Jégbor a frizsiderből
Rövid borhírek Spanyolországból
2010-08-05 | Tóth AdriennSpanyolország több mint sherry, hiszen a nyolc tartományból álló Andalúziában is készítenek ezen az erősített boron túl klasszikus fehér-, rozé- és vörösborokat, nem is beszélve a többi borvidékről. Következő hírösszefoglalónkat pont egy kivételnek számító figurával, a spanyol jégborral kezdjük, majd rátérünk a már említett sherry-re, hogy ezt követően szót ejtsünk az átalakuló szőlőkultúráról és a 2009-es évjáratról.
Az első spanyol jégbor
Európában hivatalosan eddig nem lehetett fagyasztóban jégbort készíteni, az első eredetvédett spanyol jégbor DO-val azonban úgy tűnik, ez örökre megváltozik. DO Vino de Hielo vagy Vi Dolç del Fred név alatt Penedesben a 2009-es évjárattól úgy is készíthető jégbor, hogy a szőlő nem a tőkéken fagy meg, hanem a jégszekrényben.
A hagyományos jégboros vidékeken, mint Németországban, Ausztriában vagy akár Kanadában ezt a gyakorlatot tiltják. Ezekhez a különleges édes borokhoz ugyanis komoly kockázatok árán addig hagyják kint a fürtöket a tőkén, ameddig a hőmérséklet mínusz 7-8 fok alá süllyed.
A spanyol jégbor készítés körülményei ezzel szemben sokkal biztonságosabbak, így olcsóbban állíthatják elő, hála egy fagyasztókamrának vagy akár száraz jégnek. Alapanyagul chardonnay, fűszeres tramini, malvasia de sitges, moscatel de grano menudo, alexandriai muskotály, rajnai rizling, sauvignon blanc vagy merlot szőlőfajták szolgálhatnak. A boroknak 70-150 gramm maradék cukor- és 9,5-13,5% alkoholtartalommal kell rendelkezniük. A törvény tiltja a cukor hozzáadást, de azt nem szabályozza, hogy milyen tengerszint feletti magasságon és talajtípuson termeszthető a jégbor alapanyaga.
Sherry bár Londonban
Idén tavasszal nyitott meg a King’ Crossnál London első sherry bárja, amelyet a tulajdonos Jerezben tett látogatása ihletett. Richard Bigg egyébként Camino néven, spanyol konyhát vivő éttermet üzemeltet, és missziójának tekinti ennek, az Andalúziában készített, elhanyagolt bortípusnak a népszerűsítését.
A Bar Pepitóban tizenötféle sherry típus kóstolható meg, közöttük a szélesebb körben ismert száraz finók, manzanillák vagy az édes pedro ximénezek, de a borlapon olyan különlegességek is felbukkannak, mint a palo cortado vagy a moscatel. A pohár árak 1100 és 2500 forint között mozognak, de az egyes sherry-ket egy nagyobb társaság megvásárolhatja palackra is.
A borok mellé olyan klasszikus jerezi hideg fogásokat kínálnak, mint a pata negra sonka Extremadurából, de helyi sajtok, chorizok, hús- és halételek is kerülhetnek a tányérra az olajbogyó és a mandula mellett.
Másznak felfelé a hegyoldalon
Az általános felmelegedés hatásait tapasztalva sok spanyol borász a nagyobb tengerszint feletti magasságon történő telepítésben látja a megoldást. A helyi környezetvédelmi minisztérium felmérése szerint az egyik legszárazabb európai országot már így is az „elafrikásodás” veszélye fenyegeti, hiszen területének harmadán valósan tapasztalhatóak a sivatagosodás jelei.
A napsugárra persze szüksége van a szőlőnek, de a túl erős és meleg napfény azt eredményezheti, hogy a gyümölcs túl hamar éri el a kívánt cukortartalmat, még azelőtt, hogy a színnek és az aromáknak is idejük lenne kifejlődniük. Sok helyi borásznak mostanában azzal a kényszerű döntéssel kell szembenéznie, hogy korábban szüretel, amellyel egy megszokott alkoholtartalmú, de még zöld jegyekkel bíró bort kap, vagy kint hagyja a szőlőt, amely így jobb minőséget eredményez, de egy magasabb alkoholtartalom árán.
Most egy program keretében szakemberek arra keresik a választ, hogy milyen szőlészeti lépésekkel tolhatnák ki a szüret idejét úgy, hogy ne emelkedjen túl magasra az alkoholtartalom. A leginkább elfogadott megoldást a magasabbra történő telepítés jelenti. Az elemzők szerint a mostanában leginkább 800 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabban fekvő szőlők hamarosan 800-1000 méter közé kerülhetnek. Az elgondolás mellett szól az is, hogy egyre több tőkeerős pincészet vásárol magának ezekből a jó adottságú magas földekből.
Forró év volt 2009
Ha összességében próbálunk tekinteni erre a kiterjedt országra, azt kell megállapítanunk, hogy a kevés tavaszi csapadék és a forró nyár komoly kihívásokat okozott a szőlészeknek 2009-ben. Legfőképpen a fiatal tőkék szenvedték meg a szélsőségesen meleg időjárást, az idősebb növények, amelyek hosszabb gyökérzettel rendelkeznek, nem voltak ilyen mértékben kitéve ennek a hatásnak.
Riojában szeptember végén szinte egyszerre értek meg a szőlők, ezért a megfelelően irányított munkának különös jelentősége volt, hiszen ez tette lehetővé gyorsan sok szőlő szüretét, válogatását és feldolgozását. Riojától nyugatra, Navarrában szerencsésebbek voltak a gazdák, egy szeptember közepi eső, és az azt követő lehűlés lehetővé tette ugyanis, hogy a késői érésű fajták is igényeik szerint sokáig a tőkéken maradhassanak.
Prioratban nedves volt a tél, ezért későn indult be a növekedés, ami eltolta a szüretet is. A helyi termelők telt, komoly tanninszerkezetű, érett, lágy textúrájú borokkal számolnak ebben az évjáratban. Penedesben az augusztusi kánikula több helyen is egyszerűen megégette a gyümölcsöket, vannak területek, ahol ez a termés 70%-ának elvesztését eredményezte. A tradicionális helyi pezsgő, a cava készítői a kedvező tavaszi esőzések ellenére, a tavalyi évhez képest 5%-os csökkenéssel zártak a mennyiséget illetően, de a minőséggel elégedettek.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!