A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Borkommunikáció 14: Mire figyeljünk bormárkanevek adásakor?

Kérdések és válaszok

2019-05-26 | Vinoport


Borkommunikáció 14: Mire figyeljünk bormárkanevek adásakor?

Borkommunikáció sorozatunk e heti részében az előző két hét külföldi, illetve hazai kitekintése után a nyelvész szerző ezúttal konkrét tanácsokat ad a márkanév-választással kapcsolatban.


 

Fotó: instazu.com

 

Az alábbiakban részleteket közlünk Kovács László Bormárkanevek című írásának a Mire figyeljünk bormárkanevek adásakor? alfejezetéből. Itt található az első rész, amelyben a szerző nemzetközi kitekintése olvasható, valamint a második, ahol konkrét hazai példákat elemez. A teljes cikk egyben a Borkommunikáció – Aszútól a zenitig című, 2018-ban dr. Veszelszki Ágnes által szerkesztett könyvben jelent meg, és a Századvég Kiadó oldalán megvásárolható.

 

Hasznos-e, ha a bornak márkaneve van?

Igen. A márkanév egyrészt segíthet abban, hogy eligazodjunk a borok széles választéka között – ezáltal lesz a bor megtalálható –, másrészt a név által a bor jobban pozicionálhatóvá válik.

 

 

Legyen-e a márkanév magyar?

A magyar piacon ez segítség lehet. Egy latin nevű bor nevét valószínűleg nehezebben jegyezzük meg – ugyanakkor a nem magyar nevek emelhetik a bor presztízsértékét.

 

Szükséges-e, hogy a márkanév a pincészet nevére utaljon?

Részben. A borokat kedvelők pontosan ismerik az egyes termőhelyek és pincészetek borait, az ott várható minőséget. Egy laikusnak azonban a pincészet neve nem biztos, hogy segítség.

 

Van-e a humoros nevű boroknak létjogosultsága?

Természetesen. Ezek a borok kiválóak lehetnek alkalmi fogyasztóknak, baráti összejövetelekre, illetve ajándéknak – és nem utolsósorban egy-egy humoros név a borászat ismertségét is növelheti.

 

A cikk szerzője Kovács László, PhD, alkalmazott nyelvész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Gazdálkodástudományi Tanszék oktatója. Alkalmazott nyelvészként öt éve foglalkozik márkák neveivel, illetve a márkák kognitív reprezentációjával. A témában számos hazai és nemzetközi publikációja jelent meg, többek között egy monográfiája Márka és márkanév címmel. A márkanevek kutatása mellett szaknyelvekkel és a mentális lexikon vizsgálatával foglalkozik.

 

Érdemes-e a márkanév történetét megosztani a fogyasztóval – például jelölni a címkén vagy a pincészet honlapján?

Valószínűleg igen – a szerző által megkérdezett borászok mind kifejtették, hogy a fogyasztók érdeklődnek a nevek eredete iránt.

 

Milyen további általános összefüggéseket lehet hasznos figyelembe venni bormárkanevek adásakor?

Kinek szól a név? Laikus, alkalmi borfogyasztónak vagy a borokhoz jobban értő ínyenceknek? A borfajtákat jól ismerő fogyasztó elolvasva a nevet érti, és tudja, mit várhat például egy adott termőhelytől, szőlőtől vagy pincészettől; ezzel szemben az alkalmi borfogyasztónak a termőhely, a szőlőfajta vagy a pincészet neve nem feltétlenül hordoz jelentést.

 

A kötet szerkesztője Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, újmédia-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének egyetemi docense. Oktat a Corvinus mellett az ELTE-n, a Budapesti Metropolitan Egyetemen, a Mathias Corvinus Collegiumban és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban. A Filológia.hu MTA-folyóirat, illetve a Journal of Smart soCIeTY társadalomtudományi folyóirat szerkesztője. Kutatói munkásságát a digitális kommunikáció (cset, sms, közösségi média) vizsgálatával kezdte, később a marketing és a nyelvészet kapcsolódási lehetőségeit tárta fel; újabban pedig a tudománykommunikáció, illetve az online agresszió témakörét kutatja. Legutóbbi nyelvészeti könyvei: Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába (2017); Digilect. The Impact of Infocommunication Technology on Language (2017). Borkommunikációval 2016 óta foglalkozik, azóta tart a Corvinus-egyetem mesterszakos hallgatóinak szabadon választható formában Borkommunikáció kurzust. Szabadidejében szerkesztette a Századvég Kiadónál megjelent Borkommunikáció. Az aszútól a zenitig (2018) című kötetet. Ugyanezen a címen egy Facebook- és egy Instagram-oldalt is kezel.

 

Megjegyezhető-e a név? Egy 4-5 tagból álló név valószínűleg kevésbé megjegyezhető, mint egy rövidebb, egyértelműen azonosítható név. Kiejthető-e a név? Ha a bor nevét nem tudjuk helyesen kiejteni, akkor kisebb valószínűséggel rendeljük például azt étteremben. Jó példa a problémára a Cserszegi fűszeres esete, amelynek angol neve – egy zseniális marketingfogással – Unpronouncable Wine (’kiejthetetlen nevű bor’) lett, mivel a magyar név kiejthetetlen volt a magyarul nem beszélő fogyasztók számára.

 

Kreatív bormárkanevek

A szerző többet is meg tudna nevezni – így például Miklós Csabi móri borászatának Mór-nevei (Marylin Mórról, Roger Mór, Demi Mór, Gimme Mór) biztosan dobogósak lennének, ugyanúgy, mint Maczkó Róbert medveborai (Medve álom, Nagymedve, Kismedve). Mindkettő humorosan és kreatívan ötvözi a bor egy-egy fontos jellemzőjét – pincészet helye, illetve a borász neve – hírességek neveivel, illetve köznyelvi szavakkal.

 

A dobogó felső fokára a szerzőnél viszont ifjabb Márkvárt János Ezerötös bora kerülne. A bor ötlete egy pincészetlátogatás emlékeként fogalmazódott meg, és nevét Márkvárt „dűlőjáró” kék Ladájáról kapta. A név és a címke a szerző gyerekkorának egyik gépkocsiját és egyben kedvenc játékát – a kevésbé fiatal generáció által közismert autókvartettet – idézi. Utóbbit a címke dizájnja hűen másolja, míg a márkanév kétszeresen Ezerötös – amellett, hogy az „ezerötös” (1500 köbcenti) Lada gépkocsiról kapta a nevét, a bor ára is 1500 Ft.

 

>>> A Márkvárt és miklóscsabi palackok nemcsak ötletetesek, de a tartalmuk is elsőosztályú. Válogasson a Winelovers Webshopból törés- és dugógaranciával!

 

Századvég Kiadó

 

A Századvég Alapítvány keretein belül működő Századvég Kiadó gondozásában a történettudomány, a politikatudomány, a jogtudomány, a társadalompolitika, a szociológia, a kommunikáció, a külpolitika és a filozófia témaköreiben jelennek meg hazai és külföldi szerzők művei.

 

„A Századvég  Kiadó nagy vállalkozásba kezdett: az egyedülálló és teljesen újszerű Borkommunikáció kötet e széles témakör minél nagyobb szeletét kívánja lefedni, húsz szerző és harmincnál több fotográfus közreműködésével. Az impozáns kiállítású, egyben informatív kötet nem titkolt célja a borkommunikációs alapvetésen túl a minőségi, magyar borok fogyasztásának népszerűsítése.” (Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke)

 

További információ: www.szazadveg.hu



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!