Fenntartható ökológia gondolatok Ausztriában és Magyarországon
2025-03-10 | Kielmayer Kristian bor- és párlat tanácsadó Dip WSET, Weinakademiker, az Országos Borszakértő Bizottság tagja, a Borkollégium oktatója
A globális borágazat jelentős átalakuláson megy keresztül: meghatározó és egyre fontosabb pont a fenntarthatóság, az ökológiai szőlőtermesztés és borkészítés. Ezt a folyamatot egyrészt a környezettudatos termékek iránti növekvő fogyasztói kereslet, másrészt a természet felé irányuló közös felelősségvállalás hajtja. A legutóbbi Bormarketing Konferencia témája, „Zöld gondolatok zöldszüret helyett”, jól megragadja ezt a szemléletváltást, amely a rövid távú megoldások helyett a hosszú távú ökológiai stratégiákra helyezi a hangsúlyt.
Az ökológiai szőlőtermesztés térhódítása világszerte figyelemre méltó. Az OIV (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet) adatai szerint 2019-ben a minősített ökológiai szőlőültetvények területe körülbelül 454 000 hektárt tett ki, ami a világ teljes szőlőterületének 6,2%-át jelentette. Ez a trend egyre erősebb elköteleződést tükröz a borágazat fenntartható mezőgazdasága iránt.
Magyarországon az ökológiai szőlőtermesztés egyaránt jelent kihívást és lehetőséget. Natúr borokról szóló könyvem írása során számos bioborászat képviselőjével beszélgettem, melynek során több érdekes gondoltra jutottam. Vannak, akik tanúsítvánnyal rendelkeznek és vannak, akik az ökológiai elveket követve, nem ragaszkodnak hozzá, hogy legyen tanúsítványuk, persze mindenkit megértek. Ugyanakkor, amiről nincs hivatalos adat, azt nehéz mérni és a mai világban egyre fontosabb az is, hogy tudjunk érvelni, kommunikálni, legyenek számok, amivel alá tudjuk támasztani az álláspontunkat.
Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) "Agrárium, 2023, végleges adatok" című kiadványa szerint 2023-ban a magyarországi szőlőterületek 3%-át művelték ökológiai gazdálkodásban. Az osztrák statisztikai források szerint, Ausztriában 2023-ban a szőlőültetvények 24%-át, azaz 10 432 hektárt. Ezeket a területeket 1 329 gazdaság kezeli, átlagosan 8 hektáros méretben. Nemzetközi összehasonlításban Ausztria az élen jár a környezettudatos borkészítés terén. Továbbá, a "Nachhaltig Austria" (fenttartható Ausztria) tanúsítvánnyal rendelkező szőlőterületek 27%-ot tesznek ki, ami 11 925 hektárnak felel meg.
Összességében a biogazdálkodás és a fenntartható művelés alatt álló területek aránya eléri a 40%-ot az osztrák szőlőültetvények között.
Ausztria vezető példaként szolgál az ökológiai szőlőtermesztés sikeres integrációjában a borkészítés főáramába, bizonyítva, hogy a fenntarthatóság és a gazdasági siker kéz a kézben járhat. A Bormarketing Konferencián Willi Klinger (Wein & Co.) és Roman Horvath MW (Domäne Wachau) osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan valósult meg Ausztria ökológiai átalakulása.
Az egyik leginkább figyelemre méltó adat, hogy a Wein & Co.-nak, Ausztria legnagyobb borforgalmazójának kínálatában az osztrák borok 37%-a ökológiai tanúsítvánnyal rendelkezik, míg az importborok esetében ez az arány mindössze 8%. A weboldalon nagyon jól kereshetők, kiemelten észrevehetők ezek a borok.
Ez az elmozdulás nem egyik napról a másikra történt – Ausztria az ökológiai átállás kezdeti szakaszában komoly ellenállásba ütközött. Az áttörést pénzügyi ösztönzők, fogyasztói oktatás és erős márkaépítés hozta meg, aminek eredményeként az ökológiai szőlőtermesztés az osztrák borászatok identitásának szerves részévé vált. Gondoljunk csak bele, a Wachau-i borvidéken minden termelőnek 2023 óta a már említett fentartható tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, ha Wachau DAC szeretne készíteni.
