A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Mint minden különlegességért, az Öreg Királyért is meg kellett szenvedni

Barta mesterkurzuson jártam

2019-04-03 | Dohány Attila


Mint minden különlegességért, az Öreg Királyért is meg kellett szenvedni

Furmint vagy hárs? – ezzel a címmel hirdették meg a Tokaji Március Nagykóstoló egyik mesterkurzusát, melyen Barta Károly márkatulajdonos és Ujvári Vivien borász mutatta be a mádi Barta Pince borait.


 

Címlapfotó: FotóBP

 

A száraz borok kóstolójával egybekötött előadáson az Öreg Király dűlőről származó különböző évjáratú furmintokat és hárslevelűket kóstolhatta meg a nagy számban megjelent borkedvelő közönség. A borok megismerése mellett a résztvevők betekintést kaphattak ennek a történelmi jelentőségű területnek rendhagyó múltjába és jelenébe is.

 


A prezentáció első részében a dűlő hányattatott sorsának történetét ismerhettük meg. A terület Hegyalja egyik legnagyobb presztízsű dűlője volt a régmúlttól kezdve, 1285-ben már királyi birtokként tartották számon. Ennek ellenére 1959-ben felszámolták a már évszázadok óta szőlővel borított dűlőket, mivel nem illett bele az akkori mennyiségi bortermelésre koncentráló piacgazdaságba. A területen egy kaolinbánya nyitott, ennek nyomai még ma is fellelhetők a Király-hegyen. A rendszerváltozás után a bányát bezárták, a terület az állami tulajdonban lévő Tokaji Borkombinát kezelésébe került. Majd 2003 és 2006 között több száz hektár történelmi első osztályú, illetve magas fekvésű dűlő újratelepítése történt meg Tokaj-Hegyalján. Ekkor került a Barta család tulajdonába az a csaknem ötven éve parlagon heverő Öreg Király dűlő, amelyen elsőként telepítettek teraszos művelésű ültetvényeket a borvidéken.

 

Mint minden különlegességért, az Öreg Királyért is meg kellett szenvedni

 

A birtokon készített borok sikerességéhez nagyban hozzájárul az itt található talajösszetétel is. A dűlő alapja a korábbi erős vulkanikus tevékenység következtében köves, valamint riolittufa és tengeri üledékes talaj, de gejzirit (majomagy) is fellelhető az Öreg Királyon.


>>> Mi köze a majomagynak az egyik legjobb magyar borhoz?


Az ültetvények terroir jellegét nagyban befolyásolja a dűlőn látható vörös színű talaj is, ami nagyrészt a vörösagyagnak, valamint magnézium és vas-oxid kiválásának köszönhető. A Király-hegyen felfelé haladva a teraszos ültetvényeken egyre kövesebb talajjal találkozhatunk, ami a kézi művelést rendkívüli módon megnehezíti. A dűlő különleges mikroklímával is rendelkezik, mivel a köves teraszok a nappal magukba szívott hőt éjszaka leadják, emiatt az itt nevelkedő szőlőfürtök egy héttel korábban érnek, mint a borvidék többi részén.

 

A mesterkurus borsora: 2013 Öreg Király dűlő furmint, 2013 Öreg Király dűlő hárslevelű, 2015 Öreg Király dűlő furmint, 2015 Öreg Király dűlő hárslevelű, 2016 Öreg Király dűlő furmint, 2016 Öreg Király dűlő hárslevelű, 2017 Öreg Király dűlő furmint, 2017 Öreg Király dűlő hárslevelű, 2018 Kővágó furmint-hárslevelű házasítás.


A Király-hegy hozzávetőleg 50-60 hektár nagyságú, az aldűlők egyike az Öreg Király is. A hegyen korábban ismertek voltak Kis Király, Nagy Király, Lapos Király, Papok Királya, Felső és Alsó Király elnevezésű területek is. Volt idő, amikor az aldűlők közül az Öreg Király dűlőt Nagy Királynak hívták, de a termőterület használatba vétele után a tulajdonos mértéktartóbbnak tartotta az Öreg Király név használatát.

 

>>> A Winelovers Tokaji Március sétálókóstolójának tanulságai - beszámoló


„Fénykorában, a 18. század végén a Tokaji borvidék hozzávetőleg 10-11 ezer hektáron termelt szőlőt, ezzel szemben ma a megművelt terület mindössze 5500 hektár. A művelés alól kivont 5500 hektár területből 1300 hektár történelmi első osztályú, ami nyilvánvalóan elképesztő pazarlás. Ezek a parlagon fekvő részek presztízsben hasonlóak az Öreg Királyhoz, teraszosított, köves, ásványos területek” – hívta fel a figyelmet Barta Károly.


