A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Szüret

2009-01-09 | Tóth Adrienn



 

A szüretek története hosszú időre nyúlik vissza. A 16-17. században erre az időre leállították a városokban a törvénykezés, és még a hadviselő vitézek is haza siettek az ilyenkor zajló mulatságok kedvéért. A 18-19. században a szórakozás mellett már tudatosan szüreteltek, a kötelező kezdési időpontot például a városi előjárok határozták meg. Ennek rögzítése azért is volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni.

Az egyes borvidékeken kialakultak a tradicionális szüretkezdési időpontok.

Az Alföldön kezdődött legkorábban: Mihály napján, vagyis szeptember 29-én. Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén Terézia napján (október 15.), Tokaj-Hegyalján pedig Simon-Juda napján (október 28.) kezdték meg a szüretet. Ezek az időpontok a globális felmelegedés miatt manapság általában már korábbra tevődnek. Ha szakmai alapon akarjuk meghatározni a szüret kezdetét, akkor elsősorban a különböző szőlőfajták érési idejét és az időjárási viszonyokat kell figyelembe vennünk.

A 18-19. században a szüret egy fontos gazdasági és kulturális esemény volt, amelyhez rengeteg szokás kötődött. Napjainkra sajnos ezek a szokások szinte teljesen eltűntek.
Alapvetően ma kétféleképpen szedik a szőlőt az országban. Az első esetben még mindig a családot és a barátokat fogják munkába, ezek az alkalmaknál a hangulat a legfontosabb, és az emberek idejéhez igazítják a szedést. Ez sokkal inkább szórakozás, mint munka.

A másik esetben, azok akik komoly bort akarnak készíteni, a szőlő érettségének állapotát helyezik előtérbe. Ekkor a szüreti időpontot a szőlő fajtája, az évjárat jellege, az őszi időjárás és a készíteni kívánt bor stílusa határozza meg. A borászoknak a szüret időpontja az egyik legfontosabb kérdés, amiről dönteniük kell a bor elkészítésének folyamata alatt, és talán ehhez a döntéshez kell a legnagyobb tapasztalat is. Természetesen, mint mindenhez, ehhez is kell egy adag szerencse , hiszen bármennyire pontosak az időjárás előrejelzések, egy seregély támadást például senki nem jósolhat meg előre.

Egy kevésbé meleg évjáratban a borásznak gyakran kockázatot kell vállalnia, és kint kell hagyni a szőlőt. A már majdnem érett gyümölcsöt óvni kell. Nem elég, hogy egész évben kemény munkával gondozta a tőkéket, de ilyenkor meg kell védeni a seregélyek, a vadak és az egyre szaporodó tolvajok elöl is.

A klasszikus szüreten kívül, a szüret kifejezést másra is használják, így létezik: zöldszüret, próbaszüret, kényszerszüret és késői szüret. Ha ezeket a szókapcsolatokat jobban megvizsgáljuk, könnyen felfedezhetjük, hogy egy közös mozzanat van bennük, mégpedig a fürt konkrét elválasztása (levágása) a tőkétől. Az, hogy ezt mikor és miért végzik, az fogja meghatározni a szüret fajtáját.

Természetesen a 21. századra előtérbe kerültek a különböző technikai eszközök is. Nagyobb borvidékeken gyakran a teljes szüret gépek segítségével zajlik. Ezzel lényegesen olcsóbban és gyorsabban lehet dolgozni. Azonban mint sok más területen, itt is igaz, hogy a magas minőség eléréséhez kötelező a szakértő munkaerő: irányított, kíméletes kézi szüret, gyors válogatás és feldolgozás.

K.D.

 

 


Címkék

szüret

Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!