A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Hordók magyar tölgyből

Jegyzetek egy kádárelőadásról 1. rész

2013-05-21 | Tóth Adrienn


Hordók magyar tölgyből

A hordó titkairól tartott előadást Flódung Kristóf, az Európai Kádárok ügyvezetője a május 13-án megrendezett Zwack Open kóstolót megelőzően Budapesten, a Zwack Múzeum és Rendezvényközpontban. A hordóismereti óra kezdetén Domokos Attila foglalta össze a borász és a kádár kapcsolatának kényes voltát, majd négy különböző hordóban érlelt 2012-es Betsek Furminton keresztül prezentálta a gyakorlatban is a különböző korú és forrásból származó hordók hatását a borokra.


 

Domokos Attila megosztotta az egybegyűltekkel: ahogy a fogyasztó és a borász kapcsolatában oly gyakran merül fel a bizalom jelentősége, ugyanez igaz a borászok és a kádárok relációjára is. A különbség annyi, hogy itt a borásznak kell megbíznia hordóinak megalkotóiban, hiszen ha sikerül megküzdenie az időjárással, a szőlőbetegségekkel, leszámolnia az esetleges károkkal, és megszületik egy szép tétel, amelyet ezt követően hordóba tesz, hosszú időt és sok energiát igénybe vevő munkája akár egy-két hét alatt is tönkremehet. És itt nem arra kell gondolni, hogy elfolyik a bor, hanem arra hogy a faalapanyag nem megfelelő érlelése, szárítása és pörkölése miatt esetleg nem lesz tökéletes a hordó.

Flódung Kristóf az Európai Kádárok kapcsán alapvető tudnivalóként összefoglalta, hogy az olasz–magyar vegyesvállalat létrejöttét megelőzően ő már régóta foglalkozott hordókészítéssel. Szívesen emlékszik vissza arra, amikor az első nagy villányi borok megszületése érdekében Bock Józseffel vagy Tiffán Edével folytatott kísérleteket a barrique érlelés területén. Mint elmondta, akkor még az út elején voltak a borászok és a kádárok egyaránt.

Nemcsak magyar borászokkal működött azonban együtt, hanem Olaszországba is szállítottak hordókat. Innen a kapcsolat azon három családdal, köztük Antinoriékkal, akik végül befektettek a magyar alapanyagból dolgozó kádárműhelybe, és létrehozták az Európai Kádárokat.

Az új cég létrejöttével nem változtak a prioritások, továbbra is a legjobb minőségű alapanyagból előállított hordók létrehozása volt a fontos. Ehhez kizárólag magyar tölgyet használnak fel. Ezt a gyakorlatot erősíti meg az is, hogy tudható, régen Franciaországba is szállítottak faanyagot innen, olyan jó minőségűnek tartották azt.

Hordók magyar tölgyből

Idővel persze, ahogy bővült a tudás, finomodott a technológia és szélesedett a kínálat. Egyre nagyobb tudatosságra tettek szert abban a kérdésben, hogy milyen eltérő ízhatást is eredményeznek a különböző faalapanyagok. Megfogalmazódott az összefüggés, akár egy bor esetében, egy fánál sem mindegy hol nő, itt is beszélhetünk a terroir jelenségéről.

Magukról a tölgyfákról megtudhattuk, hogy 100-150 éves korukra érik el a vágásérett állapotot. Ez alatt az idő alatt naponta átlagosan 400 liter vizet vesznek fel. Ha ez alapján belegondolunk, hogy egész életükben több millió liter víz áramlik át egy tölgyfán, könnyű belátnunk, hogy a vízben lévő anyagok egy része valószínűleg lerakódik a fa sejtjeiben. A kádár tudja azt, hogy ez a mozgás nem egyirányú, hanem visszafelé is lejátszódik, amikor bor kerül a hordóba, és ennek óriási a jelentősége.

Cikkünket holnap folytatjuk.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!