Új vámok fenyegetik az európai borászokat?
2025-01-31 | Vinoport
Még nem tudni, hogy a Donald Trump elnök második ciklusára belengetett vámokat valóban kivetik-e az Európából szállított borokra, a korábbi, 2019-es vám bevezetése miatt mégis joggal aggódnak az európai borászok.
Az Egyesült Államok - Trump elnök előző kormányzása idején - 2019 októberében 25 százalékos vámot vetett ki a Franciaországból, Németországból, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból származó, 14 térfogatszázalék alatti alkoholtartalmú csendes borokra. A rendelkezés 15 hónapig volt érvényben, és ezen időszak alatt a francia borexport 20%-kal csökkent az Egyesült Államokba (amely összességében 14%-os csökkenést jelentett nekik, mivel az Egyesült Államok kulcsfontosságú piac számukra). A német borexportok 30%-kal, a spanyol exportok pedig 12%-kal csökkentek. A megnövekedett költségek az importőrökön, a forgalmazókon és a fogyasztókon keresztül gyűrűztek tovább. Az áremelkedés leginkább az éttermeket érintette, akik akkor még mindig a járvány alatti bezárások hatásaival küzdöttek.
A 2019-es adó bevezetése ugyan a légiközlekedésről szóló vitás ügy része volt az Egyesült Államok és az EU között, a Trump második ciklusára belengetett vámok ugyanakkor minden európai országot érintenének. Az elnök beszédeiben már többször utalt arra, hogy a “kedvenc szava a vám”. Azt még nem tudni, hogy a kampánybeszédekben elhangzottak valóban gazdaságpolitikai intézkedésekké alakulnak-e, ugyanakkor a korábbi vám bevezetése miatt most is joggal aggódnak az európai borászok.
Az anti-vám lobbicsoport, az US Wine Trade Alliance (USWTA) már több alkalommal kifejezte véleményét, miszerint a borokra kivetett magasabb vámok - amellett hogy csökkentik a fogyasztói választékot -, magasabb költségekkel terhelik a hazai cégeket is. Ben Aneff, az USWTA elnöke szerint téves az az elképzelés, miszerint a fogyasztók helyettesítenék a külföldi borokat a belföldi borokkal.
Az egyik bor nem helyettesítheti egyszerűen a másikat, az olyan termékeknek, mint az olasz Barolo vagy a francia Champagne, nincs valódi helyettesítője az amerikai piacon, mivel egyedi vásárlói preferenciákat szolgálnak ki. "Ha valaki pezsgőt akar, pezsgőt akar. Ha valaki Napa Valley Cabernet-t akar, akkor Napa Valley Cabernet-t" - mondja Ben Aneff.
A vámok célja és hatásai
Általánosságban elmondható, hogy a vámok lényegében jövedéki adók az árukra. Bár elvileg azt a célt szolgálják, hogy növeljék a vámot kivető országban gyártott áruk fogyasztását, hosszú távon a vámok emelik az árakat, csökkentik az áruk elérhetőségét, és csökkentik a GDP-t, a béreket és a foglalkoztatottságot.
A második világháború után a védővámokat eltörölték, és a nyílt kereskedelmi rendszerek váltak népszerűvé, amelyek sok közgazdász szerint végül magasabb jövedelmekhez, alacsonyabb árakhoz és nagyobb választékhoz vezettek. Az utóbbi években azonban ez a globális kereskedelem felé mutató trend megfordult.
Trump első adminisztrációja alatt majdnem 380 milliárd dollár értékben vetettek ki vámokat különböző termékekre, köztük borokra is. Erica York, a washingtoni székhelyű The Tax Foundation kutatási igazgatója és vezető közgazdásza szerint ez végül 80 milliárd dollárnyi adót jelentett az amerikaiak számára, és hosszú távon 0,21%-os GDP-csökkenést, valamint 0,14%-os bércsökkenést eredményezett.
Milyen hatással lenne a vám bevezetése a francia borok exportjára?
A theconversation.com elemezése szerint egy 10%-os vám bevezetése a francia borimport számára még elviselhető lenne, mert ezt a termelőtől a fogyasztóig tartó láncban az egyes szereplők még “elrejtenék” a költségeik között, egy szűkebb árrés vállalásával, és a fogyasztók kevésbé éreznék az áremelkedést. Egy 20%-os vám kivetése azonban már túl magas lenne ahhoz, hogy elkerülhető legyen a fogyasztói árak drasztikus megemelése.
elzászi borászat, Istockphoto
Ez egyrészt okozhatja azt, hogy az amerikaiak a helyi termelők fel fordulnak, de ez inkább a belépő-, és középkategóriás borok esetében lesz így, a legdrágább, egyben legkeresettebb és „egyedibb” borok mindig kevésbé érzékenyek az áringadozásokra. Kérdés, hogy egy általános európára kivetett vám esetén a magyar borászatok melyik kategóriába kerülnének.
Az USA borászainak is fájna
Az amerikai termelők számára is komoly kihívásokkal járna egy általános vám bevezetése. A borospalackok jelentős százalékát importálják ugyanis, különösen Európából és Kínából. Az üvegimport vámja növelné a hazai pincészetek termelési költségeit is. Hasonlóképpen, a Portugáliából és Spanyolországból beszerzett dugók és záróelemek magasabb költségekkel járhatnak, csakúgy, mint a gyakran Európából beszerzett jó minőségű címkék és csomagolóanyagok. Ezek a megnövekedett költségek minden árkategóriában kihatnának a termelésre.
Az amerikai gazdaságpolitika látszólag elsősorban az iparra összpontosít. A borok valószínűleg nem kerülnek a figyelem középpontjába. Ennek ellenére a vám bevezetés belengetése, rámutat arra a jelenségre, hogy mennyire törékeny a fő piacokhoz való hozzáférés, különösen ha arra gondolunk, hogy az orosz piac bezárult a háború miatt, Kína pedig pl. bizonyos európai párlatokra 35%-os vámot vetett ki (ez főként a konyakexportot érinti). Az elemzők szerint itt az ideje, hogy az európai borászok az exportáramlást olyan országokba irányítsák, ahol az adórendszer kedvezőbb: Ázsia, Afrika és Latin-Amerika bizonyos országaiba. A bormarketingnek alkalmazkodnia kell ehhez az új nemzetközi helyzethez.
Források:
theconversation.com
forbes.com
decanter.com
wine-searcher.com
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!