki, hogy igazán közeli rokonságban áll a kaliforniaiak „hazai” fajtájával, a zinfandellel. Az egyértelmű, hogy a kapcsolatból és az emiatt megnövekvő érdeklődésből profitált Puglia, és ez nemcsak a fogyasztói kereslet emelkedése kapcsán tapasztalható, hanem például azáltal is, hogy olyan borászok alapítottak pincészetet a délolasz tartományban, mint interjúalanyunk, Mark Shannon az A Manótól, amelyet az IFDT forgalmaz itthon.
Hogy fújta a szél Pugliába?
Kaliforniában végeztem borászként, és akkoriban az egyetemen érdekes kérdésnek tekintettük a zinfandel szőlőfajta eredetének feltárását. A kaliforniaiak számára azért volt fontos ez, mert a saját szőlőfajtájuknak tekintették; mi persze a tanulmányainknak köszönhetően tisztában voltunk azzal, hogy Vitis vinifera fajtaként nem jöhetett máshonnan, csak az óvilágból.
Egy növénypatológus látogatott ebben az időszakban Pugliába, ahol figyelmes lett egy primitivo nevet viselő szőlőfajtára. Miután visszatért, azt mesélte nekünk, hogy számára ugyanúgy nézett ki, mint a zinfandel. Ekkor már konzulensként dolgoztam Szicíliában, és annyira felcsigázta a kíváncsiságomat a hír, hogy úgy döntöttem, ezt a saját szememmel is látnom kell.
Rengeteg zinfandelt volt lehetőségem elkészíteni még Kaliforniában, ezért úgy éreztem, képes leszek majd a szőlőfajta felismerésére. Emlékszem arra, hogy mikor megérkeztem, az fogalmazódott meg bennem, hogy előttem fekszik a legszebb ültetvény, amelyet valaha is láttam. A szőlő pedig egyértelműen a zinfandelre emlékeztetett.
1998-ban jártunk ekkor. Annyira jók voltak az első benyomásaim, hogy már alig vártam, hogy a borokat is megkóstolhassam. Ekkor azonban óriási csalódásban volt részem, a borok rettenetesek voltak. Egyszerűen nem értettük a helyzetet, hiszen adva voltak ezek a csodálatos szőlőfürtök, akkor hogy készülhettek belőlük ilyen rémes borok? Ekkor döntöttük el, hogy magunk fogunk primitivót készíteni, és ezzel megszületett az A Mano pincészete.
Kaliforniai borászból lett pugliai. Mennyiben térnek el a klimatikus körülmények a két borvidéken?
Kalifornia és Puglia időjárási viszonyai eléggé hasonlóak. Tapasztalataim szerint a világ legjobb szőlőtermő területei általában meleg klímával bírnak. Komoly nehézségeket támaszt egy gazda elé az, ha meleg nyár nélkül kell megfelelő érettségű szőlőt produkálnia. Ha a két borvidéket összehasonlítjuk, a legnagyobb különbséget a terroir jelenti. A mi borainknak olasz íze van, amely csak Olaszországból eredhet.
Helyi fajtákkal dolgozik. Miért döntött ezek mellett azután, hogy borászként korábban komoly tapasztalatokra tett szert a nemzetközi fajták kapcsán?
Valóban kizárólag helyi fajtákból készítünk bort, Pugliából nézve nem látom izgalmasnak a nemzetközi szőlőfajtákat. A helyi fajtakínálat több mint 2500 év alatt fejlődött itt ki, így a lehető legmagasabb fokon alkalmazkodott a környezethez.
Az első fajta, amely a tartomány nevét hallva a borkedvelők eszébe jut, egyértelműen a primitivo. És ez szerintem azért van így, mert a primitivót könnyű megszeretni. A belőle készülő borok bársonyosak, és gyümölcsöket, a friss málna aromáit juttatják az ember eszébe. Általában jól fogyaszthatóak, és szinte bármely ország konyhájában könnyű találni hozzá illő fogásokat. A fajta egyediségéhez az is hozzájárul, hogy különböző stílusokban is elkészíthető a könnyed, gyümölcsös daraboktól egészen az szárításos technológiával készített, úgynevezett passito borokig, vagy a testes, reserve tételekig.
Mely más szőlőfajtákban lát még fantáziát?
Több olyan szőlőfajta is található itt, amely komoly potenciált mutat, csak egyelőre kevésbé ismert a világ többi részén. Ilyenek a fiano, a falanghina, a verdeca és a greco fehér fajtái, rozéalapanyagnak a primitivo mellett szívesen használom az aglianicót, a vörösborok kapcsán pedig nem feledkezhetünk el a negroamaróról, amely hogyha kellő törődéssel készül, csodálatos, virágos jegyeket mutat.
Ezeken túl olyan különlegeséggel is számolhatunk, mint a susumaniello kék szőlő, amely a mi portfóliónkban az Imprint of Mark Shannon borokban kap helyet.
A pincészet legmagasabb kategóriába sorolt primitivóját Prima Manónak nevezik; mi teszi ezt különlegessé?
A Prima Mano, ahogy a többi borunk, a szőlőben készül. Ahogy egyébként, e bor esetében sem hiszek a pincében a borok megszületésének folyamatába történő beavatkozásban. Egyszerűen arról van szó, hogy a szőlő beszél hozzám, én pedig beszélek a szőlőhöz. Amikor pedig megkóstolok egy fürtöt, érzem rajta, hogy milyen borrá szeretne válni, és a munkám ebben az esetben mindössze annyi, hogy e folyamat megvalósulását segítsem.
Ugyanakkor hiszek abban, hogy a magas minőség elérése érdekében mindehhez szükség van egy tiszta, hűvös környezetre, amely mentes a beáramló meleg hőhatástól és a levegőáramlatoktól.
A Prima Mano alapanyaga egy igen idős ültetvényről származik, amelynek talaja vörös agyagos és közel fekszik a Jón-tengerhez. Ennek köszönhetően a gyümölcs itt hamar érik, és intenzív karakterre tesz szert.
Nem véletlen, hogy az innen származó szőlő mindig az A Mano Primitivóba kerül. Ugyanakkor a kiemelkedően magas minőséget produkáló évjáratokban egy kisebb mennyiséget elkülönítek, amelyből elkészül a Prima Mano. Az eddigi tizenhét évjáratunkból eddig hatban volt erre példa.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!