A szüretre kész lesz az új pince!
Mérész Sándorral beszélgettünk 1. rész
2012-07-13 | Tóth Adrienn
Az Etyeki borvidék legkomolyabb fejlesztése jelenleg az Etyeki Kúriánál zajlik, ahol mind a termőterületek, mind a pincekapacitás megduplázódása várható a következő években. Az átalakítás folyamatáról, az új ültetvényekről, pinceépületről a főborászt, Mérész Sándort kérdeztük.
Pár éve dolgozol ez Etyeki Kúriánál. Pontosan mióta dolgozol Etyeken?
Akkor kerültem az Etyeki Kúrához, amikor úgy döntöttek, hogy egy nagyobb mennyiségű, állandó minőségű borkínálat kialakítása felé kötelezik el magukat. Ennek megvalósításához persze a szőlőterületek és a pincészet mellett egy folyamatosan itt dolgozó borászra is szükség volt. 2009-ben – meglepő módon – egy fejvadász cégen keresztül kerültem ide.
Milyen mértékű növekedést tűztetek ki célként magatok elé?
A korábbi 70-80 000-es éves palackszámot 150-200 000-re kívánjuk emelni. Ehhez azonban jelenleg sem az ültetvényeink, sem a pincénk kapacitása nem elegendő.
Kezdjük a szőlővel! Látható már területileg és fajták szempontjából, hogy milyen irányba szeretnétek továbblépni?
Alcsúton találtunk egy tízhektáros területet, amely elméletileg már a miénk. Az azon található tőkéket a terveink szerint még az idén kivágjuk, majd egy, a talaj számára pihenőként szolgáló időszak után két év múlva kezdjük meg a telepítést. Terveink szerint magas tőkeszámmal, hektáronként 5500-6000 növénnyel alakítjuk majd ki az új ültetvényt. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 16 hektáron termő 40-50 000 tőke mellett újabb 60 000 fordul termőre pár éven belül.
Milyen fajták kerülnek majd az új területre?
Ezt még nem döntöttük el véglegesen. Amiből biztosan lesz itt: a sauvignon blanc és a pinot noir. Ezeken túl egy fehér, magyar fajtával szeretnénk bővíteni a kínálatunkat. Itt felmerült a furmint és a hárslevelű is; én inkább az előbbi felé hajlok, de nem szabad elfelejteni, hogy a mi borvidékünkön már kockázatot jelenthet ennek a fajtának a késői érése. Úgy vélem, az új terület felső, dombos részein vannak a furmint számára megfelelő területek, de erről majd csak akkor tudunk biztosat, ha kipróbáltuk.
Az így jelentősen bővülő bormennyiség feldolgozására már nem alkalmas a jelenlegi pince.
Sajnos nem, de pincészet átalakítása már folyik. Nem csak a mennyiségi növekedés miatt történt ez így, a feldolgozó és az érlelő átalakítása egy több mint tíz éve tervezgetett lépés. Hiszen a birtok alapjául szolgáló pincét a ’90-es évek elején még Báthori Tibor építette; akkor modernnek számított, de mára végképp eljárt fölötte az idő.
Milyen koncepció alapján alakítjátok ki a borászatot?
Alapvetően, ahogy a címkénél és a borainknál, úgy az épület kialakításánál is az egyszerű, letisztult megoldásokat keressük, magát a technológiát sem kívánjuk túlbonyolítani. Egy gravitációs rendszert terveztünk meg, amelynél a bogyózó van legfelül, ezt rá tudjuk tolni a tartályokra, amelyekben a kék szőlőt akár kézzel is tudjuk csömöszölni, alul pedig a prés helyezkedik el.
A régivel szemben az új feldolgozó első számú előnye a mennyiségi előrelépésen túl az lesz, hogy minden egy helyen zajlik majd, a feldolgozástól és érleléstől a palackozáson át a tárolásig. Ehhez korábban sokat kellett mozgatnunk a borokat, most jelentős energiát és időt spórolhatunk meg a szállítások minimalizálásával.
Van azonban egy további előrelépés, amelytől már minőségi növekedés is várható: egy nagy kapacitású, alternatív energiát felhasználó, hőszivattyús hűtő-fűtő rendszert építünk ki, amely kiegészül egy „intelligens”, akár okostelefonról vezérelhető tartályszabályozó rendszerrel. Ezeknek köszönhetően összességében precízebbé válik majd a borkészítés. Ennek nemcsak a fehér- és rozé-, de a vörösborok fermentációja esetében is nagy jelentősége van, főleg ha belegondolunk, hogy ez utóbbi esetében a most kiépítésre kerülő hűtőautomatika előtt az ablakok nyitásával és zárásával igyekeztünk megoldani a problémát.
Milyen határidőket állítottatok magatok elé?
A pályázatot 2009-ben nyertük meg, és 2010-ben már el is indult a munka. Akkor a technológiát újítottuk fel, feldolgozó sort, tartályokat vettünk. Az idei feladat a gépesítés befejezése, a vörösbor feldolgozójának korszerűsítése, egy palackozó és egy készáruraktár kialakítása.
Hogyan fog végül kinézni a birtok?
A pince alapterülete kétharmadával lesz nagyobb, de ez a vendégtérből a régi épület és az udvar kivételével nem lesz látható. Ezzel az a célunk, hogy az ide érkezők a szőlőtőkék között idilli hangulatban érezzék magukat, nem pedig az, hogy elzárjuk magunkat a látogatóktól. Ennek elkerülése érdekében egy látogatói folyosóról látható lesz majd a pincészet, a vendégeink az összes munkafolyamatot és azok eszközeit is figyelemmel kísérhetik.
Maga az építkezés két ütemben zajlik. Az elsőben a régi épület került megerősítésre. Ezt mindenképpen meg akartuk őrizni, de sajnos eredeti formájában nem lett volna elég erős. Fontosnak tartjuk, hogy ne szakadjunk el a múlttól, ennek érdekében őriztük meg a régi, sóskúti kőből készült falakat. Ugyanakkor az új elemeket sem kívánjuk archaizálni, másnak feltüntetni, mint amik, ezért azoknál új anyagokat: betont, üveget alkalmazunk. Egy fiatal építészcsapat készítette a terveket, akik a jövőben pinceépítésre kívánnak specializálódni.
A második, most zajló munkafázis jelenti a tulajdonképpeni építkezést. Ez a fázis azért nehéz, mert különösen nagy jelentőséggel bír a határidők betartása, hiszen itt egy működő üzemről beszélünk, aminek három hónap alatt, a szüret idejére az új technológia beépítésével el kell készülnie. A használhatóság azért elsődleges, mert a 2012-es évjárat termését már itt kell feldolgoznunk. Az ettől független látványelemek és egyéb teendők a tervek szerint legkésőbb decemberig elkészülnek. Úgy tervezzük, ezt követően tavaszig belakjuk a pincét, ekkor tartjuk majd meg a hivatalos megnyitót.
Cikkünk következő részében a pinot noirról lesz szó.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!