A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Rózsakő-házasítás

Szászi Endrét kérdeztük 2. rész

2013-08-17 | Tóth Adrienn


Rózsakő-házasítás

A Szent György-hegyen dolgozó Szászi Endrével eddig már beszélgettünk az indulásról, a badacsonyi termőtájakról, az ökológiai művelésmódról és persze a présház adta helyszínnek és környezetének átéléséről. Mai interjúnkban is sok minden szóba kerül; a helyi kutató olaszrizlingklónjai mellett arról is többet tudhatunk meg, hogy milyen tételekből házasította a borász a 2012-es Rózsakő borát.


 

Cikkünk első részéhez kattints IDE!

Hol tart ma a pincészet?

Boraink felét közvetlenül mi adjuk el. A tizenhat hektárról származó termés másik része nagykereskedőkhöz, éttermekbe és exportra kerül. A borkereskedők szerepét fontosnak tartom, a háború előtti Magyarországon nagyon sikeresen működött ez a szegmens. Most az utóbbi húsz-harminc évet azzal töltjük, hogy ezen a téren is mindent újjáépítsünk. Érdekes összecsengés, hogy annak idején az édesapám borkereskedő akart lenni; ha a vágya teljesül, lehet, hogy ma én is az vagyok.

A szőlőállomány tekintetében idén lassan a végére értünk az újratelepítéseknek Szigligeten és a Szent György-hegyen is. Legutóbb rózsakővel, zeusszal és olaszrizlinggel bővítettünk. Örülök annak, hogy mára a fiam is komolyan érdeklődni kezdett a borok iránt, remélem, hogy a jövőben ő is mind jobban bekapcsolódik a pince életébe. Újdonság még, hogy jelenleg egy tavasszal megkezdett építkezés zajlik, a szőlőléfeldolgozóban végre minden a helyére talál.

Milyen fajtákkal foglalkozol?

Művelünk rózsakőt, zeuszt, zenitet, ottonel muskotályt, kéknyelűt, olaszrizlinget, szürkebarátot, chardonnay-t, valamint cabernet sauvignont és pinot noirt. Ezen túl lesz egy 0,3 hektár nagyságú furmintültetvényünk is (a telepítési engedélyt már megkaptuk), valamint nyolcszáz tőke csókaszőlővel áldozunk a múltnak és saját kíváncsiságunknak.

Ha nemcsak a szőlőfajtákat, de a borstílusokat is figyelembe vesszük, fontos megemlíteni még gyöngyöző borunkat, amelyet most már muskotály és zenit házasításából készítek. Amolyan dolce vita bor ez, engem Olaszországra emlékeztet.

Meglehetősen széles a kínálat, hiszen a fajtákon túl területalapon is megkülönböztetésre kerülnek a borok. Előny vagy hátrány ez a bőség?

A széles borválaszték megtartása mellett és ellen is vannak érvek. Úgy látom azonban, hogy tíz év után szűkítenem kellene a fajtaválasztékot, és ez valószínűleg a kínálat koncentrálódásával jár majd. Fiatal pincészetként az útkeresés része volt a fajták bősége, tíz év után már határozottabban lehet állást foglalni. Elsősorban a badacsonyi, magyar fajták bemutatását tartom a feladatomnak, szerintem a bort a tájjal együtt kell megszerettetni, így nem mindegy, hogy melyiknek van ide kötődő múltja.

Hogyan látod a borvidék helyzetét, jövőjét?

Úgy vélem, hogy bár egy-egy eredmény már áttörőnek mondható, maga a Badacsonyi borvidék még mindig Csipkerózsika-álmát alussza. Az általános értelemben is jelentős fejlődéshez még szükség van a következő generációra.

Rózsakő-házasítás

A borvidék szakmai fejlődésének szempontjából azonban nagy előnynek számít az itt működő kutatóintézet. Évtizedes munkájuk gyümölcsét jelentik a helyi nemesítésű olaszrizlingklónok. Nagy eredmény az, hogy különböző klónok termését meg lehet kóstolni, és hogy rendelkezésre állnak róluk tudományos kutatások adatai.

Telepítettetek már ezekből az olaszrizlingekből?

Igen a 20-as és a 20/7-es tavaly fordult termőre, de akkor még alig volt rajta gyümölcs. Igazából ebből az évjáratból várom az első kezelhető mennyiséget.

Mi alapján választottad ezeket a klónokat?

Illat- és zamatanyagaik fogtak meg, valamint, hogy a fajtán belül egyediséget hordoznak, ezt a helyi karaktert – amit nevezhetünk terroirhatásnak is – a talajból eredő ásványos jegyek csak fokozzák.

Mitől lesz igazán badacsonyi egy bor?

Erre nincs fix recept. Mi két szempontot azonban fontosnak tartunk. Csak természetes, spontán élesztőflórát használunk, és ügyelünk a szüreti időpont gondos megválasztására. 2012 nyara például egy kifejezetten nyugtalanító időszak volt. Abban az évben csak 300 milliméter csapadék hullott, és rengeteget sütött a nap.

Ez az év megtanított arra, hogy egy ilyen szélsőséges évjáratban nincs egy ideális szüreti időpont. Ezért az egyes területeken elkezdtük több időpontban is szedni a szőlőt. Az eltérő körök esetében volt, amikor a sav, a test vagy a gyümölcsösség volt a cél. Az egyes szüretek házasításával kerekebb, komplexebb végeredménnyel számolhatunk.

A kihívást itt a pontos arányok megtalálása jelenti majd, de ennek kitapasztalásához várhatóan egy élet kell. Sajnos úgy látom, hogy az egyszerűbb, egynapos szüretre innentől csak kiemelkedően jó évjáratokban kerülhet sor, olyanokban, mint 2003 vagy 2006 volt.

Ebből a szempontból a rózsakő is fontos leckét jelentett 2012-ben. A levelek már sárgulni kezdtek, ezért leszedtük a fürtöket, a mustról azonban kiderül, hogy mindössze 10,5% a potenciális alkoholtartalma, viszont 7 g/l a savtartalma.

A helyzet megoldására a kutatóintézettől vásároltam rózsakőt a saját termés kiegészítésére. Nekik ugyanis van egy harminchárom éves rózsakőültetvényük, amelyet nem viselt meg az aszály. Ennek termését így két hónappal később tudták szüretelni, ami alatt az szépen beérett. A Badacsonyi borvidéken belül két helyről származó, különböző érettségi állapotú szőlőből nyert borokat összeházasítottam. Szerintem olyan bor született belőle, amely örök életre bevési az emberek fejébe a fajta nevét.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!