A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Klímaváltozás

2008-09-15 | Tóth Adrienn



 

A klímaváltozás egyik legfőbb okának a szén-dioxid kibocsátást tartják a tudósok. Így egy tevékenység lábnyomának az összes részfolyamat, valamint a felhasznált anyagok előállítása során termelt szén-dioxid összmennyisége felel meg. És bár a szőlészet és a borászat a többi mezőgazdasági tevékenységgel együtt meglehetősen kevés káros anyagot bocsát ki, a borvilág mégis rákényszerül arra, hogy vezető szerepet vállaljon a káros folyamatok elleni harcban.

Ennek oka, hogy amíg az olajtársaságok és az autógyárak működését valószínűleg nem sokban befolyásolja néhány plusz Celsius, addig egy 5 fokos emelkedése okán a borvilág figyelme Bordeauxból Közép-Angliára, Spanyolországból Szibériára terelődhetne.

De mi is történhet pontosan?

Foglaljuk össze először, hogy milyen változásoktól tartanak a tudósok, és hogy azok várhatóan milyen hatással lesznek majd a borvilág jelenlegi térképére és magukra a borokra!

Az egyik első lehetséges esemény egy amolyan identitás krízis, ami elsősorban a mi, talán kissé begyepesedett, európai lelkünket érinti majd. Nálunk ugyanis az Új-Világhoz képest sokkal inkább jellemző, hogy bizonyos szőlőfajtákat adott területekhez, azaz klíma és talajtípusokhoz rendelünk.

Néhány különösen szerencsés együttállás ezek közül olyan borokat alkotott, amelyeket máig óriási elismertség övez. Ha valóban várható, hogy a következő 50 évben 1-2 fokkal megemelkedik az átlaghőmérséklet, akkor az pont ezeket a különlegességéket teheti átlagossá. Egy ilyen fokú melegedés mellett ugyanis még funkcionálni fognak a jelenlegi borvidékek, de már más körülmények között és más végeredménnyel.

Ha azonban az 5-6 fokot is eléri a változás, elég nagy problémák elé nézünk, és jelentős változtatásokat kell felvállalnunk.

5-6 plusz fok körülbelül oda vezetne, hogy Bordeaux klímája olyan lenne, mint most a tőle déle fekvő Languedocé. Bordeaux vidékén két, míg Rhone-völgyében négy héttel korábban szüretelnek már ma is, mint 20 évvel korábban. De a világ borvidékeiről összességében elmondhatjuk, hogy tíz nappal előbb szedik le a szőlőt az eddig megszokotthoz képest.

A változások eredményeként ezentúl kevésbé retteghetnek a szőlészek a tavaszi fagyoktól, enyhébb telekkel és forróbb nyarakkal kell együtt élniük, amelynek következtében tulajdonképpen minden hamarabb történik majd meg, mint eddig. Számítani lehet azonban az öntözés szükségességére és több fertőző betegség megjelenésére.

A borok is megváltoznak

Mondhatnánk, hogy ez legyen az ő problémájuk, mármint a borászoké, de kétségtelen, hogy a helyzet minket is alapvetően érinteni fog, és nem csak téli kabát fronton. Változni fognak ugyanis a borok is.

A magasabb hőmérséklet miatt nagyobb alkoholtartalommal és alacsonyabb savtartalommal kell szembe nézni, ennek következtében pedig kevésbé fogjuk érezni a különböző fajták jellegzetességeit. Mivel a kékszőlők általában jobban bírják a meleget, mint a fehérek, várható, hogy a világ borfogyasztása tovább csúszik a vörösborok irányába.

A helyzetnek lesznek nyertesei és vesztesei. A melegebb éghajlattal bíró országoknak át kell ütemezniük magukat: vagy elindulnak a magasabban fekvő területek felé, vagy közelednek a tengerparthoz, ahol hűsítő szelek fújnak a víz felől.

Általánosságban az is megállapítható, hogy a klímaváltozás szempontjából nem jártunk jól az északi félgömbbel, itt valószínűleg erősebb lesz a hatás. A déli féltekén ugyanis a nagyobb vízfelület kevésbé engedi felmelegedni a levegőt. Különösen Chile tűnik mázlistának, szinte az egész országon végigfutnak a Déli sark felől érkező hideg áramlatok, az Andok hegyei locsolóvizet és új, magasabban fekvő területeket rejtenek szükség esetére.

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!