A bikavér, mint hungarikum?

Tettlegességig fajult

2016-03-29 | Vinoport

Az Egri bikavér hungarikummá nyilvánítását kezdeményezi Nyitrai Zsolt. Ez a legnagyobb arányban értékesített száraz vörös itthon.

Az Egri bikavér hungarikummá nyilvánítását kezdeményezi Nyitrai Zsolt, Eger és térségének fideszes országgyűlési képviselője; a miniszteri biztos ezt múlt csütörtökön, a hevesi megyeszékhelyen tartott szőlész-borász fórumon jelentette be. Szavai szerint az Egri borvidék jeles terméke megfelel a hungarikum leírásában szereplő meghatározásnak: a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Első lépésként a Magyar Értéktár részévé kell tenni az Egri bikavért, majd ezt követően lehet kezdeményezni a hungarikummá emelését.

Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az MTI kérdésére elmondta: bár már korábban is felvetődött az Egri bikavér hungarikummá minősíttetésének gondolata, konkrét lépések nem történtek az ügyben, pedig egy ilyen döntésnek komoly marketingértéke van.

Az elmúlt évben a mintegy 5600 hektáros borvidéken 35 termelő 62,5 ezer hektoliter Egri bikavért készített. Ebből 62 ezer hektoliter „klasszikus" besorolású bikavér volt, a többi „superior", illetve „grand superior" minősítést kapott. Az Egri bikavérek zöme hazai piacon talál vevőre – mondta Pál Sándor. A száraz palackozott vörösborok között egy márkanév alatt az Egri bikavérből értékesítik a legtöbbet Magyarországon – tette hozzá Tarsoly József egri hegybíró.

Habis László, Eger polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy minden, a város által kezdeményezett vagy támogatott gazdasági, kulturális, turisztikai fejlesztés valamilyen módon kötődik a borhoz.

Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója beszélt az Egri borvidéken fejlesztendő területekről is. Ezek sorában említette meg az egységes fellépés erősítését, az Egri Bikavér minőségének javítását, az Egri csillag népszerűsítését, valamint a kommunikáció javítását. Kiemelte, hogy az itt megtermelt alapanyag 50 százaléka később már nem „egri" megnevezéssel kerül forgalomba.

Előadásában kifejtette, tavaly közel 650 ezer hektoliter bort exportált Magyarország, ami 77 millió euró bevételt hozott az ágazatnak. Ez literenként 1,19 eurós árat takar. A kivitel 60 százaléka hordós bor volt, zömüket Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Angliában értékesítették. Az export 40 százalékát kitevő palackozott termékek 81 százaléka fehérbor volt.

Ducsai-Oláh Zsanett azt is elmondta, hogy a borexportot támogató tárcaközi bizottság szerdai döntése értelmében kiemelt célpontként idén a lengyel piacra fókuszálják az erőforrásokat.

Forrás: MTI

Címkék

Hasonló cikkek

Mi történik ősszel egy biodinamikus szőlőben?

De'Ricci: generációkon átívelő tisztelet és hűség a terroir iránt

"10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum”

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!