„18 éve nagyon mások voltak a problémák”
Mik lesznek a XIX. Szőlészeti és Borászati Konferencia legfontosabb témái?
2018-02-14 | Geri Ádám
Az egyik legnagyobb eredményünk, hogy az évek során nemzetközivé vált a konferencia – mondja a vele készített interjúban Dr. Váczy Kálmán Zoltán, az egri Szőlészeti és Borászati Konferenciát az Egri Borút Egyesülettel közösen szervező Eszterházy Károly Egyetem Kutatási Fejlesztési Központjának főigazgatója. Az idén február 22-23-án zajló eseményen két Master of Wine is tart előadást, szó lesz termékfejlesztésről, innovációról és egy tavaly zárult uniós projekt legfontosabb tanulságairól is.
Fotó: Muray Gábor
A XIX. Szőlészeti és Borászati Konferencia következik Egerben. Mik az első 18 év legnagyobb eredményei?
A konferenciasorozatot anno a szőlész-borász szakma részéről felmerülő azon igény hívta életre, hogy minél több új és használható információhoz juthassanak. 18 éve nagyon mások voltak a problémák, és kiemelten figyelünk arra, hogy mindig olyan kérdéseket járjunk körbe, amelyek a szőlész-borász közösséget akár szakmai, akár közéleti területen éppen érdeklik. A legnagyobb eredmény talán az, hogy míg kezdetben elsősorban a régiónk, tehát Észak-Magyarország borvidékeire fókuszáltunk, ez idővel kibővült az egész országra. Ráadásul az elmúlt évek során olykor teljesen nemzetközivé vált a konferencia, külföldi szaktekintélyek előadásaival.
Mi az idei konferencia vezérfonala? Mik jelenleg a legégetőbb szakmai kérdések?
Mivel a konferencia az Eszterházy Károly Egyetem valamint az Egri Borút Egyesület szervezésében zajlik, sok egyeztetés előzte meg a tervezést. Dr. Lőrincz György, az Egyesület elnökének hozzájárulása meghatározó volt a célok és a program felépítésében. Lesz előadás a birtoképítésről, arról, hogy miként lehet magasabb szintre emelni a szőlőbirtokok, borászatok működését. Szó lesz bormarketingról is, a nemzetközi piac változásainak feltárásáról; ez a téma napjainkban folyamatos érdeklődésre tart számot.
Ebben segítségünkre lesznek Elizabeth Gabay és Dr. Josef Schuller Master of Wine előadók.
Előadás illetve kerekasztal beszélgetés keretében megvitatjuk a kereskedelem és a vendéglátás szerepét, hogy hogyan lehet hatékonyan elérni és megszólítani a fogyasztókat. Kiemelt figyelmet kap a konferencián a borvidéki összefogás kérdése, bemutatjuk a Csopaki Kódex és a BalatonBor kezdeményezéseket. Végül olyan szakmai kérdéseket is szeretnénk felvetni friss kutatási adatokkal, elsősorban szőlő növényvédelem és hordóhasználat témában, amik segítik a minőségi szőlőtermesztést és borkészítést. Az egész utóbbi témakör keretrendszerét a Kutatási és Fejlesztési Központ és az MTA által közösen létrehozott szőlő-bor kutatási kiválósági központ adja.
Mik a feladatai ennek a tavaly indult kiválósági központnak?
Szőlészeti-borászati területen a legfontosabb kutatási témákat gondozó kiválósági központ alapjait raktuk le tavaly. Feladata a tudományos kiválóság biztosításán túl – amely minden egyéb mellett nagy jelentőségű ennek a szektornak – a mindennapi életben használható és kézzelfogható eredmények és megoldások keresése. Három modulja van. A szőlészeti modulban a kárpát-medencei őshonos fajták klóngyűjteményének bővítése és klónszelekciója zajlik. A borászati modulban az aszúborok illetve a hordóhasználat magas szintű analízise, vizsgálata folyik, a nővénykórtani modulban pedig a gombás betegségek és az egyéb kórokozók kártételeinek vizsgálata történik.
Fotó: Szántó György
Az egyetem Kutatási és Fejlesztési Központja a tavaly szeptemberben véget ért uniós WINETWORK kutatási projektben is részt vett. Összefoglalná röviden az eredményeket?
Alapvetően a tavalyi konferencia fókuszált erre a projektre. Az eredményeket persze folyamatosan napirenden tartjuk, a mostani konferencián is alkalmat biztosítunk ezek átbeszélésére. Annál is inkább, mert éppen készítjük elő a projekt folytatását, a Winetwork 2-t, ami egy még összetettebb, még több tudományterületet átfogó együttműködés lesz. A projekt célja egy olyan európai szakértői, kutatói, termelői hálózat létrehozása volt, ami képes egy adatbázisban szintetizálni és mindenki számára hozzáférhetővé tenni a különböző országokban külön-külön meglévő tapasztalatokat, tudást és technológiát. A tervezés során ehhez kiválasztottunk két, Európában jelentős problémakört, a szőlő tőkepusztulás és a szőlő aranyszínű sárgaság betegségeket, és ezek orvosolására építettük fel a hálózatot. Ennek eredményeként, amit ma Európában kutatási, gyakorlati, növényvédelmi, technológiai szinten lehet tudni a két betegségről illetve a megfékezésükről, az az Eszterházy Károly Egyetemen elérhető a termelők számára.
Az egyetem Kutatási és Fejlesztési Központját 2014-ben hozták létre. Milyen céllal?
Célunk az egyetem kutatásfejlesztéssel, innovációs szolgáltatással rendelkező egységeinek összefogása volt. Ezáltal segítjük az egyetem tudományegyetemi fejlődését, másrészt a velünk kapcsolatba lépő vállalkozások innovációs támasza tudunk lenni. A szőlészet-borászat csak az egyik alegysége, és örömmel mondhatom, hogy az egész országból sok vállalkozás keres meg minket tanácsadás céljából. Az Élelmiszertudományi és Borászati Tudásközpont, az Eszterházy Szőlőbirtok az egyetem szőlész-borász szakmai képzésének gyakorlati támogatása mellett az Egri borvidéken működő és dolgozó borászatként a mindennapokban is aktuálisan részt vesz a borvidék életében. Fontos számunkra az oktatás és kutatás szerepvállalása, a kiváló minőségű magyar borok, az ezt előállító szőlészetek és borászatok, a magyar szőlő-bor ágazat fejlődése és versenyképessége. Kiemelt célja a mostani konferenciának is, hogy lehetőséget biztosítson a legújabb kutatási eredmények megismerésére és teret adjon a szakmát érintő széles körű kommunikációnak.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Megjelent a Winelovers Wine Awards eredményeit listázó digitális kiadvány
Küldetésük a magyar bor (X)
Magyar fotós, a Borkollégium oktatója nyerte az OIV Centenáriumi fotópályázatát
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!