A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A fenntartható borok

Fontos fogalmak

2010-08-06 | Tóth Adrienn


A fenntartható borok

Az ok, amiért itthon kevesebb szó esik a borkészítés ezen aspektusáról, valószínűleg az, hogy a magyar fogyasztók kevésbé érzékenyek a környezetvédelmi kérdésekre. Más kultúrákban ezzel szemben komoly vita folyik arról, hogy vajon a magukat zöldnek mutató pincészetek tényleg egy missziót követnek, vagy pusztán marketingfogással élnek. Tény, hogy a fejlett fogyasztói kultúrákban az emberek - főleg a fiatal generáció - egyre több figyelmet fordítnak erre a kérdésre, így borok címkéin olyan fogalmak jelennek meg, mint a bio, a biodinamikus, a természetes.


 

Ellentétben a bio és biodinamikus gazdálkodással, a fenntartható termelésnek – bár léteznek regionális programok, amelyekhez csatlakozni lehet - inkább elvei vannak, mintsem pontos szabályai. Azonban a két fenti iskolához hasonlóan és a hagyományos technológiával ellentétben, a fenntartható megoldás kiindulópontja, hogy a különböző permetezőszerekkel szinte egyetlen élőlényre csupaszított földeken a műtrágyákkal felturbózott növénytermesztés nem egyszerűen zsákutca, hanem szakadék.

A fenntartható gazdálkodás persze nem csak a növényvédelemről és a hozzáadott tápanyagokról szól, hanem olyan szempontokat is figyelembe vesz, mint a víz- és az energiagazdálkodás, a természetes vízforrások megőrzése, a levegő tisztasága, az alkalmazottakkal való törődés, a csomagolás vagy a szállítás.

Mégis mik a legfontosabb szempontjai a „zöldgondolkodásnak” a bor tekintetében? Alapvetően a kérdés arról szól, hogy a szőlőhöz és a borhoz a lehető legkevesebb anyagot adják hozzá, a beavatkozások lehetőség szerinti kerülésével pedig a lehető legtermészetesebb szőlőt és bort állítva elő.

Az úgynevezett fenntartható gazdálkodás a ’20-as, ’30-as és ’40-es években kezdett kialakulni európai tudósok kísérletei által, akik a biogazdálkodás egy módosított variációján dolgoztak. Kiemelhető közülük Sir Albert Howard, aki a második világháború kirobbanása előtt Indiában próbálta megreformálni a mezőgazdaságot annak érdekében, hogy az lépést tarthasson a folyamatosan növekvő népesség igényeivel. Howard a megoldás kulcsát abban látta, hogy a mezőgazdasági termelés melléktermékeit, valamint az állatok trágyáját kell visszajuttatni a talajba, mert azok jobban támogatják a földet, mint a különböző szintetikus adalékok.

\"\"

Az ’50-es és ’60-as években azonban hirtelen más lehetőségekben láttak megoldásta mezőgazdaság irányítói. A növekvő populáció igényeire hivatkozva ekkor terjedt el az erősen gépesített, műtrágyázott és permezett termelési módszer alkalmazása nemcsak náluk, a keleti blokk országaiban, hanem Nyugat-Európában és Amerikában is, sőt annyira általánossá vált, hogy mára ez jelenti a „hagyományos mezőgazdasági termelést”.

Voltak azonban, akik úgy gondolták, a nagy mennyiségben, olcsón előállított élelemért túl nagy árat fizetünk, és bár a mainál halkabban, de tovább tökéletesítették a fenntartható mezőgazdasági módszereket. Pár évtized után hivatalosan is elismertté vált a fenntarthatóság koncepciója, mely a gazdasági életképesség és a környezetvédelem szempontjai mellett komoly figyelmet szentel a szociális hatásokra is, azaz a kis, családi gazdaságok megőrzésére.

A fenntartható gazdálkodás legközelebb talán az úgynevezett integrált termeléshez áll, amely az integrált növényvédelemből nőtte ki magát. És bár a két metódus jelentős átfedésben áll egymással, kialakulásuk oka különbözik. Míg az előbbi, a fent leírtaknak megfelelően egy komplex filozófia, addig az integrált növényvédelem inkább egy problémamegoldó modell, amely szintén a lehető legkevesebb permetezésre törekszik. Utóbbi rendszer ugyanis akkor jött létre, amikor a nagyipari gazdálkodás keretei között több termény esetén is eljutottak odáig, hogy már nem tudtak mit tenni, mert az újabb és újabb kártevők védettséget alakítottak ki a különböző, egyre erősebb vegyszerekkel szemben.

A fenntartható gazdálkodásra ma úgy tekintenek, mint a különböző, helytelenül alternatívnak hívott mezőgazdasági iskolák legenyhébb változatára. Ami valószínűleg pont annak köszönhető, hogy a bio, biodinamikus vagy természetes borok készítőivel ellentétben ez a módszer kevésbé definiált, így elkötelezett alkalmazói számára egy örökké tökéletesítésre szoruló életformát jelent, amelynek célja a minél jobb minőségű és minél természetesebb, autentikusabb bor.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!