A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Tíz tudnivaló a rozéról

A szezonalitás jegyében

2012-05-11 | Tóth Adrienn


Tíz tudnivaló a rozéról

Amint a nappali hőmérséklet huszonöt fok fölé emelkedik, exponenciálisan megnő a rozék iránti igény. Komoly borkóstolók sokszor nem is igazán tartják bornak a műfajt, pedig borkészítés szempontjából egyáltalán nem könnyű ez a stílus, amelynél különösen nagy jelentősége van a tisztaságnak és az egyes munkafolyamatok időben történő elvégzésének. Rozét csak annak könnyű csinálni, aki még sosem próbálta. Most tíz tudnivalót gyűjtöttünk össze a rozékról, hogy erre az igazán gondűző italra új szemszögből tekinthessünk.


1. A borokkal való ismerkedés korai fázisában általában tisztázódik mindenkiben az, hogy a rozé nem vörös- és fehérbor házasításával készül, hanem oly módon, hogy a kék szőlőt a vörösboroknál rövidebb ideig tartják héjon. Jellemzően pár óra áztatás után kipréselik, és így a héjban lévő színanyag épp csak megfesti a mustot.

2. Ezen szabály alól azonban van egy igen különleges és drága kivétel, mégpedig a rozé champagne. A tradicionális pezsgőkészítés otthonában ugyanis a rövid idejű áztatás gyakorlata mellett engedélyezett az is, hogy a döntően fehér színű alapborokhoz egy kevés vörösbornak elkészített pinot noirt vagy pinot meunier-t házasítsanak.

3. A rozé elnevezést mi is a franciáktól vettük át, címkéinken az eredetinek megfelelően roséként írjuk. Máshol elterjedt szinonima még a spanyol rosado vagy az olasz rosato.

4. A rozékészítésre vonatkozó általános elméleten túl a gyakorlatban két iskolát tartunk nyilván. Az első esetében szokott elhangozni: rozéra szüreteltünk. E bortípus ropogós savai és friss gyümölcsaromái miatt ugyanis sokan korábban szedik le a szőlőt, mint ha ugyanabból a fajtából vörösbort készítenének. Az így rendelkezésre álló alapanyagot rövid áztatás után kipréselik, majd jellemzően tartályban dolgozzák fel.

5. A második csoportot a nemzetközi borvilág saignée technológiaként tartja számon. Ebben az esetben a rozé a vörösborkészítés mellékterméke. Kevésbé önmagáért, mint inkább azért születik meg, hogy általa a héjon ázó léről leválasztott must sűrűbb, testesebb, aromagazdagabb vörösbort adjon. Ezek a rozék – köszönhetően a későbbi szüretnek – társaikhoz képest testesebbek, szerkezetükben és aromájukban is elindulnak a vörösborok felé.

6. Hazánk valamennyi kék szőlővel rendelkező borvidéke alkalmas a rozé alapanyagának előállítására. Népszerűsége folytán szinte mindenki foglalkozik vele. Bár pontos statisztika nem áll a rendelkezésünkre, az erre a célra legtöbbször használt szőlőfajta valószínűleg a kékfrankos, már csak a szőlő hazai elterjedtsége folytán is.

7. A névadó Franciaország rozétermelés szempontjából legfontosabb borvidéke Provence. A dél-francia tartományban komoly gazdasági jelentősége van ennek a műfajnak, a termelés több mint felét rozéborok adják. Ennek megfelelően olyannyira komolyan veszik a műfajt, hogy hivatalosan is meghatározták a lehetséges színárnyalatokat: sárgadinnye, őszibarack, piros ribizli, grapefruit, mangó, mandarin.

8. Franciaország és a rozék kapcsán nem hagyhatjuk ki Tavel nevét sem. A Rhône-völgyének déli részén fekvő borvidék kizárólag rozét készít, Tavel AOC eredetvédett név alatt csak ezeket lehet forgalmazni. Az alkalmazott szőlőfajta errefelé elsősorban a cinsault és a grenache, másodsorban a syrah és a mourvedre.

9. Könnyed teste, jellemzően lendületes savai és gyümölcsös aromái miatt nemcsak azért illik a nyárhoz, mert ilyenkor fogyasztjuk a legszívesebben, hanem azért is, mert ennek az évszaknak az ételei kifejezetten jól mennek hozzá. A sillerrel együtt teltebb példái kifejezetten jól működhetnek együtt paradicsomos ételekkel, karcsúbb, ropogós tételeit pedig sokféle salátavariációhoz feltálalhatjuk.

10. Ha pedig nyár és rozé, nem feledkezhetünk el a rozéfröccsről sem. Úgyhogy egy gyors ismétléssel zárunk a legfontosabb kategóriákat illetően. Kisfröccs – egy deci bor, egy deci szóda; nagyfröccs – két deci bor, egy deci szóda; hosszúlépés – egy deci bor, két deci szóda; házmester – három deci bor, két deci szóda, viceházmester – két deci bor, három deci szóda.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!