A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Parafadugó

2008-06-23 | Tóth Adrienn



 

A parafa dugó a parafatölgy kérgéből készül. Ez egy közepes méretű, örökzöld fafajta, amely elsősorban Európa dél-nyugati és Afrika észak-nyugati részén honos.

Az a különleges kéreg, amely a boros palackokba kerülő dugó alapanyagát adja, bizonyos feltevések szerint azért alakulhatott ki az evolúció során, mert az erdőtüzek által gyakran sújtott régióban különösen jó megoldásnak bizonyult a fák megvédésére a többi fafajtával szemben, amelyeknek egy tűz után vagy magról kellett újra kihajtaniuk, vagy éppen a gyökerükből. A kéreg kiváló szigetelő tulajdonságú, ez védi meg a tüzektől.

A parafából készült termékek azért tekinthetők megújuló forrásból származónak, mert a kéreg lefejtésekor a fa nem sérül, így képes a speciális védőrétegét újranöveszteni, hogy az újra szüretelhetővé váljon.

A legjelentősebb parafatermelőnek - az erről híres portugálok mellett - Spanyolország, Algéria, Marokkó, Franciaország, Olaszország és Tunézia számít. Ezekben az országokban összesen több mint kétmillió hektárnyi területet borít ez a fafajta.

Portugáliában – ahonnan a világ parafatermésének körülbelül fele származik – olyan megbecsülés övezi a parafatölgyet, hogy annak példányait csak elöregedés esetén, és akkor is csak egy hivatalos engedély kiadása után lehet kivágni.

Egy parafatölgy átlagosan száznyolcvan-kétszáz évig él, első termését kb. huszonöt éves korában hozza, amikorra magassága eléri a másfél métert, átmérője pedig a hetven centimétert. A fáról első alkalommal eltávolított kérget portugálul desbóia-nak nevezik. A szűzparafa rendszerint túl durva szerkezetű ahhoz, hogy dugó készülhessen belőle, így ezt kizárólag szigetelőanyagnak (fekete parafa) használják.

Az első szüretet követően, kilenc év múlva kerül sor a másodikra, ebből a kéregből már készülhet úgynevezett tárcsa, amelyet a pezsgős és kétlapkás dugókhoz használnak fel. Csak a harmadik hántolásnál lehet róla olyan réteget leválasztani, amely alkalmas a boros dugók alapanyagának. A műveletet 9 évenként kell megismételni a megfelelő minőség érdekében.

A szüretelés meglehetősen kényes művelet, mivel kizárólag kézzel történhet, és nagy szakértelmet kíván annak érdekében, hogy a fa ne sérüljön meg.

A kéreg leválasztására mindig abban az időben kerül sor, amikor a fa növekedési életciklusa a legaktívabb, ez Portugáliában május közepétől augusztus elejéig tart.

Egyetlen parafa dugóban kb. 800 millió sejt van. A parafának ez kölcsönöz különleges tulajdonságokat: a súly tekintetében a könnyűség, a tény, hogy vízhatlan és a különböző gázok is csak minimálisan tudnak közlekedni rajta keresztül, rugalmas és sűríthető, hang- és hőszigetelő, ellenáll a tűznek, valamint a kopásnak és morzsolódásnak is. Ezen adottságok együttes jelenléte teszi alkalmassá többek között boros palackok lezárására

A bolygó szereti a parafadugót

Ennek több oka is van. Egyrészt mivel jó néhány parafa erdőben különleges állat- és növényvilág éli mindennapjait, néhány különösen veszélyeztetett egyeddel. A parafák különösen jól funkcionálnak a levegő tisztítása terén is. Csak Portugáliában 4,8 millió tonna széndioxidot nyelnek el évente, amely öt százaléka az ország teljes kibocsátásának. Másképp fogalmazva: 1,3 hektár parafa erdő, amely egy tonna parafa dugót ad évente, két tonna széndioxidot dolgoz fel. A parafaerdőknek ugyancsak nagy jelentőségük van termőterületeik talajvédelmében azáltal, hogy megkötik azt, így gátolva az elsivatagosodás folyamatát.

T.A.

 

 


Címkék

parafadugó

Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!