Hogyan értelmezhetjük egy bor illatát?

Borfogyasztó leszek! 3. rész

2013-06-29 | Tóth Adrienn

Kezdő, ámde tudatossá válni szándékozó borfogyasztókat felkészítő sorozatunk harmadik részében beleszagolunk a borospohárba! Miután megvizsgáltuk a kezünkben tartott poharat a szemünk segítségével, épp ideje, hogy bevessük az orrunkat is. A bor illata rengeteg különböző vegyületből épül fel, amelyeket úgy szoktunk jellemezni, hogy meghatározzuk, leginkább mire emlékeztetnek minket. Birsre? Meggyre? Lószőrre?

Az első szippantás

Különleges eszköz az orrunk, kinek előbb, kinek utóbb adaptálódik az őt körülvevő világhoz. Ennek köszönhető, hogy ha sokáig ülünk egy szobában, akkor meglepődve tapasztaljuk, amikor egy újonnan belépő érez valamit, amit mi nem. Ez persze sok esetben jól jön, hiszen a gyors hozzászokásnak köszönhető, hogy egy nem túl markáns illat állandó jelenléte nem köti le folyamatosan a figyelmünket.

Így bár orrunk alkalmazkodó készsége az élet sok területén hasznos, a borkóstolásnál ez nem feltétlenül szerencsés. Épp ezért van óriási jelentősége az első szippantásnak. Az esetek többségében ugyanis már szinte sosem kapjuk vissza azt az intenzív élményt, amit az első alkalommal éreztünk, amikor beleszagolunk a pohárba, maximum hosszabb szünet vagy egy másik bor után. Ezért amikor először vesszük kezünkbe a bort, és beleszagolunk, nagyon fontos, hogy maradéktalanul a bor illatára összpontosítsunk.

Az első, a második, a harmadik

Persze tény az, hogy a borok illata folyamatosan változik, tehát egy benyomásból nem lehet végleges véleményt alkotni. A legjobb eset persze az, ha az első pillanatban biztos fellépésű, jó benyomást keltő, határozott illattal találkozunk. Van azonban úgy, hogy egy bor illata egészen visszafogottan indul, de rövidebb-hosszabb szellőztetés után kinyílik, és magához tér, vagy épp fordítva, akadnak olyan illatfelhők, amelyek gyorsan a semmibe vesznek, mintha nem is lettek volna. Sajnos az sem kizárt, hogy elsőre egy kellemetlen illatba ütközünk, amely vagy kiszellőzik, vagy marad.

Miként jellemezhető akkor egy ilyen mértékben változó tapasztalat? Nos, az illatnak része a változatosság, tehát ugyanúgy leírható dinamikája, kezdete, hullámai, hosszúsága, kitartása. Annak érdekében, hogy ne vesszünk el a részletekben, és ne egy végtelen felsorolásból álljon jegyzetünk, érdemes kiemelni néhányat a legkarakteresebb jellemzők közül. Ugyanakkor, ha súlya van a leírásunknak, netán vakon kóstolunk, és végül tippelnünk kell fajtára, borvidékre vonatkozóan, javasolt minél több benyomás rögzítése.

Ne ítélj elsőre!

Több éve volt, hogy egy Master of Wine-jelölt előadásán hangozott el egy azóta is fontosnak tartott gondolat. Mivel ezeknek a világszínvonalú boros tudással rendelkező szakembereknek az a feladatuk, hogy vizsgahelyzetben borokat ismerjenek fel, egyáltalán nem mindegy, milyen jegyzeteket készítenek kóstolás közben.

Hogyan értelmezhetjük egy bor illatát?

Tehát abban az esetben, ha az élet próbára tesz, és ismeretlen bort kell kóstolni, azt javasolják, hogy gondolkodás nélkül mindent írj le, amit csak érzel anélkül, hogy következtetéseket vonnál le belőle. Különösen igaz ez az illat vizsgálatakor, hiszen az ilyenkor megfogalmazódó benyomások megvezethetnek az íz érzékelésekor.

Ha előítélettel állsz neki az illat felismerésének, a feltevéseidnek megfelelően fogsz érzékelni, azt véve észre a kortyból, ami beleillik a képbe, és esetleg elsiklasz afelett, ami nem. Pedig előfordulhat, hogy az illat által meghatározott képnek ellentmond az ízvilág vagy éppen a bor szerkezete.

Merülj el az illatokban!

Az illat meghatározásakor a tisztaságról, az intenzitásról és az illatjegyekről szoktunk beszélni. A tisztaságot általánosságban úgy foghatjuk meg, hogy kellemes vagy kellemetlen illatot érzünk.

A legtöbb analitikai alapon működő pontrendszer egy skálán értékeli az illat intenzitását. Minél erőtelesebb ez az elem, annál több részpontszámot kap a bor. Tagadhatatlan, hogy egy teljesen neutrális illat kevés élvezetet okoz, ám nem szabad elfelejteni, hogy az illatos fajták többsége könnyedebb bort jelent, míg a tartalmasabb, hosszabb időt palackban töltő tételeknél előfordulhat, hogy időt kell adni a bornak, mire kinyílik, és valószínűleg később sem lép majd ki a pohárból az illat.

Az illat intenzitásától érdemes elkülöníteni annak összetettségét. Egy egydimenziójú virágos, gyümölcsös illat tombolhat a pohárban, ha más karaktert nem érzünk mellette, akkor illatvilága mégsem ad akkora élményt, mint egy közepes intenzitású, de több elemből felépülő illat, amelyben egyszerre fedezzük fel a szőlőből eredő primer jegyeket, a borkészítés és a hordós érlelés szekunder illatait, valamint a palackos érleléssel kialakuló tercier illatkaraktert.

Az illat elemzése szinte végtelen, hiszen ha belegondolunk, akkor is összetett az illat, ha több jegyet érzünk egyszerre, és akkor is, ha egymás után hullámokban változik, mindig mást adva.

A borok illatának elemzése egy, valószínűleg végtelen hosszúságú téma, épp ezért most megálljt szabunk, és inkább arra kérünk mindenkit, amikor legközelebb egy pohár bort fog a kezébe, csukja be a szemét, zárja ki a külvilágot, és merüljön el annak szépségeiben, furfangjaiban, fordulataiban, csak hogy utána még szívesebben kóstolhasson.

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!