Egy csepp nyár a télben: bemutatkozik a dél-franciaországi Provence
2026-02-12 | Vinoport
Ha ez ember egy kellemes, napsütötte lankás, levendulaillatú tájra vágyik, álmainak megtestesítője lehet a dél-franciaországi csodálatos vidék, Provence, ami az utóbbi évtizedekben nemcsak a borkedvelők úticéljává, de a hírességek lakhelyévé is vált.
fotó: theyachtcruwineguide.com
Provence-ban volt Franciaország legrégebbi ültetvénye, hiszen Kr. e. 600-ban a görögök nemcsak Marseille-t alapították meg, de elhozták a szőlő- és borkultúrát is. A római hódítással annyira fellendült a szőlőtermesztés és borkészítés, hogy az már Itáliában is riadalmat keltett. A középkorban itt is az egyház volt a motorja a borkészítés fejlődésének. A 19. században a filoxéravész, vagyis a gyökértetű okozott hatalmas pusztítást, majd a világháborúk szabtak korlátot a terület kiteljesedésének. Csak az 1960-as években kezdtek az igazi minőség felé fordulni az itteni termelők, és ez elkezdte növeli hírnevüket is.
Földrajzi szempontból változatos képet fest elénk a vidék: a Földközi-tenger közelében vagyunk, de az ültetvények ritkán vannak a víz közelében, mivel a parton a legtöbb helyen hegyek és dombok emelkednek.
Az ültetvények igen széttagoltak. A minőségi és régi telepítésű szőlőskerteket általában szellős domboldalakon találjuk, kavicsos, meleg, jó vízelvezetésű talajon. Lejjebb, a mély talajú, termékeny, nedves helyeket a filoxéravész után kezdték betelepíteni. Jellemzően sokféle, változatos talajt találunk: a folyóvölgyekben gazdag területeken, a Rhône-deltánál hordalékos, míg a sík vidékeken homokos, és agyagos-kavicsos. Közös vonás e területeken a mészkő gyakori előfordulása. Ez a megbízható klímával együtt erős alapot képez a kiváló borok termeléséhez.
Az évi napsütéses órák száma 2200, sőt egyes területeken akár a 2800 órát is eléri. Az augusztusi elképesztő fényárt ugyancsak napos ősz követi, ami kitűnő idő a szürethez. A misztrál itt már kicsit szelídebb (talán a nyugati rész kivételével), ennek ellenére metszett bakművelésű tőkék jellemzik a vidéket.
A szélnek jótékony hatása is van: messze fújja a szőlőt veszélyeztető nedvességet, párát. Emellett igen csapadékos a terület: a parton 600-800 mm, a dombokon és a fennsíkokon pedig 1000-1200 mm hull évente. Bár ez a mennyiség nem kevés, a problémát sokkal inkább a heves viharok, zivatarok, felhőszakadások jelenthetik ősszel és tavasszal.
Provence legnagyobb erőssége és legismertebb terméke egyértelműen a rozébor. A régió a világ rozéfővárosának számít, és a rozéborok minőségének arany sztenderdjét (gold standard) jelenti világszerte.
fotó: Bortankönyv – A világ borai
A termőtáj három fő régióra osztható.
Côtes de Provence, Coteaux d'Aix-en-Provence és Coteaux Varois en Provence.
Côtes de Provence messze a legnagyobb AOC terület Provence-ban. A régiótól nyugatra, Aix-en-Provence városához közel húzódnak a Coteaux d’Aix-en-Provence AOC ültetvényei. Vörös-, fehér- és rozéborok sora készül itt, néhány önálló ültetvény pedig szép hírnévre tett szert. Végül pedig Coteaux Varois en Provence, a provence-i grófok egykori nyári lakhelye, amely egy 1993-ban létrehozott AOC-terület. Jelentős, 600-1000 méteres hegyek tarkítják a környéket. Vidám, lágy, jól iható rozék jellemzik.
A kiváló borok mellé, gasztronómiai élményekben is bővelkedik a terület. Sok zöldséget termesztenek Provence-ban: padlizsán, lila articsóka, zöldpaprika, paradicsom, megannyi nyári étel alapja; híres a ratatouille. Az itteni konyha elképzelhetetlen olívaolaj és illatos fűszernövények nélkül, ez utóbbiak adják a bárány, a camargue-i bika vagy a nyúl különleges ízeit. Ezekhez kicsit karakteresebb vöröset, például a Les Baux-de-Provence AOP-borvidéki tételt vagy Bandolt szolgálnak fel. A sózott tőkehalból készülő grand aïolihoz, illetve a banon vagy brousse du Rove nevű kecskesajthoz sokféle helyi fehérbor közül választhatunk.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!