Téli lélekmelegítő

A forralt bor

2009-02-07 | Schadler Zsófi

Néha már előfordul, hogy kibújik a Nap a felhők mögül, de legtöbbször még mindig szomorkás, hideg, szürke napokat élünk túl. Mi más deríthet minket jobb kedvre ebben az időben, mint egy pohár, gőzölgő, illatos, fűszeres, forralt bor?

Kis anyakönyvi kivonat

Ahogy Európában a bor elterjedése a rómaiakhoz kapcsolódik, a forralt bor fogalmának eredete is tőlük ered, csak éppen „fűszer bor” névvel illették, mely az eltarthatóság növelésének érdekében született meg.

Magyarul: a borok romlásakor keletkező rossz ízt előzték meg méz, fahéj, ánizs, szegfűszeg, koriander, gyömbér, bors, kakukkfű, babérlevél és esetleg narancsvirág vagy rózsavíz hozzáadásával, melyet ekkor még hidegen fogyasztottak.

A hűvös napokban a szükség aztán rávitte az embert, hogy tűzben forrósított kővel, vagy vasrúddal felmelegítse a bort, megalkotva ezzel a ma is ismert forralt bort.

A középkorban már neve is volt a készítménynek: "Clairet" vagy "Hippocras". A Hippocras szó Hippokratész, a híres görög orvos nevéhez fűződik és egyesek szerint katalán gyökerekhez is visszavezethető. Hippokratész szerint a fűszeres forralt bor kiválóan alkalmazható diéták során ill. jelentősen elősegíti az emésztést.

Nagyon sok néven ismerik, és nagyon sokféleképpen készítik. Hazánkban is elterjedt, de főképp a német nyelvterületen használt neve a Glühwein. Ausztriában a „Jägertee” néven emlegetik a puncsot, amelyet fekete tea, fűszerek, cukor és rum vagy egyéb gyümölcspárlat felhasználásával készítenek.

A skandináv országokban ”glögg”-ként fogyasztják, mely gabonapálinka vagy vodka hozzáadásával is készülhet. Kísérőként mazsolát és pucolt mandulát kínálnak. Svédpuncs néven is találkozhatunk vele.

Moldvában ”izvar” megnevezést kapott, és vörösborból fekete borssal, mézzel készül. A franciák elegánsan „vin chaud”-nak, meleg bornak nevezik. Brazíliában a neve „quentão”, ami azt jelenti, hogy „nagy forró”.

Mindenki másképp csinálja, a legáltalánosabb ízesítéshez szegfűszeg, szegfűbors, ánizs, fahéj-, illetve vaníliarúd, citrushéj szükséges.

Az alapvetően egyszerű ital elkészítésének is vannak azonban alapszabályai

1. A jó forralt borhoz jó bor kell, tévhit, hogy a kannásborok a forralt borra vannak kitalálva.

2. A fűszerek nem helyettesíthetők akármivel, pl.: citrushéjat nem váltja ki a narancs vagy citromlé.
3. A bort a fűszerekkel, vagy a fűszerekből vízben főzött esszenciával együtt kell melegíteni.
4. A forralt bort sohasem szabad forralni...
(Legfeljebb 80 fokig hevítsük, mivel a bor alkoholtartalma 83 fokon elpárolog, így maximum 7% lesz a forralt bor alkoholtartalma.)
Ugyanis amellett, hogy a forraláskor elveszti alkoholtartalmát és eredeti aromáját, a cukorbontás mellékterméke, ún.: hydroxy-methyfurfural képződik, melynek rákkeltő hatása lehet.

Vannak, akik fokozzák a forralt bor élvezeti értékét, különböző rövid itallal vagy párlattal, mint pl.: rummal, brandy-vel, konyakkal esetleg vodkával. Ez esetben azonban már inkább beszélhetünk puncsról, mint sem forralt borról, mely kizárólag fehér- vagy vörösbort tartalmaz alkoholként.

Puncs („pantsch“ hindi nyelven ötöt jelent):
Indiából származik ez a fűszeres forró ital, melyet eredetileg a következő ötféle alapanyag felhasználásával készítettek:
arrak (rumhoz hasonló aromájú, cukornád- vagy rizspálinka), cukor, citrom, tea vagy fűszerek és víz.
Egyik variációja a tojáspuncs, melyet tojáshabbal és rummal illatosított tojássárgával készítenek.

Szilveszteri puncs avagy a krampampuli

1900 körül készítették először Németországban szilveszterkor. (A pezsgő csak később jött divatba.) Fűszeres, forralt bor az alapja, melyet apróra vágott friss és aszaltgyümölcs keverékére öntenek, egy tűzálló tálba. Erre rostélyt vagy egy speciális rácsot helyeznek, amelyre cukorsüveget állítanak vagy régebben kockacukorból süveg formájú tornyot építettek, majd magas alkoholtartalmú rummal (60 vagy 80 %-os Stroh vagy Spitz rum) locsolják meg, végül meggyújtják. Így a cukor lassanként megolvad, és karamell formájában találkozhatunk vele a forralt borban. Utolsó lépésként felönthetjük pezsgővel vagy borpárlattal.

Kivételt képez természetesen a „gyermek forralt bor”, mely alkoholmentes és a bort gyümölcslé pótolja.

A forralt bort iszogatni pedig még kellemesebb, ha kínálunk hozzá néhány falatot.
Hagyományosan sült gesztenyével, mézeskaláccsal, gyümölcskenyérrel vagy mandulával, mogyoróval, egyéb olajos magvakkal vagy más édes, illatos kekszekkel, ínycsiklandó párosítás lehet.

A forralt bort sokszor isszuk azért, mert egyszerűen finom és nem lehet ellenállni a pohárból felcsapó párának. Ezentúl azonban fűszeressége és méztartalma miatt egy könnyedebb megfázást is legyűrhetünk a segítségével. Azoknak tehát, akik még csak kacérkodnak a betegség gondolatával, vagy egy kellemes, belsőséges estén kívánnak eltölteni szeretteikkel, itt az idő a forralt bor készítésre, mielőtt még kitavaszodik.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!