Kiemelkedő példa a Domäne Wachau, egy 200 termelőt tömörítő szövetkezet, amely sikeresen állította át 170 hektárnyi szőlőültetvényét ökológiai művelésre. Ahogy Roman Horvath hangsúlyozta, sikerük kulcsa a motiváció, az oktatás és a strukturális támogatás volt, mivel sok termelő – különösen az idősebb generáció – kezdetben ellenállt az ökológiai gazdálkodás gondolatának. A pincészet már 2018 óta fenntarthatósági tanúsítvánnyal is rendelkezik, megszüntette a rovarölő és herbicidek használatát, valamint bevezette a biodiverzitást elősegítő takarónövényeket és komposztálási programokat.
A legfontosabb tanulság, hogy a piaci alapú ösztönzők és a megfelelő támogatás elengedhetetlenek a fenntartható gyakorlatok elterjedéséhez. Magyarországon az ökológiai szőlőtermesztés egy folyamatosan fejlődő, de még mindig réspiaci szegmens, amely számos kihívással néz szembe. Bár egyre több borász alkalmaz ökológiai módszereket, sokan még mindig vonakodnak a tanúsítástól pénzügyi korlátok és/vagy a tanúsítási folyamat összetettsége miatt.
Losonci Bálint, mátrai (Gyöngyöspata) szőlősgazda és borász szerint
az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozással összefüggő nyomás, amely arra kényszeríti a magyar borászokat, hogy átgondolják a fajtaválasztást és a szőlőtermesztési stratégiákat.
Úgy véli, hogy a magyar őshonos szőlőfajták jobban alkalmazkodhatnak ezekhez a változó körülményekhez, mint a nemzetközi fajták. Emellett hangsúlyozza, hogy az ökológiai szőlőültetvények esetében a betegségek elleni védekezés kulcsfontosságú, és be kell bizonyítani, hogy az ökológiai művelésben a növényvédelem idővel hatékonyabbá válhat.
Egy másik jelentős akadály a fogyasztói tudatosság hiánya, mivel az ökológiai boroknak még mindig erősebb piaci pozicionálásra van szükségük a szélesebb körű elfogadtatás érdekében. Bálint kiemelte, hogy a minőségérzet és a fogyasztói edukáció kulcsszerepet játszanak az ökológiai borok iránti bizalom növelésében.
Ahhoz, hogy Magyarország előrelépjen az ökológiai szőlőtermesztés területén, jobb oktatásra, pénzügyi ösztönzőkre és erősebb piaci pozicionálásra lesz szükség, hogy áthidalható legyen a fenntartható gyakorlatok és a fogyasztói elfogadás közötti szakadék.
Az ökológiai borkészítésre való áttérés nem csupán környezeti felelősségvállalás, hanem egyben lehetőség is arra, hogy Magyarország borászata nemzetközi szinten is kiemelkedjen. Azonban ahogyan a Bormarketing Konferencia is rámutatott, még számos alapvető kihívást kell leküzdeni.
Ausztria példája világosan megmutatta, hogy a megfelelő szakpolitikai és piaci ösztönzők működnek. Az osztrák sikertörténet nem egyik napról a másikra valósult meg – évtizedeken át tartó tudatos munka, oktatás és fogyasztói elköteleződés kellett hozzá. Ha Ausztria bebizonyította, hogy a fenntarthatóság és a nyereségesség összeegyeztethető, miért ne követhetné Magyarország is ezt az utat?
A tanúsításon és szabályozáson túl a borászok közötti együttműködés és a regionális fenntarthatósági programok is kulcsszerepet játszhatnak. A termelők közötti tudásmegosztás ösztönzése, a regionális fenntarthatósági márkaépítés, a termelők és a fogyasztók motivációja mind-mind hozzájárulhatnak a sikerhez.
Az ökológiai borokat nem csupán rétegtermékként vagy ideológiai választásként, hanem minőségközpontú, terroir-t tükröző borként kell pozícionálni, amivel mellesleg a bolygónknak is jót tehetünk.
szerző: Kielmayer Kristian, a Borkollégium oktatója, akinek májusban jelenik meg a Natúr Borok Magyarországon című könyve
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Ausztria mércét állít a környezettudatos szőlőtermesztésben
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!