Biancából telepítettek a legtöbbet itthon
A HNT adatai a 2013-as évről
2014-02-11 | Tóth Adrienn
A 2013 novemberében újraalakult Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) tartott sajtótájékoztatót február 6-án Budapesten, amelyen a szervezet beszámolt eddigi működésükről, felvázolta céljait, valamint tájékoztatást nyújtott a hazai szőlő- és borágazat 2013-es adatairól.
Az eseményen felszólalt Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, aki a megújult HNT kapcsán elmondta: szükség volt az újjászervezésre mind szervezeti, mind humán szinten annak érdekében, hogy a borvidékeket és az összes fontos borászati szervezetet reprezentálni képes, hatékony csapat jöhessen létre, amely képes megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak az ágazat fejlesztése, támogatása végett. Hozzáfűzte, hogy a célt most az jelenti, hogy a kormányzattal együttműködve önállóan valósíthassa meg a jövőben feladatait a szakmai szervezet.
Tornai Tamás, a HNT elnöke az új hegyközségi törvény kapcsán megjegyezte: kétségtelenül felkavarta az állóvizet, ugyanakkor fontosnak tartják a megújulást annak érdekében, hogy egy, mindig a minőséget szem előtt tartó, konzisztens működés valósulhasson meg a borágazatban, amely a telepítésektől a kész borok értékesítéséig meghatározza a rendszert. Tornai emellett hozzátette, hogy a sikert, mind a kis, mind a nagyobb piaci szereplők esetében a stabilitás, a kiszámíthatóság megvalósításában látja.
A HNT elnöksége a hatékony működés érdekében feladatköröket határozott meg egyes tagjai számára, akik nem csak e három hónapban, de a jövőben is behatóan foglalkoznak a hozzájuk rendelt területekkel. Példaként említhető Bock József, aki a szőlőtermesztésért, Kemendi László, aki a borászatért, Molnár Péter, aki az oktatásért, kutatásért, Heimann Zoltán, aki az eredetvédelemért, vagy Légli Ottó, aki a támogatási rendszerekért felel.
A helyszínen Frittmann János nyújtott tájékoztatást 2013 adatairól a szőlő és a bor vonatkozásában. A december 31-i adatok szerint itthon 63 830 hektárnyi területen termelnek szőlőt. Ebből a szempontból érdekes összehasonlítás, hogy Ausztria 44 000 hektárját ugyan meghaladjuk, de már messze vagyunk Románia 205 000 hektárjától. A legnagyobb területen Spanyolországban művelnek szőlőt; érdemes azonban tudni az itteni 1 018 000 hektáros adatról, hogy a száraz éghajlatú tájakon az egy hektárra jutó tőkék száma sok esetben igen alacsony, így nem jelenti szükségszerűen a legnagyobb megtermelt bormennyiséget e szám.
Ha az egyes hazai borvidékek nagyságát nézzük, jelentős különbségeket találunk. Jelenleg a legkisebb borvidékünk a Móri, amely azonban 560 hektárjával nem marad el messze Somló 562 hektárjától. A legnagyobb terület egyértelműen a Kunság (20 062 hektár), ezen túl három borvidék lépi át az 5000 hektáros küszöböt, így némileg elszakad a mezőny többi részétől, ezek pedig: Tokaj, Mátra és Eger.
Hazánk szőlőszerkezete döntően még mindig a fehérborokra épül, 2013-ban a fehér szőlők aránya 67% volt, míg a kék szőlők 33%-ot tettek ki. Bár sokféle szőlőfajta terem Magyarországon, egyértelműen meghatározhatóak a nagyobb tömeget képviselők, a100 hektár feletti nagyságrendet 35 fehér- és 14 kékszőlő-fajta lépi át. Ha pedig tovább szűkítjük a kört, azt kapjuk, hogy a top 10 fehér a termőterületek 42%-át, a kékek pedig a 21%-át borítják.
A telepítések kérdése azért jelentős, mert 2016-ig még rendelkezésre áll egy nagyobb telepítésre alkalmas keret, ezt követően azonban az Európai Unió szabályozásának megfelelően már csak a teljes termőterület 1%-át érheti el az új szőlőültetvények nagysága. 2010-2013 között 8858 hektárnyi területre került újonnan szőlőt, amely az összes ültetvény 13,87%-nak felel meg. A telepítési kedv a borvidék méretével arányosan a Kunságban volt a legnagyobb, ahol e négy év folyamán 5161 hektárra került új növényállomány. Ezt követte Mátra (516 ha), Tolna (402 ha), Balatonboglár (376 ha) és Hajós-Baja (360 ha).
A telepített fehér szőlők közül a legnépszerűbb toronymagasan a Bianca volt (2371 ha); ennek oka Frittmann János szerint az lehet, hogy a fajta kiválóan alkalmas biztonságos terméshozama és megbízható minősége alapján olyan borok előállítására, amelyek kedveznek az utóbbi években az árak tekintetében egyre figyelmesebbé váló vásárlóközönség igényeinek kielégítésére. A Bianca után következett a cserszegi fűszeres (1114 ha), az aletta (693 ha), az Irsai Olivér (371 ha) és az olaszrizling (327 ha).
A prímet a kék szőlők esetében a kékfrankos vitte (538 ha), majd ezt a merlot követte (188 ha), míg a cabernet franc és a cabernet sauvignon esetében a telepítések kicsivel a 100 hektárt haladták meg.
2013-ban a leszüretelt szőlő mennyisége 3 861 157 mázsa volt, a termésátlag 69,02 mázsa/hektár. Ebből 2 663 257 hektoliter seprős bor készült, 65,77%-ban fehér-, 5,67%-ban rozé- és 28,56%-ban vörösbor. A tavalyi évet aszútermése kapcsán is gyakran emlegettük, az aszúszemek tömege 2013-ban 7409,9 mázsát tett ki, amelyet 601,04 hektárnyi területről gyűjtöttek be.
Az egyes borvidékek kapcsán érdemes még megfigyelni a termésátlagokat. Ahogy korábban elmondtuk, az országos átlag 69,02 mázsa/hektár értékre rúgott, ettől legnagyobb mértékben a Balatonboglári borvidék tért el felfelé a 99,2-es értékkel, ugyancsak meghaladta azonban az átlagot Etyek-Buda, Mátra, Tolna és a Kunság is. A legkisebb egy hektárra jutó termésátlagot Mór és Csongrád produkálta.
Az importadatokkal kapcsolatban a HNT nyilatkozatából kiderül: „A hegybírósági jelentések alapján 2013-ban továbbfeldolgozás céljából importált bor (nem palackos import és nem közvetlen palackozásra behozott bor) származási országai közül kiemelkedik Olaszország (515 973 hl) mennyisége. A többi exportáló ország közül érdemes megemlíteni: Macedónia (10 409 hl), Európai Unió (4 070 hl) és Szerbia (3 724 hl).”
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!