A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Mit tudsz Dél-Afrikáról?

Megoldás

2013-08-06 | Tóth Adrienn


Dél-Afrika egyike az újvilági bortermelő országoknak, amelyeket hajlamosak vagyunk gyorsan egy kalap alá venni. Pedig az eltérő természeti adottságok következtében itt is jelentős lehet a különbség az egyes borvidékek borai között. Az öt kérdés után most következzenek a megoldások, magyarázatokkal kibővítve.


A kérdésekhez kattints IDE!

1. A Dél-Afrika partjait mosó óceánok jelentős hatást gyakorolnak az itteni borvidék klímájára. Melyik állítás NEM igaz?

A helyes válasz a B: a vízfelületről visszaverődő napsugarak közvetlen hatása a partvidéktől távol eső területeken is érezhető.

A nagy vízfelületek hatása hazánkban is jelentős, kiegyenlítik a hőmérséklet-különbségeket, mérséklik az extrém meleget és hideget. A napsugárzásnak a tó felületéről visszaverődő hatása a Balaton partján is megfigyelhető, de ez jelentős mértékben csak azon területeken gyorsítja fel az érést, amelyek közvetlenül a vízre néznek. Dél-Afrika nem vízpart mentén fekvő ültetvényei esetében ugyanez igaz.

2. Az ókori szőlőkultúrát követően mikor indult el európai mintára a tudatos szőlőművelés és borkészítés újra Dél-Afrikában?

A helyes válasz a B: 1655.

Az Európából induló felfedezőknek köszönhetően a 16. században a római birodalom után újra terjedni kezdett a minőségi szőlő- és borkultúra a világon. 1530 körül Japán és Mexikó voltak az elsők, amelyet néhány évtized múltán Argentína és Peru követett. A következő fontos lépcsőfok Dél-Afrika volt, ahol 1655-ben indultak el a telepítések. Ezt követte Kalifornia 1697-ben, Ausztrália és Új-Zéland pedig 1813-ban zárta a sort.

3. Dél-Afrikában egy fajtát mindenképpen helyiként kezelünk, mégpedig a pinotage-t. Mely fajták keresztezéséből született?

A helyes válasz a C: pinot noir és cinsault.

Abraham Perold professzor munkájának köszönhetően 1925-ben született meg a pinotage, amely két szőlőfajta keresztezésének gyümölcse. A pinot noir mellett a másik szülő a cinsault, amelyet ezen a vidéken hermitage-nak is neveztek ebben az időben. A cél az volt, hogy a pinot noir nagyságát kombinálják a cinsault megbízhatóságával. A pinotage fajtával házasításokban is foglalkoznak, a nemzetközi terminológiában elterjedt „cape blend” elnevezés olyan vörös házasításokat jelent, amelyek általában 30-70% pinotage-t tartalmaznak.

4. Szemléletmódját tekintve miben különbözik az 1973-ban Wine of Origin (WO) program az Európának példát szolgáltató Appellation d'Origine Contrôlée (AOC) rendszertől?

A helyes válasz az A: A WO leginkább a címkézést szabályozza, nem tér ki a AOC által borvidékekre engedélyezett fajtákra, művelési módokra, öntözésre, terhelésre.

A helyi bortörvény ezen felül a földrajzi kategóriákat négy szintre osztja. A négy legnagyobb terület aztán egyre kisebb alrégiókra osztható, ezek határait azonban kevésbé egy borászati koncepció, mint inkább a közigazgatási határok szabnak meg.

5. Stellenbosch Konstancia után a második leghosszabb múltra visszatekintő borvidék, ahol az első tőkéket 1679-ben telepítették. Milyen irányban helyezkedik el Fokvároshoz képest?

A jó válasz az A: keletre.

Stellenbosch negyvenöt kilométerre található Fokvárostól a keleti irányban. A borvidék az ország termésének 14%-ért felel. Klímáját az őt körülvevő Helderberg, Simonsberg és Stellenbosch hegységek, valamint a Hamis-öböl befolyásolja. A vidék elsősorban vörösborairól ismert, amelyek jellemzően cabernet sauvignon, merlot, pinotage és shiraz szőlőfajtákból készülnek.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!