A furmint
A borvidék és birtok bemutatása után a hallgatóság elsőként a borvidék legnagyobb mennyiségben termesztett fajtáját, a furmint történetét ismerhette meg. Az előadásból kiderült, hogy földrajzi eredetének meghatározására számos érdekes elmélet létezik ugyan, de valódi bizonyíték egy sem. Egy dolog viszont bizonyos: a furmintot nem tartották mindig a borvidék legkedveltebb fajtájának. Erre való utalásként egy 1632-ből származó plébániai vagyonleltárban található utalást hallhattunk: „a furmint szőlő nem hasznára van a parókiának, mert csak szívja és a többi szőlőnek a jövedelmét is megemészti”. A következő, 1635-ös vagyonleltárban már meg sem említik a furmint ültetvényt, így minden bizonnyal ekkor még csak csekély kiterjedésű ültetvények lehettek a borvidéken.

 

Mint minden különlegességért, az Öreg Királyért is meg kellett szenvedni

 

A furmint szőlőfajtából készült borokat a hárslevelűhöz hasonlóan évjáratok szerint mutatta be a pincészet tulajdonosa és borásza. Az elsőként bemutatott tétel a 2013-as évben szüretelt furmint volt, amely évjárat minden szempontból rendkívülinek tekinthető. „Mint a mesében, olyan volt: hűvösek voltak az éjszakák, napsütésesek és melegek a nappalok. Ennek következtében a savak egészen elképesztően furcsa egyensúlyban megmaradtak, talán az éjszakai hideg miatt” – emlékezett vissza Barta Károly. A 2013-as furmint 8 g/l savat és 8 g/l maradékcukrot tartalmaz, amely kombinációval előzőleg talán a 60-as években találkoztak a Tokaji borvidéken. A sav és a maradékcukor aránya hosszú érlelési potenciált feltételez ennek az évjáratnak. Elegáns, ásványos, élénk savakkal rendelkező bor, melyet a pincészet nagy ígéretének tekintenek.

 

Lemaradt a mesterkurzusról, de megkóstolná a különleges Barta borokat? A fotelban ülve megrendelheti őket ezen az oldalon a Winelovers Webshopban. 30 napos törés- és dugógarancia.


A nemzetközi szinten is elismert borok készítésének elengedhetetlen velejárója, hogy az alapanyag olyan területről származik, amely már ötven éve nem látott semmiféle vegyszert, és mai napig meg is maradt ebben az állapotban. „Fajtától függetlenül alapvetően a borok mindegyike ugyanúgy készül. Kezdetektől mellőzzük a gyomirtót, csak rezet és ként használunk a szőlőben” – árulta el a tulajdonos. A borászat idén januárban meg is kapta az organikus termőterület minősítést. Mindemellett a borok is hasonló elvek szerint készülnek: 5 hektoliteres hordóban spontán, a természetes élesztők jóvoltából erjednek, majd 6-8 hónapig hordóban érlelődnek. A legkisebb technológiai beavatkozásnak köszönhetően már nemcsak a termőterületekre, hanem az elkészített borokra vonatkozó organikus minősítést is kérvényezte a borászat.

 

>>> Volt egy vendég, aki végigkóstolta a Tokaji Március Aszútermének mind a 32 tételét és még arra is maradt energiája, hogy írjon róluk.


A borsorban következő, 2015-ös évjáratra a száraz meleg időjárás volt a jellemző, amely a savak kiégéséhez is vezethetett volna, ennek ellenére sikerült a borászatnak megfelelő savtartalmú bort készíteni. Egészséges, érett szőlőszemeket szüreteltek az évben, így a legtöbb évjáratban alkalmazott szakaszos szüretelést sem kellett igénybe venni, mivel minden fürt egy időben érett be a tőkéken.
„Gyakorlatilag úgy szedtük, mint a szocializmus legszebb napjaiban,
tarra végig mentünk a táblán és nem maradt utánunk szinte semmi.” A gondos munkának meg is lett az eredménye: a pincészet 2015-ös furmintját a legnagyobb amerikai megmérettetésen, a San Francisco-i nemzetközi borversenyen 95 ponttal kategóriagyőztesnek választották.
 
A hárslevelű
A hárslevelű kialakulásáról is csak teóriák léteznek, annyi azonban bizonyos, hogy furmint leszármazott, az első írásos említést 1726-ból találni róla: „aranyszínű, majdnem muskotályos illatú, a furmint után a legszebb töppedt szemeket ez a fajta adja”. Kalandos életútjához hozzátartozik, hogy ez a szőlő korábban tiltott fajta volt a borvidéken, mivel 1804-ben még nem tartották nemes fajtának és elrendelték a tőkék kivágását. Ennek ellenére a 18. század végére a hárslevelű már a borvidék második legelterjedtebb szőlőjévé vált.

