A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A termés és a termelő

Zalai körkép 2. rész

2013-11-20 | Mészáros Gabriella


A termés és a termelő

A zalai területek és a termés maga sem túl nagy. A "nagynak" nevezhető birtokok száma sem az, hiszen a Cezar Winery, Bezerics Csaba, Veress János és Bussay László pincéi mellett zömmel családi birtokokat találunk.


 

Cikkünk első részéhez kattints IDE!

A nyár legmelegebb napjaiban tanfolyamot tartottunk a Zalai Borút Egyesület tagjai számára, ami ezúttal nem kizárólag a hallgatóság számára jelentett komoly tapasztalatot. Az oktatók is tanultak, tapasztaltak és csodálkoztak, sok pozitív élményt is begyűjtve. A sok tanfolyami bor mellett ugyanis a hallgatók között szép számmal akadtak kistermelők is, de ifjabb Veress János is végigülte a kurzust – sok esetben rávilágítva zalai finomságokra és kevéssé ismert tényekre.

Kóstoltunk tehát igazán izgalmas borokat – Veressék pintesét, egészen fiatalos üde és gyümölcsös kistermelői cabernet sauvignont, nagytestű és izgalmas syrah-t a Cézártól, de jégbort is a Németh Pincétől – akárcsak édes és igencsak izgalmas cserszegit Bezerics Csabától. Kifejezetten szép és tiszta ízű borokat kóstoltunk néhány ezer palackot készítő kistermelőktől pl. Sebestyén Ferenctől chardonnay-ból, olaszrizlingből, portugieserből. „Krokodilbort” Csali Jánostól – akinek szőlőjéből a szigligeti öböl tényleg olyan, mint egy fekvő krokodil. Jégborai, szürkebarátja izgalmas tételek. Szerethető és őszinte borok voltak – tényleg örömmel kóstoltuk őket.

Ami még szimpatikusabbá tette a jelenlévőket, az a józan gondolkodás. Elég sok időt eltöltöttünk együtt, így volt alkalmunk olyan témákat is megbeszélni, ami egy szimpla kurzus idejébe nemigen fér bele. Itt viszont érthető okokból felmerült egy esetleges budapesti komolyabb bemutatkozás lehetősége is. A zalai gazdák válasza egyértelmű volt: még nincs elég mennyiségű jó boruk ahhoz, hogy vállalhassák egy esetleges nagyobb érdeklődés megindulását. Dolgoznak még kicsit az ügyön, és majd időben adnak jelt. Ez számomra több, mint józan, előremutató és konstruktív hozzáállás. Újabb jó pont a zalaiak oldalán.

Az évjárat

A virágzás alatt 3 hét eső volt, tehát a kötődés itt sem volt jó. Errefelé azt mondják, hogy „elkásásodott” a szőlő. Az egyenetlen érettség a fürtön belől nem a magas minőség garanciája, bár van, aki ennek az ellenkezőjét állítja (a „sörétek” jók, mert nagyon koncentráltan hozza mindazt, ami a bogyóban van). Egész nyáron nagyon egészségesnek tűnt a szőlő. Buja, sok zöldfelülettel, élénk lombfalakkal. Úgy tűnik, a savak ebben az évjáratban is szépen megmaradtak.

Bussay Doktor

Nem is volt olyan régen, amikor efféle vicc járta a pesti menő ifjak körében:
„– No, milyen volt a hétvégéd?
– Hű, ne is kérdezd! Minden volt! Hosszú combú szőke, buli, Bussay-bor!”

A termés és a termelő

S hogy mi történt azóta Csörnyeföldön? A Bussay-borok ugyanolyan határozottak, lendületesek és egyediek, mint a ’90-es évek elején. Kifogástalan egyensúly, mély, tiszta, komoly ízvilág, nemes és sima struktúra. Még a 2012-es tételek is vividek, az Olaszrizlinget például szinte korlátlan mennyiségben lehet fogyasztani…

Talán ez a másfelé kevéssé ismert „cifra rizling” klónnak is köszönhető, hogy nem érezzük a sokszor kissé fenolosnak tűnő fanyarságot a korty végén. Tanulságos, felemelő és szívmelengető a vele való találkozás.

Szerelme a csókaszőlő iránt nem új keletű, a laska csak mostanában került fel a palettára. (Örülök, mert számomra a Szentesi-féle filoxéra előtti fajtagyűjteményből a kadarka mellett a laska tűnt a legéletképesebb kék szőlőnek.) A kövérszőlőt átoltatta. Nem termett rendesen, és ha kapott egy kis csapadékot ősszel, nagyon felhígult a bora.

„Nem vagyok okosabb a boromnál. Mindig megmondja a bor, mi legyen vele” – mondja Bussay László, akit Kierkegaard lelke legbelső bugyráig mélyen átérzett vallásossága épp annyira foglalkoztat, mint a szerémi zöld viselkedése, vagy éppen az a kérdés, hogy min alapulnak a primer aromák. Mennyire stabil vegyületek az alkohol és savak mellett azok, amikre a fajtajelleg épül? És így tovább.

A szomszéd

Nem szemlélhetjük azonban önállóan a zalai területeket, hiszen valaha a Dráva menti – ma szlovén – borvidék részei szinte összetartoztak. Lendva, Jeruzalem éppen csak áthúzódik a határ túloldalára, s bár maga Maribor soha nem tartozott a magyar fennhatóság alá, a szőlőterület szinte egybefolyt a zalai szőlőkkel. Jeruzalem olyan, mint egy mini-Toszkána. Mindig is Stíria része volt, többnyire a bécsi gazdagok kirándulóhelye.

Legközelebb innen folytatjuk…

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!