 

Mint minden különlegességért, az Öreg Királyért is meg kellett szenvedniFotó: FotóBP

 

A Barta Pince a dűlő használatba vétele után az első évben 2,5 hektár szőlőt telepített, majd a következő évben összesen 12 hektárosra növekedett az ültetvények mérete. Ebből összesen 15 sor a hárslevelű, amiből évjárattól függően 450-1000 palack bort készítenek. A hárslevelű ültetvények a furminttal ellentétben nem a teraszokon, hanem a hegyoldal lankás részein kaptak helyet, mivel a magasabb részeken található mikroklíma kevésbé felel meg a fajtának. A teraszos részek vízelvezető képessége jóval nagyobb, mint a lejjebb található területeken, ami kevésbé ideális a vízigényesebb hárslevelű számára.


>>> Furmint vagy hárslevelű? Melyik a jobb fajta?


2016 szőlészeti szempontból nehezebb évjáratnak bizonyult az előző évekhez viszonyítva. A sok csapadék a szőlő rothadásához vezethetett volna, de a dűlő fekvéséből adódóan a szél szárító hatása segített ennek elkerülésében. A betakarítás során a szőlőfürtök válogatása ekkor már szükségessé vált, így a szakaszos szüretelést alkalmazták. A pincészet korábbi borászát, Homonna Attilát ebben az évben váltotta Ujvári Vivien, így a borkészítési technológiában is történtek kisebb változások. A szüretet követően a bogyós vagy egész fürtös préselést 24 órás ülepítés követte, majd hőmérséklet kontroll mellett a must kétharmad része hordóban, egyharmad része pedig tartályban erjedt. A bort ezután házasították majd hordóban érlelték. A hordós érlelést kikerülhetetlennek tartják a borstílus megtartásához, de közben törekednek az ásványosság és gyümölcsösség megőrzésére is, a hordós jegyek dominanciája helyett.

 

„Ebben az évjáratban szerettem meg a hárslevelűt.
A hárslevelű az a fajta, ami miatt az előző borászatnál a legjobban aggódtam, itt pedig a legkevésbé, mert gyakorlatilag a szőlő adja magát és nagyon könnyű dolgom van vele” – mesélte Ujvári Vivien.


A pincészet 2017-ben is a 2013-as évjárathoz hasonló, kiemelkedően sikeres évjáratot könyvelhetett el. Korai szüretre számítottak, de augusztusban kevés csapadék mellett csökkent a napsütéses órák száma, mindezek miatt lassan érett be a szőlő. Az évjárat borai tiszták, feszesek, erjesztésükhöz kizárólag hordókat használtak. A hárslevelű szép savtartalommal rendelkezik, amely segíti a hosszú érlelési időszakot. Határozott gyümölcsösség jellemzi egy kis kerekítő maradékcukor-tartalom mellett. A bor erjedését direkt módon állítják meg, az erjedés kezdetétől kezdve minden nap kóstolják, hogy bármilyen probléma esetén azonnal közbe tudjanak lépni.  Az erjedés végén, amikor már ízérzékelés alapján egyensúlyba került a bor, lehűtik 6 Celsius fokra, amitől leáll az erjedési folyamat. A vinifikáció során almasavat soha nem bontanak, mivel a borász szerint ez minden tokaji bor stílusának alapja.

 

Mint minden különlegességért, az Öreg Királyért is meg kellett szenvedniFotó: FotóBP

 

A felszolgált borsor végére érve gyakorlatilag még nehezebbé vált a címben szereplő kérdés megválaszolása, mint azt a mesterkurzus elején gondoltuk. A képlet tovább bonyolódott, amikor még egy meglepetés tétel, egy furmint-hárslevelű házasítás is a került a poharakba. A hordóminta a szomszédos Kővágó dűlőn vásárolt, jelenleg 3 hektáron telepített ültetvényről származik, 2018-ban már 3 mázsa termést szüreteltek innen.


Eredményhirdetés
A végső konklúzió levonását az előadók a hallgatóságra bízták, de az egyértelműen kiderült, hogy csak a páratlan borsor által nyújtott élmény birtokában érthetjük meg igazán a pincészet által vallott filozófia lényegét, mely szerint „ha a szőlőt természetbarát módon műveljük, akkor a bort is készítsük a lehető legtermészetközelibb, leghagyományosabb módon”.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!